szIGORú!: Igor-He EP

2011. május 17. - RaczUr

Ha –nem túl magyarosan szólva- side projektekkel találkozik az ember, abban mindig benne van a rizikó. Egyfelől az anyazenekarhoz hasonlítgatás elkerülhetetlen, és így a legtöbb esetben magasra kerül a léc. Másfelől viszont kellemes meglepetésként szolgálhat az, ha a felgyülemlett zenei agymenés hallható formátumba kerül. Az Igor hamisítatlan örömzene, persze nem a jópofizós fajtából.
 

A zenekar egyébként elég komoly múltra tekint vissza. 1996-ban Jászberényben kelt életre az Igor. A trióból a gitáros Szabó Marci, és a basszeros Szabó Péter (Pó Bácsi) jelenleg a talán legdinamikusabb magyar stoner-doom zenekarként funkcionáló Hawból lehet ismerős (nem beszélve arról, hogy Pó Bácsi olyan bandákban fordult meg az elmúlt években, mint a Warpigs, a Harvester, a Locust On The Saddle, öccsével, Marcival a , és a F!ng zenekarokban is együtt játszottak ). A dobos Ördög Gábor (Ördi) pedig olyan hácé bandáknak hozta az ütemeket eddig, mint a Falcongate vagy a Something Against You.
 

A zene, amit az Igor tol kb. egy olyan jellegű lórúgásként írható le, mintha egy kevésbé szétesett Eyehategodba oltanánk új vonalas, Hatebreed hácét. De például van benne kellő mennyiségű sludgeos, doomos, életérzés, ami kicsit oldja a feszkót (lásd a Geci, és a Natasa című szerzeményt). Manír, és izzadtságszag nincs, mint ahogy –hallhatóan- megfelelési kényszer sincsen. Ebből kifolyólag öncenzúra se, így születhettek olyan szám címek, mint Para-szt, vagy az imént említett Geci.

Tehát, amit négy számban nyújt a He, az nem más mint egy szimpatikusan tuskó, de kíméletlenül acsarkodó negyed óra. A Para-szt az a szám, ami crustos, hácés gyorsassággal halad át a hallgatón, de a többi szám rendesen összepakolt, és megírt szerzemény. Rendesen szegelnek az egész He alatt a srácok, de a Ktu, Geci, Natasa ad igazi formát az EP-nek. Nem hajlik öncélú komplexitásba amit csinálnak, de itt érezhetően nem is ez a cél.  A hangzás is nagyon eltalált lett, imádnivaló, ahogy megmordul a cucc, ami a Standing Waves Studioban lett fölvéve Sohajda Péter (Shapat Terror) vezényletével.
 

Mindenképpen találhatnánk ebben a műfajban komplexebb, durvább, vagy profibb zenekart, de szinte túlárad az őszinte örömzene érzete az egész He alatt. Fílinges, paraszt muzsika ez, amibe nem fér bele a finomkodás, és a maníros kivitelezés. Csak megdörren, oszt csókolom!


 

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr662911267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum