RockStation

Szeretem az életemet, szeretem a családomat és szeretem a zenémet - Interjú James Christian-nel a House Of Lords énekesével

2012. február 01. - magnetic star

A los angelesi House Of Lords a dallamos rockzene legnagyobb alakjainak nyomában jár. Bár a csapat a grunge hullám idején feloszlott, azonban az ezredforduló után újjáalakultak és azóta friss erővel hódítják meg a színpadokat. A csapat február 14-én Budapesten a Club 202-ben lép fel. Ebből az alkalomból kerestük meg James Christian énekest, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

Az elmúlt év vége felé igen szomorú és aggasztó híreket kaptunk rólad. Kérlek, nyugtass meg afelől, hogy jól vagy. Főleg mivel ismét belelendültél a munkába. Remélem, minden visszazökkent a rendes kerékvágásba!
Köszönöm! Igen, minden rendeződik. Egy komoly műtét után az embernek számolnia kell változásokkal. Nagyon keményen dolgoztam azon, hogy most ismét jó állapotban legyek.

Most éppen itt vagy Európában, és Robin Becket kíséred végig a „Rock Meets Classic” turnén. Hogy megy a túra? Hogyan jöttök ki a többiekkel. Milyen nap mint nap találkozni Ian Gillannel? Gondolom, énekesként jelentős hatással volt rád.
A „Rock Meets Classic” turné hihetetlen volt, a pályám egyik legjobb show-ja. A fellépők csodálatosak voltak! Robinnal remekül megvagyunk. Vannak időnként súrlódások, de hát ez minden házasságban előfordul. Ian óriási inspirációt jelentett az életemben, és most se nagyon hiszem el, hogy egy hónapon át együtt lehettünk. Igazi nemes lelkű angol úriember.

A „Rock Meets Classic” után indul a House Of Lords európai körútja, vagyis két teljes hónapot töltesz most Európában. Szeretsz itt turnézni?
Imádom Európát! Itt turnézunk a legtöbbet. A rajongók kitartottak mellettünk az évek során, mi pedig örömmel jövünk vissza, hogy játsszunk nekik.

Budapesten is lesz bulitok. Van-e valamilyen emléked az előző magyarországi koncertről, amikor is egy hajón (A38) játszottatok néhány éve?
Remekül éreztem magam, és igazán tetszett a hajó. Megvan még? A magyar közönség is nagyszerű volt.

És hogy állnak a dolgaitok az Egyesült Államokban? Az 1980-as években ott arattátok a legnagyobb sikereiteket. Bár a zeneipar sose lesz már olyan, mint akkor volt (a „Big Money” lemezcím sem erre utal, az egyszer biztos...), érzitek-e, hogy a helyzet jobbra fordul?
Nos, a House Of Lords hosszú évek óta először feljutott az amerikai százas listákra, ami egy dallamos rock zenekartól gyönyörű eredmény! Igen büszkék is vagyunk rá.

Hogyan fogadták az emberek a „Big Money” albumot? Volt-e valamilyen különbség ennek a lemeznek az elkészítésében az előzőekhez képest?
A „Heavy Harmonies” honlap az év lemezének szavazta meg a „Big Money”-t, és csakis jó kritikákat kaptunk rá. A lemezkészítésnek mindig ugyanúgy állunk neki. Az egész a jó dalokkal kezdődik.

A legtöbb zenész a legutóbbi munkáját tartja a legjobbjának – te magad is így nyilatkozol a „Big Money”-ról a honlapodon. Mi mondatja ezt veled? Szerinted milyen szempontból sikerült az előrelépés az előző lemezeitekhez képest?
Ha nem érzed, hogy fejlődsz, akkor nincs értelme újabb lemezeket készítened, és játszogasd csak a régi dolgaidat. Én mindegyik lemezemet imádom, és úgy érzem, hogy a „BIG MONEY”-t történetesen nagyon eltaláltuk. Az embernek mindig kihívást jelent önmaga fejlesztése, én viszont szeretem annyira a zenét, hogy újra és újra nekifussak.

Mi a „Someday When” nóta klipjének a koncepciója? Terveztek-e újabb videót is?
Az ötlet azokon a károkon alapul, amelyeket emberek és országok okoznak egymásnak. A végén a hátadba vágják a kést – amelyet egyébként Robin Beck tart a kezében.

A „Someday When” amúgy tökéletes választás az album első klipnótájaként. A billentyû fontos szerepet játszik benne, egészen olyanná teszi a hangzást, ahogyan a régi időkben szóltatok Gregg Giuffriával a billentyűk mögött. Vendégbillentyűssel nyomjátok le a mostani turnét vagy más módon fogjátok reprodukálni a billentyűs témákat?
Máshogyan fogjuk visszaadni ezeket. Tekintve, hogy milyen költséges a House Of Lords átutaztatása Európába, igencsak oda kell figyelnünk a kiadásainkra. Azon kívül a billentyű már nem is olyan meghatározó része a mai House Of Lords hangzásnak.

Másik személyes kedvencem a „One Man Down”, amely a „Demons Down” korszakotokat (hogy pontosabb legyek, annak a lemeznek a címadó számát) juttatja eszembe. Nektek is az a zenei irány volt a mérvadó, amikor ezt a dalt írtátok?
Persze. Imádom, amikor egy dalban akusztikusból torzítottba vált a gitár. Csak jól kell csinálni. Ezt jól meg is csináltuk.

Hogyan történhetett, hogy a „First To Cry” felkerült Fergie Frederiksen legutóbbi lemezére is? A kiadó ötlete volt?
Nem. Valóban mi vettük fel először, és mint később megtudtuk, Fergie is rögzítette. Részemről okés a dolog.

2001 óta a Frontiers Records adja ki az anyagaitokat. Kiváltképp elégedettek lehettek ezzel az együttműködéssel.
A Frontiers egy nagyszerű kiadó, jól végzik a munkájukat. A műfajunkban szinte minden banda náluk van.

Igaz, hogy anno az 1970-es években te írtad az első reklámfilm-zenét a Subwaynek az akkori zenekaroddal (Jasper Wrath)?
Úgy bizony. Az első Subway étterem a Connecticut állambeli Milfordban működött. Én énekeltem fel azt a számot. Igen népszerű kis dal volt annak idején, élőben is játszanunk kellett.

Olivia lányod művészeti iskolában tanul. Az egyik közelmúltbeli szerepléséről videót is közzétettél a  Facebookon. Igazán tehetséges, és ambiciózusnak is tűnik, ami a zenei pályát illeti.
A színjátszást ambicionálja. Ez is egy zenés színházi elõadás volt. A rock vagy a pop egyelőre hidegen hagyja, de ez még változhat.

A zene világában muzsikusként és producerként is aktív vagy, családod van (amelynek ráadásul minden tagja zenél), úgyhogy minden okod megvan a boldogságra. Na meg arra, hogy elégedett legyél az életeddel.
Szeretem az életemet, szeretem a családomat és szeretem a zenémet. Mondhatni, TELE VAGYOK SZERETETTEL. Jelen pillanatban boldog vagyok, hogy élhetek. Súlyos időszakon mentem keresztül és ki akarom élvezni, amit csak nyújthat az élet. Találkozunk Magyarországon!

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr604044077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum