RockStation

Elég sokáig tartott felfogni, ami velem történt - interjú Vörös Attilával, a Nevermore gitárosával

2011. február 17. - sunthatneversets

Amikor tavaly április végén bejelentésre került, hogy Warrel Dane (Nevermore énekes) szólózenekara mellett a seattle-i Nevermore is Vörös Attilát választotta gitárosának sokan kapták fel a fejüket. Azóta lassan egy év telt el, a Nevermore pedig március 14-én a Symphony X társaságában a PECSA-ban játszik.  

RS: Lassan egy éve, hogy a Nevermore-ban játszol. Gondolom volt már idő elhinni, hogy ez nem tündérmese, hanem maga a valóság. Miben van a legnagyobb különbség a hazai és a nemzetközi színtér között és mennyire nehéz ebben a közegben érvényesülni?

Az való igaz, hogy elég sokáig tartott felfogni ami velem történt, sőt, mind a mai napig történik velem olyan, hogy egyszer csak leesik a dolog és alig merem elhinni. A legnagyobb különbség a hazai és nemzetközi színtér között az leginkább a lehetőségekben és a méretekben merül ki. Míg itthon a legnagyobb zenekarok is ”csak” hazai színtéren képesek mozgolódni, ugyanabban a huszonvalahány nagyobb klubban, művházban, illetve ugyanazokon a fesztiválokon, addig mindezt nemzetközi szinten gyakorlatilag a világ minden táján könnyebben lehet csinálni, ami azért óriási különbség, és amiről talán minden zenész igazán álmodozik. Persze volt és van is rá példa, hogy magyar zenekarok külföldön koncertezzenek, esetleg turnézzanak, ez azért sajnos mindig korlátozva lesz. A magyar anyanyelvű zenekaroknál végképp. Érvényesülni a világon bárhol nehéz feladat, komoly kihívás, ami rengeteg áldozattal jár, de közel sem gondolom lehetetlennek. Amerikában, de nagyobb európai országokban is már csak a nagy számok miatt is könnyebben odajuthat az ember a „húsos fazékhoz”, ellentétben a rettenetesen telített és zárt, piciny magyar „piachoz” képest.

 

RS: A Nevermore mellett zenélsz Warrel Dane-nel, itthon a Leanderben muszsikálsz, de játszol egy Pantera tribute bandában is. Hogy lehet ennyi dolgot összeegyeztetni?

A Warrel Dane-es dolog egyelőre egy passzívabb, ’”zeneszerezgetős” állapotban van, a Nevermore pedig azért nem turnézik annyit, hogy lehetetlen lenne összeegyeztetni az egyéb dolgaimmal, amit itthon csinálok. Egyébként a Leander zenekarba pont emiatt is vettük be a Jozzy-t (Wendigo/String Theory), akivel adott esetben trióként is hibátlanul szuperálhat majd a zenekar. A PanterA tribute meg most is párhuzamosan működött együtt a Leander-rel, úgyhogy ez sem jelent komolyabb problémát, de azért nem mondom, hogy nem érzem azt, túlvállaltam magam.

RS: Gitároktatással is foglalkozol. Több gitáros is foglalkozik ezzel, sőt vannak akik „turnéra” is indultak ilyesmivel. Ez hobbi, keresetkiegészítés vagy elhivatottság nálad?

Nagyon szeretek olyan gitárosokkal együtt dolgozni akik hasonlóan elhivatottak és lelkesek mint én. Jó érzés azt tudni, hogy átadhatok valamit a tapasztalataimból és abból amit én tudok. Persze ha azt látom, hogy valakit nem érdekel a dolog és egyáltalán nem foglalkozik vele, csak azt várja, hogy a rohamos fejlődés magától következzen be, akkor az annyira nem tölt fel.

RS: Power Of Metal elnevezéssel a Psychotic Waltz és a Symphony X társaságában turnéztok és március 14-én a PECSA-ban léptek fel a Nevermore-ral. Bár sokat vagy idehaza, de más érzés hazai közönség előtt fellépni?

Eddig „csupán” egyszer sikerült fellépnem hazai közönség előtt, ráadásul a legelső turnénkon, tehát a közös múltunknak viszonylagosan az elején, de azt mégis el tudom mondani, hogy egészen más érzés fellépni Magyarországon, a családom, szeretteim, barátaim és persze magyar közönség előtt. Ráadásul amikor tavaly itthon voltunk, eléggé sűrű napom volt, tele interjúkkal, családi ebéddel, őrült rohanással és hát a koncerttel. Márciusban már egy jóval összeforrottabb, lazább bulit fog látni a közönség. Nagyon várom már azt a koncertet, természetesen mindennél jobban a turnét.

RS: Ha Nevermore tagjait röviden be kellene mutatnod, hogyan jellemeznéd őket? 

Warrel egy rendkívül mély érzésű és összetett személyiség, akiben az infantilisség, csintalanság mellett ott van a depresszív komor, filozofikus, gondolkodó ember is, mindez folyamatosan váltakozva. A többiekről amúgy ugyanígy elmondható, hogy felnőtt koruk ellenére teljesen infantilisek, és a zenész lét totálisan tartósította őket Jeff-ről sokan azt hiszik, hogy egy éjjel-nappal gitározó, folyamatosan a hivatásának élő ember. Nos az való igaz, hogy egy hihetetlenül kreatív ember, de ugyanakkor egy elképesztően szórakoztató társaság, akit a napi gyakorlás kb. a legkevésbé köt le, és aki nagyon szeret szórakozni is. Van Williams a leginkább európai stílusú, szarkasztikus, de mégis hatalmas szívvel rendelkező ember. Egy igazi New York-i, aki ha a családjáról, barátairól van szó, nem ismer lehetetlent. Jim is egy hatalmasra nőtt gyerek, aki nem képes felnőni és aki annyit beszél, hogy abból naponta lehetne kiadni könyveket, amik leginkább zenéről, sportról és mondjuk gasztronómiáról szólnának :)



RS: Jeff Loomis (Nevermore gitáros) még tavaly egy interjúban azt mondta, hogy még nem tudja állandó tag leszel-e a bandában? Hogy áll a helyzet most? Sokan szeretnének egy Vörös Attilával készült Nevermore lemezt, vagy előbb várhatunk egy Warrel Dane-nel közös produkciót?

A dolog még nem hivatalos, de eléggé jó a kapcsolatom a zenekarral, és mind a Nevermore, mind pedig a Warrel Dane project úgy tűnik, számít rám, mint zenésztárs és zeneszerző. Én úgy hiszem, hogy egy Warrel Dane lemez amúgy hamarabb lesz aktuálisabb mint egy új Nevermore, de ki tudja, épp a napokban küldtem le Jeff-éknek 2 új számötletem, amik közül az egyiket instrumentális számként, videóval együtt is megcsinálok a közeljövőben. Ezek, és a régebbi ötleteim közül is jó néhány amúgy marhára be is jön nekik, úgyhogy szerintem mindez csak idő kérdése, „kopp-kopp”.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr532665447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Metallized 2011.02.17. 22:16:13

végre!

Sok sikert Ati!
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum