A kaliforniai punk legsikeresebb zenekarával állunk szemben az kétségtelen. Hogy a legminőségibbel az számomra azért kérdéses, mert én speciel a Bad Religion-t jobban csípem, de ez most mellékes.


Több mint 32 millió eladott albummal a hátuk mögött, tényleg a világsztárok kategóriába tartoznak. Nem az a tagcserélős típusú banda az biztos, hiszen a banda háromnegyede ma is ugyanaz, mint megalakulásukkor, a 80-as évek közepén. Bryan Keith "Dexter" Holland – ének, gitár, Kevin „Noodles” Wasserman – gitár, vokál, Greg K - basszusgitár alkotja a magot, melyben a „klasszikus” korszakban Ron Welty dobolt (később Atom Willard, majd Josh Freese követte). Az 1994-es Smash album Self Esteem című dalával robbantak be a köztudatba, ami ugyan egy kicsit Nirvana, de odaát ezt is bekajálták, így a milliós eladások borítékolhatóak voltak és egyből a mainstreamben is találták magukat. Aztán később a metálos megközelítés egy kicsit átment hip-hop-ba meg popos-latinosba is, de azért még nem kezdett el vészesen nyáladzani a performance. 

Hét nagylemez után állítólag idén lesz nyolcadik is és július 5-én a Volt Fesztivál Nagyszínpadán is láthatjuk őket. Biztosan kellemes szórakozás lesz.
 

A minap megjelent a közeljövőben kiadásra kerülő új lemezről a Hammerhead című felvétel, ami ingyen és bármentve letölthető MP3 formátumban az együttes honlapjáról is (email címünkért cserébe). Vagy meghallgatható itt nálunk online:

Nyugaton nyitottak az óvodák, a norvég viking metalosok ugyanis legújabb stúdióalbumuk, a "Kaoskult" megjelenését nemrég azzal ünnepelték, hogy egy állami óvodában játszottak a kicsiknek. Az új cédéről két szám ("Det Norrøne Alter" és "Svart Seid") akusztikus verzióját hallhatta a lelkes közönség, ráadásképp pedig a banda tagjai meséltek nekik az északi mitológia történeteiből.

Eddig a hír. Nos anélkül, hogy újból felszítanám a kedélyeket azzal, hogy kell e óvodás korban metál zenét hallgatnia a gyereknek vagy sem, azért azt megjegyzem, hogy de jó is, hogy akusztikus formában játszottak és nem az eredeti hangszerelésben :).

A dán Volbeat befejezte harmadik albumának munkálatait, mely Guitar Gangsters & Cadillac Blood címmel jelenik meg szeptemberben.


Az anyag producere Jacob Hansen, és tizenhárom dalt fog tartalmazni. A CD-n lesz egy feldolgozás is, mely nem más, mint Hank Williams I'm So Lonesome I Could Cry című dala. A zenekar énekese, Michael Poulsen a következőket nyilatkozta:

A SEPU múlt szombaton egy brazil TV műsorban lépett fel. Kivételesen nem illesztem ide be a videókat, mert egyrészt lusta vagyok, másrészt nem sikeredett túl ütősre a performancika. Visszafogott közönség (mintha fegyvert fognának rájuk, hogy meg ne moccanjon senki), kicsit feszélyezett, abszolút természetellenes hangulat, elbaltázott rendezés  -  ahogy egy élő TV műsorhoz illik. :)

Hivatalos infók szerint az AC/DC befejezte új albumának felvételeit már csak a Youngok és a két producer (Mike Fraser & Brendan O'Brien) maradtak a vancouveri stúdióban, hogy az utómunkálatokat elvégezzék. Hátra van még  a borító és a promóció megszervezése is, tehát azért van még teendő a lemez körül bőven.

Nos azt mindjárt az elején le kell szögeznem, hogy nem vagyok a banda nagy szakértője. Persze, nyilván tudom mivel és kikkel állok szemben, de ha Testament korongot kellene levenni otthon a polcról nem igazán sikerülne. Mivel azonban ez a blog nem titkoltan azzal a szándékkal (is) jött létre, hogy régi nagyok ne merüljenek a feledés jótékony homályába, azt gondolom a Testament-nek itt a helye, még a fentebb említett szerzői hiányosságok ellenére is.
 

Hát nem tegnap adtak ki lemezt utoljára az biztos! Utoljára 1999-ben jelentettek meg friss stúdióalbumot The Gathering címmel. Persze sok mindennel meg kellett küzdeniük és így mindjárt árnyaltabb a kép. 2001 márciusában ugyanis az énekes Chuck Billynél egy ritka daganatot diagnosztizáltak. Augusztusban barátai jótékonysági koncertet szerveztek gyógyulására Thrash of the Titans néven és ugyan még az év végén megjelent a First Strike Still Deadly, amely az első két albumuk egyes számainak újrafelvételét tartalmazta, de aztán csönd. Ebben mondjuk a folyamatos tagcserék is szerepet játszhattak.

2005. február bejelentettek egy reuniont, - mivel soha nem oszlottak fel nem is biztos, hogy így kellene nevezni - azaz az együttes ismét a klasszikus felállásban játszott (Chuck Billy, Alex Skolnick, Eric Peterson, Greg Christian, Louie Clemente). Ez a felállás 2007-ben annyiban módosult, hogy Clemente helyét a dobok mögött Nick Barker, majd az övét nem sokkal később a már korábban is velük zenélő Paul Bostaph vette át.

A The Formation Of Damnation már a banda kilencedik nagylemeze, és egy 1986 óta létező csapat két dolgot tehet így röpke húsz évvel megalakulása és nyolc év soralbum nélküli időszak után. Vagy vissza a gyökerekhez, a jó kis trash zúzdákhoz, vagy go ahead, új idők, új szelek, de azért ne forduljunk ki önmagunkból teljesen. Itt az utóbbi látszik megvalósulni és azt mondom, hogy lehet ezt korábbi önmagukhoz mérni, de felesleges. Ez a lemez úgy ahogy van megállja a helyét és nem is akárhogyan. Az év legjobb trash produkciói között lesz a helye az már most biztos.


Az ezt követő Henchman Ride is hasonló stílusban fogant, megint beugrik a 'tallica, de ígérem többet nem emlegetem. Hihetetlen sodrás van a dalban, mint a tornádó úgy söpör végig az emberen és a közép-szóló megint emlékezetes. A Killing Season egy mázsás riffre épül, amely jól gyomorszájba vág, de egyéb emlékezeteset ez valahogy nekem nem nyújt. A kilences Afterlife már 2003-ban megíródott. Dallamosabb kivitelezés, emlékezetes pillanatok jellemzik, a lemez egyik legjobbja. Az ezt követő F.E.A.R. meglepően dallamos refrént produkál, de a feszes előadásmód ezt is a kiemelkedő pillanatok közé emeli. A záró Leave Me Forever mély basszusfutamokkal, távolba tűnő énektémákkal és bedurvuló részekkel váltakozva indít, aztán hörgős betonozásban folytatja, majd elhaló befejezéssel tesz pontot a lemez végére.

Azt gondolom, hogy a Testament kellően friss, mégis önmagához hű anyaggal jelentkezett kilenc év múltán, amely köröket ver a mai mezőny jó részére. A lemez meghallgatható a csapat myspace oldalán; aki szereti a trash alapú zenéket ki ne hagyja, vétek volna. Léggitárt elő!

9/10
 

ZZ Top: Sharp Dressed Man