Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
Hirdetési felület

A Dave Wyndorf vezette Monster Magnet végre újra hallat magáról. Már ez önmagában örvendetes tény volna, főleg annak tudatában, hogy a zenekar utoljára 3 éve jelentkezett 4-Way Diablo címre keresztelt lemezével. Az az album sötét volt, mint az éccaka, aminek okát valószínűleg Dave Wyndorf énekes egy évvel azelőtti gyógyszer-túladagolásában és az abból való kikecmergésében kell keresni. Dave láthatóan megnyugodott, vagy 20 kilót szedett fel magára és 2008 végén a Wigwamban egy láthatóan gyógyult ember benyomását keltette.


A Monster Magnet többek között azért szerethető zenekar, mert 20 éves pályájuk során mindig hitelesek tudtak maradni. Igaz ez arra az időszakra amikor még jóformán a kutya sem ismerte őket és igaz ez a Space Lord sikerének köszönhető rövidke mainstream napfürdőzésre egyaránt.

A 4-Way Diablo nem erősítette az együttes helyzetét és a relatíve sikertelen album után kiadót is kereshettek, mígnem az osztrák Napalm Records fel nem karolta őket. A 4-Way Diablo sötét tónusaival én magam nehezen barátkoztam, valahogy nem lehetett rajta fogást találni és valljuk be, az igazán jó nótából is igencsak kevés volt rajta. Wyndorf a Mastermind-dal kapcsolatban túl nagyokat nem ígért, annyit mondott sok gitár lesz rajta és ezt az ígéretet maradéktalanul be is tartotta.


 


A Monster Magnet a Mastermindon ügyesen lavíroz a space rockos elszállások és a mainstream rokon hard/stoner rock slágerek között. Egy biztos a végeredmény egy jóval könnyebben befogadható és egyben szinte azonnal működő nagybetűs rockalbum. A csapat újból a sikereket részben megalapozó Matt Hyde producerrel dolgozott és bár Dave mellett mára csak Ed Mundell tagja az eredeti formációnak, a felállás már szilárdnak és kellően hatékonynak is tűnik, annak ellenére hogy tudjuk: Wyndorf a banda esze és főnöke. Pár lazább darab is becsúszott most (Ghost Story, All Outta Nothing) a 12 dal közé és egy picit önmaguktól is sikerült plagizálni, de az egészséges határokon belül.




És Dave bátyó tényleg frankón megemberelte magát, mert cudar jó kis slágereket rázott ki az ujjából. A szinte punkos Bored With Sorcery, a klipes Gods And Punks, a mesteri riffel operáló Dig That Hole , a vaskos Mastermind, a slágerlistára való stonerakenroll 100 Million Miles mind-mind akkora nóták, amik tényleg a Magnet fénykorát idézik.

A másik oldalon aztán ott vannak a nehezebben emészthető space hatásokat magukon viselő, robosztusabb darabok, mint a nyitó Hallucination Bomb, a The Titan Who Cried Like A Baby vagy a zseniális When The Planes Fall From The Sky.

Amennyire vártam ezt az új lemezt annyira nem kellett csalódnom. Aki ismeri a csapatot  nem fog meglepődni, mert kap 100 % Monster Magnetet egy kis fűszerrel itt meg ott. A lényeg azonban ettől még változatlan, a Monster Magnet a földkerekség egyik legszórakoztatóbb zenekara.  

Az október 25-én megjelenő lemez, most teljes egészében meghallgatható az aolmusic oldalán.

szerintünk:(5/5)
szerintetek:(5/5)

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr432385203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nicodamien · http://stoner.blog.hu/ 2010.10.23. 13:18:01

Hát igen a 4-way diablo egy setét mű, nekem se hatott igazán, de amikor megtalált nagyon letaglózott. Sőt a Monolithic Baby se volt egy God Says No, de jó iparosmunka volt az is.
Ez az új mű valóban visszakanyarodás a Space Lord irányába, de ezek anagyszerű dalok már kellettek a 4-way fülledtsége után.
Get Stoned!