Ha a thrash nagy négyese játszik valahol, azt egy igazi metálos nem hagyhatja ki. Frogfoot pedig igazi metálos, így szombaton útnak indult Csehországba egy jó kis Anthrax, Megadeth, Slayer és Metallica koncert reményében.
 
Varsó, Prága (Milovice), Szófia, Bukarest-mi a közös bennük? Mindegyik városban megrendezik a Sonisphere fesztivált, csak Budapest/Magyarország marad ki ismét valami jóból. Pedig nem kérdés, hogy ezt látni kell, a "Nagy Négyes" most először játszik együtt egy színpadon!

Miután először olvastunk a fesztiválról és láttuk a fellépők névsorát, eldöntöttük: erre mindenképpen megyünk! A fesztivál nagyon jó volt, a zenekarok kitettek magukért, mindegyik best of programot játszott, de a cseh szervezés mindent alulmúlt!

Ez a koncert igazán jónak ígérkezett, viszont az is hamar kiderült, hogy a cseh szervezés kritikán aluli! Kezdve a tájékoztatás teljes hiányától,a helyszín kialakításáig. Eltévedtünk egy kicsit (nem csak egy Milovice van) és egy kempingben kötöttünk ki ahol egy kedves hölgy igazított útba (100km kitérő!). A weblapon csak Miloviceként volt feltüntetve a hely, beírtuk a gps-be és mentünk. Valójában azonban Milovice nad akármi a helység neve és a falutól még sok kilométer a repülőtér, olyan főútvonalnak (!) kitáblázott úton, amilyent nálunk maximum a traktorok használnak két szántóföld között közlekedésre. A gps teljesen megzavarodott és rendszeresen "névtelenút"-ként jelölte a "főútvonalat". A faluban lezárták az utcákat és csak egy kézzel rajzolt kartonlap(!) jelezte, hogy "festival parking -->", de ezt is csak véletlenül vettük észre még gyalog is elsétálnék mellette! Az útirány kitáblázása azt jelentette, hogy kb 3 férfitenyérnyi méretű "hudebni festival →" (?WTF hudebni?) feliratú táblákkal jelölték merre menjen a kedves vendég. A számomra logikusnak tűnő Sonishpere → vagy Sonisphere parking -> táblák helyett ezek a kis narancssárga vackok jelölték az irányt, de az,hogy hudebni festival tőlem egy lángosfesztivál is lehetne, ha egyáltalán észreveszem.

Az út mellé kiállított rendezőkkel (forgalomirányítók?) lehetetlen volt kommunikálni: egyetlen emberük sem beszélt angolul vagy németül, akiktől útbaigazítást próbáltunk kérni. És akkor még nem is említem a kevés wc-t, a kézmosók hiányát, a parkolást, az infósátor hiányát. Nehéz menet volt. Még folytathatnám de inkább nem teszem, a koncertek és a cseh sör kárpótoltak!

Még az autóban ültünk amikor hallottuk, hogy már a Volbeat játszik, akkor úgy látszott, hogy még az Anthrax kezdésére sem érünk be! Egy kissé feszült volt a hangulat... Végül csak beértünk a fesztivál területére kevesebb mint 20 perccel az Anthrax kezdése előtt!

Egyik szemem sír, a másik nevet! Örülök, hogy láthattam a fiúkat és annak, hogy az elmúlt időszak kavarásai és nehézségei ellenére még egyátalán létezik az Anthrax, örültem annak is, hogy Belladonnát láthatom, de nem értem miért jó a zenekarnak, hogy kitették John Bush-t és a nosztalgiahullámot meglovagolva visszavették Belladonnát (akinek még a fodrásza is ugyanaz lehet mint régen), érzésem szerint hosszabb távon ez nem vezet sehova. John Bush kiváló frontember és énekes, úgy illett a zenekarba, mint senki más és az Anthrax a legjobb lemezei vele készültek!
A koncert egy best of régi Anthrax válogatás volt, minden "slágert" eljátszottak a Belladonnás korszakból, az egyetlen újabb nóta az Only volt-és itt ütközött ki leginkább Belladonna korlátozott képessége az éneklés terén, talán jobb lett volna ha kihagyják. Félreértés ne essen: összességében jó volt és tetszett az Anthrax. Metal Thrashing Mad, Indians, Antisocial, I am The Law, stb. és egy rövid betéttel még Dio emléke előtt is tisztelegtek (ez nagyon szép volt a zenekartól!), de láttam már jobb Anthrax koncertet is.
 

Anthrax setlist:
Caught in a Mosh
Got the Time
Madhouse
Heaven & Hell (Black Sabbath cover)
Indians
Be All, End All
Medusa
Antisocial
Only
Metal Thrashing Mad
I Am The Law
 

A Slayer mellett leginkább a Megadeth fellépését vártam. Az átszerelés után egyszerűen besétáltak a színpadra és már szólt is a Holy Wars! És hogyan szólt! A Megadeth levitte a fejemet, pedig ezt először Slayertől vártam. Semmi mellébeszélés, felesleges körítés, színház, időhúzás, sorban játszották a Megadeth legjobb számait a szűkre szabott műsoridőben. Mustaine csak keveset kommunikált a nézőkkel, de nem is hiányzott a beszéd, itt a zene volt a fontos. A Megadeth szemmel láthatóan nagyon együtt van és a legjobb formáját mutatta a zenekar, ha minden koncert ilyen lenne a kritikusok rendes munka után nézhetnének! Számomra a fesztivál legjobb koncertje volt.
 

Megadeth setlist:
Holy Wars... The Punishment Due
Hangar 18
Wake Up Dead
Headcrusher
In My Darkest Hour
Skin O' My Teeth
A Tout Le Monde
Hook In Mouth
Trust
Sweating Bullets
Symphony Of Destruction
Peace Sells
 

Az Alice In Chains volt a fesztivál kakukktojása. Nem sok jót vártam ettől a koncerttől, nem a zenekartól számítottam gyenge produkcióra, hanem attól tartottam, hogy megismétlődik az ami a Clash Of The Titans turnén történt a '90-es évek elején. Kevés zenekarnak kellett annyi megaláztatást elviselnie mint az AIC-nek akkor. Ráadásul a Slayer előtt léptek fel (igazság szerint a Megadeth érdemelte volna ezt az időpontot!), mintha kivégzőosztag elé állítanák a zenekart... Az AIC a metalosabb formáját hozta, az "elszállósabb" számaikat nem erőltették és minden várakozásommal ellentétben szépen helytálltak! Az új frontember William DuVall itt is bizonyított, bemozogta az egész fesztiválszínpadot, lement a közönség elé és végig magabiztosan szerepelt. Ez szép volt AIC! (de az időpont akkor is a Megadeth-nek járt volna!)
 

Alice In Chains setlist:
Again
It ain't like that
Check my Brain
Them Bones
Rain when I die
Dam that river
Acid Bubble
We die young
Angry Chair
Man in a box
Would ?
Rooster
 

A Slayer is kilóg a fellépők sorából a zenéje miatt, de egészen másképp, mint az AIC. A többi fellépő hozzájuk képest meglehetősen rádióbarát zenét játszik, míg a Slayer ugyanúgy azt a kompromisszummentes thrash metalt játssza ,mint mondjuk '86-ban. Sokat nem tudok írni a koncertről, mert mit is írhatnék? Semmi felesleges szócséplés vagy látványelem csak a három gitáros a színpadon + Dave Lombardo a dobok mögött és a nézőkre zúdítják a nagybetűs THRASH METALT. Szintén best of programot adtak elő, vagyis volt minden amitől szélesen vigyorogva, elégedetten távozok egy Slayer után, még az olyan régi klasszikusokat is előszedték mint a Chemical Warfare és az Aggressive Perfector! Csak a közönség volt elég puding egy Slayer koncerthez képest.
 

Slayer setlist:
World Painted Blood
Jihad
War Ensemble
Hate Worldwide
Beauty Through Order
Disciple
Seasons in the Abyss
Hell Awaits
Mandatory Suicide
Chemical Warfare
Raining Blood
Aggressive Perfector
South of Heaven
Silent Scream
Angel of Death
 

A Metallica 90%-ban ugyanazt a programot tolta, mint Budapesten csak jobban szóltak. Ugyanaz a show, ugyanazok a manírok és látványelemek. Amikor Hetfield a színpadra lépett pont elkapta a kamera és egy meglehetősen dühös embert látott a közönség az óriási kivetítőn, ha mérges is volt szerencsére egy pillanat alatt elpárolgott a dühe és onnantól a zenéről szólt az este további része.
 

Metallica setlist:
Creeping Death
For Whom The Bell Tolls
Disposable Heroes
Harvester Of Sorrow
Fade To Black
That Was Just Your Life
Cyanide
Sad But True
Welcome Home (Sanitarium)
My Apocalypse
One
Master Of Puppets
Battery
Nothing Else Matters
Enter Sandman
Encore:
Helpless (Diamond Head cover)
Motorbreath
Seek & Destroy

Hát ennyi volt a Nagy Thrash Négyes Csehországban. Még egyszer mondom a Sonisphere kiváló kezdeményezés, de szívesen megnéztem volna ezt itthon is.