KELETI FRONT - Álmatlanul

2008. június 05. - sunthatneversets
Ez a cd kalandos és hosszú úton jutott el hozzám, de nem bántam meg, hogy kivártam. Jó húsz évvel ezelőtt hallgattam, ilyen zenéket. Hogy milyet? Hát tömény bluesba mártott hard rockot. A Keleti Front nem ma kezdte a szakmát és olyan elődök nyomdokain halad tovább, mint a P. Mobil, a P. Box vagy a Lord, és ha nem 2008-at írnánk, hanem mondjuk abból mínusz harminc évet, még a hangos siker sem maradna el.

Jó pár évvel ezelőtt Kisvárdán alakult egy zenekar Várda Blues Band Baráti Kör néven. Többször léptek fel motoros és rock-találkozókon, de aztán több tagcserét követően nevet is változtatva Keleti Front néven folytatták tovább.

Az első albumuk 2002-ben jelent meg Rock&Blues címmel, és a kisebb sikerek is megjöttek. Olyan együttesekkel, előadókkal léptek fel, mint a Beatrice, a Republic, P. Mobil, P. Box, Edda, Deák Bill Gyula, Török Ádám és a Mini, Charlie, Jamie Winchester, Tunyogi Rock Band, vagy a Lord.  Az Álmatlanul című korongra 6 évet kellett várni, ami csakúgy, mint elődje szerzői kiadásban látott napvilágot. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez mekkora anyagi áldozatokkal jár, úgyhogy a hat éven ne csodálkozzon senki.

Az eredményen azonban az előzmények tudtával lehet csodálkozni. Szépen szól az anyag, a szerencsi Dream stúdióban rögzítették Juhász Attila hangmérnökösködése mellett. Kicsit azonban nekem túl sterilnek tűnik a hangzás, mondjuk az ilyen zenéknek szerintem élőben van meg az igazi húzása és ez itt is igaz lehet.

Szóval rock/blues, pedig nem így indul. A Máshogy Ringass El (Niki dala) egy kedves, alig rockos szösszenet. A második Száz Lóerő már karcosabb szerzemény, jó kis motoros-találkozóra való nóta. A következő Én Vagyok A Főnök jó kis blues a nagy magyar elődök öröksége. A négyes címadó aztán végképp a Vikidálos P. Mobil is lehetne, kiváló nóta, kiváló énekhang. A lendületes Gonosz Asszony szinte már slágeres hard rock a dallamos fajtából, Maklári „Öcsi” Ferenc és Molnár Béla kiváló gitárjátékával. A hatos Kelet Blues 2 egy folytatás az első rész értelemszerűen az első lemezen volt. A szöveg jó kis hángörien társadalom kritika, politikai felhangokkal. Az ezt követő Ki Hallja Meg egy Pink Floyd-os lebegéssel nyit, aztán elég kemény mondatok hangzanak el az amúgy is fajsúlyosabb, sötét dalban. A nyolcas Magyar Mese akusztikus kezdése után megint a sötétebb riffeké és az ezt fokozó billentyűtémáké a főszerep. Aztán a dal egyszerűbb hangvételt vesz és a  nemzeti érzelmű szöveg, amolyan tipikus koncertnótává varázsolja. A Mi Kéne Még zongorás kezdése, vidám hangulatot áraszt, ami később is megmarad, annak ellenére, hogy a szöveg már közel sem ilyen vidám. Ez is király koncertnóta lehet. Az Úgy Szeretném aztán lendületes darab, tipikus 70-es évek végi hangulattal, erről nekem egyből a Skorpió Azt Beszéli Már Az Egész Város című örökzöldje ugrott be. A záró lassú, borongós Hajnali Járókelők olyan, mint amilyet a címe sejtet, kiváló levezetése az albumnak.



Összességében igencsak rendben van a produkció Szécsi „Norró” Norbert és Gál „Cila” László énekétől egészen a hangszeresek teljesítményéig. Ez a zene már kötve hiszem, hogy a mai tizen-huszon éves korosztályt megszólítja, de harminc felett még igenis ébreszthet kellemes emlékeket, ráadásul önmagában is remekül megállja a helyét. Nem mondom, hogy mindennap előveszem majd, de ha nosztalgiázni támad kedvem tudom majd hova nyúljak a polcon.

Ez itt alant a videónak álcázott audio a Gonosz asszony című dallal.

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr21504517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum