"A lényeg az, hogy a lényeg maga változik-e." - interjú a Tankcsapda zenekarral

2013. december 20. - scorn

2013-12-18 20.57.06.jpgMin is járna az ember esze így December végén, mint a Karácsonyon, a Szilveszteren és az év végi Tankcsapda koncerten. Az évzáró debreceni bulit december 28-án tartják a fiúk, szokás szerint a Főnix-ben, ami jó apropó volt egy interjúra, így a Roncsbár-ban Galaxy S2-végre kaptuk Lukács Lacit, Fejes Tamást, és Sidit.

RockStation: Kezdjük az aktuális dolgokkal, például az újrakiadásokkal. Milyen apropóból adtátok ki most újra az összes stúdió lemezeteket?

Laci: Az a helyzet, hogy nagyon sok Tankcsapda lemez hosszú évek óta nem volt kapható egyáltalán, és mivel nagyon sok ember szerette volna ezeket a lemezeket magáénak tudni, ráadásul egy csomó srác sok lemez megjelenésekor meg sem született még vagy nagyon kicsi volt, éppen ezért előbb utóbb ennek meg kellett történnie. Az meg hogy miért éppen most? Most volt rá lehetőségünk, most álltak úgy össze a dolgok, hogy megtehessük mindezt. És ennek nagyon örülünk, nem csak azért mert a rajongók örülnek neki, hanem nekem személy szerint is nagy élmény volt kézbe fogni 14 albumot, így egyben. Nyilvánvalóan meg lehetett volna ezt tenni a jövő évben is, amikor a zenekarnak a 25 éves jubileuma van, de mivel jövőre annyi mindent fogunk még ezen kívül csinálni, nem akartunk vele addig várni. Mivel most volt egy remek lehetőségünk erre így megtettük ezt.

RS: Meglepett benneteket, hogy a MAHASZ listán ennyire taroltak az albumok?

Tamás: Ez mindenféleképpen egy olyan dolog, amire az ember büszke és kurvára örül neki, de Magyarország silány lemezeladási statisztikái alapján sajnos ez már egy kicsit ilyen visszás sztori, mert nem kell olyan nagyon sokat eladni, hogy a lista élére ugorj vagy nagy eredményt érj el. Mi egy más értékesítési rendszert próbáltunk meg, nem a hagyományosat, ez az előző lemezünknél maximálisan minket igazolt 25 ezer példányban fogyott el eddig a Rockmafia Debrecen, és ha nagyképű akarok lenni, már pedig általában az szoktam, sejtettem, hogy ez lesz. Egész egyszerűen ennyi pénzért, ennyi helyen Tankcsapda CD-t lehet kapni úgy hogy az összes albumot  lehet kapni egyszerre, szerintem szavatolva volt hogy ez lesz, valamilyen szinten. Természetesen az, hogy ilyen gyorsan meg ilyen sokáig, stb emellett meg tényleg  jó dolog hogy egyáltalán ez megadatott nekünk és köszönjük a rajongóknak, hogy ennyire szeretik a Tankcsapdát.

Sidi: Már a Rockmafia-nál megmutatkozott, hogy hál  istennek azt kijelenthetjük, hogy a CD-t temetni nem kell, tehát ezzel az új fajta értékesítési rendszerrel, 990-ért, az ország 270 benzinkútjánál elérhetővé vált a CD, ezzel azt gondolom, hogy sikerült azt bizonyítani, hogy bár pár éve hiába voltak kezdeményezések, hogy koporsóba temették a CD-t, az egy baromság, tehát a CD-re igenis van igény. Ezt azt gondolom többszörösen is sikerült bebizonyítani, csak meg kell találni, hogy ma Magyarországon mi az ideális ára egy CD-nek, és hogy lehet minél jobban eljuttatni az emberekhez. Nekünk ez volt a célunk és azt gondolom, hogy sikerült.

Laci: A kérdésedre válaszolva, engem meglepett.

2013-12-18 20.29.15.jpgRS: De hogy francban ilyen olcsó, amikor mások CD-i még mindig inkább 3000 forint körüli áron mennek?

Laci: Figyelj erre sokféleképpen lehetne válaszolni, lehetne ezt sokáig ragozni, hogy mitől kerül egy lemez 990-be vagy 3000-be vagy 5500-be, mert ha megnézed a mostani MAHASZ listán is vannak olyan lemezek, amik 5500 forintba kerülnek, igaz, hogy nem az első helyen. Az a helyzet, hogy mi  jobban szeretjük a sűrű fillért mint a ritka forintot elvből indulunk ki, és nem az az elsődleges célunk, hogy ezen a CD-n mennyi pénzt lehet keresni, sokkal inkább az, hogy azt a fajta zenét, meg azt a fajta tartalmat, meg mondanivaló, ha lehet így fogalmazni, amit a Tankcsapda lemezek vagy dalok képviselnek azt minél több emberhez tudjuk eljuttatni. És ennek ez egy remek lehetősége. Nyilvánvalóan, ha egy CD 990 forintba kerül, akkor nem kell hozzá nagy ész vagy nagy matematikai készség, hogy ki lehessen számolni vagy legalább el lehessen gondolni azt, hogy egy ilyen CD-n azért olyan túlságosan nagy haszon értelemszerűen nincsen. De még egyszer mondom, a tisztességes és konzekvensen végzett folyamatos munkában sokkal inkább hiszünk, mint az egyszer gyorsan kaszálni egy nagyot típusú dologban. Ha ez így lenne, akkor nem lennénk idén 25 évesek.

Tamás: Igazság szerint ebben a sztoriban az lényeg, hogy fordítva kell gondolkodni. Nem azt, amit a piac csinál meg amit a piac diktál, hanem egyszerűen el kell gondolkozni azon, hogy te jó szívvel mennyit adnál egy lemezért. Én azt gondolom, hogy 1000 forintot, mindenki ki tud adni egy lemezért, még akinek nem nagyon van pénze, az is. Kvázi akkor 1000 forintért kell adni egy lemezt. Utána el kell azon gondolkozni, hogy milyen úton-módon tudod ezt megoldani. És a sok próbálkozás, gondolkodás, számolgatás után jön az, hogy külső szponzor bevonásával, egy teljesen más értékesítési infrastruktúra alapján, csináljuk meg. Amikor ezt bejelentettük, hogy az első lemeznél így fogunk értékesíteni, akkor egy csomó cikk megjelent. Szkeptikusak voltak, hogy a Guns N' Roses, Axl Rose megbukott ezzel a rendszerrel, mert azt csak a Walmart-ban lehetett kapni és nem jött be. Most ott tartunk, hogy az egész piac próbálja ezt másolni. Számos példa mutatja, hogy ez jól működik. Nemrég a Hooligans is 990-ért adta a lemezét, nyomja a Road is és még sokan, nagyon helyes módon…

Laci: És ez tök jó hogy így van.

Tamás: Így van, ezt nem fikázásból mondom, ez a normális, mert az a lényeg, hogy manapság egy CD-nek, a reális piaci ára ennyi. És az a kiadó vagy lemezterjesztő cég, aki irreális áron adja, az nem tud eladni. Ez ilyen egyszerű, ez manapság ennyit ér és nem többet.

2013-12-18 20.20.11.jpgRS: Amikor újrahallgattátok a régi lemezeket a masterelés ügyén, akkor találtatok olyan nótát amit soha vagy nem játszottatok élőben és be akarjátok venni a setlist-be?

Laci: Sokat! Jó néhány olyan dal van amit nem játszottunk még soha élőben valamiért. A régi lemezeken is vannak olyan dalok, az újabbakon is. Én magam többször tényleg végig hallgattam minden lemezt, és van jó néhány olyan dal, amikre felkaptam a fejem, hogy “Ez egy tök jó kis szám, miért nem játszottuk még soha?”. Többek között ennek is köszönhető az, hogy a Főnix csarnok koncerten eljátszunk egy olyan dalt, amit a közönséggel szavaztattunk meg. Kitettünk egy játékot a holnapunkra 2 hónapja és kitettünk tíz olyan dalt amit korábban soha nem játszottunk koncerten, hogy melyik az a dal tíz közül az az egy, amit a közönség mindenképpen hallani szeretne. A Keverék c. számra esett egyébként a választás (a 2009-es Minden jót lemezről), ezt biztosan eljátsszuk a Főnix-ben.

RS: Egyébként hogy áll össze egy turné vagy koncert program? Azért is kérdezem mert már olyan katalógus van mögöttetek, hogy nincs olyan Csapda rajongó, aki ne úgy tudna távozni hogy koncertről, hogy “Basszus, xy számot nem tolták!”

Tamás: Még mi se tudunk úgy hazamenni egy Csapda koncertről hogy “Basszus, ezt se játszottuk, azt se játszottuk!”.

Laci: Én haza tudok, hehe.

Sidi: Nem lehet egyszerűen megcsinálni. Ennyi lemezből, egy ilyen életműből nem lehet olyat összerakni, hogy mindenki elégedetten bólintson, hogy 10 pontos volt. Mindig vannak olyan személyes kedvencek, amik nem férnek be. De azt gondolom, hogy ez ennyi nótánál természetes. Egyébként Laci szokta általában összeállítani a műsorterveket és utána azt közösen megvitatjuk. A végső formája a tracklistának közösen áll össze. Mindhárman maximálisan nyitottak vagyunk.

Laci: Ez úgy néz ki én javaslok, ők felülbírálják, ezen összeveszünk, én megsértődök.

Tamás: Felbomlunk.

RS: Búcsúkoncert.

Laci: Kijelentem, hogy vagy elölről vagy sehonnan, búcsúpróba és akkor utána mehet, hehe.

Sidi:

Viccet félretéve elég gördülékenyen szoktak menni. Nem szoktunk fél napokat leragadni az aktuális tracklistán. De az tény és való hogy soha nem is volt és nem is lesz olyan koncert, amire mindenki azt mondaná, hogy tökéletes volt, nem lehet, képtelenség, hacsak nem ilyen hat óra hosszú koncert lenne.

Tamás: Ha tökéleteset csinálnánk akkor fel kéne bomlani.

Laci: A Tankcsapda abban a szerencsés helyzetben van, hogy ha megkérdezel 100 rajongót, hogy melyik a kedvenc száma, akkor a 100 ember legalább 60-70 dalt fog megjelölni, nem pedig kettőt-hármat. Ez is azt jelzi, hogy mennyire széles az a zenei spektrum, még a saját közegünkön belül is, amiben a Tankcsapda számok mozognak. Mondok két példát, ha egymás mellé teszed az Egyszerű Dal-t és a Kísérlet Számát, olyan mintha két másik zenekar lenne. És most csak találomra mondtam két dalt. Értelemszerűen a közönség is ezen a széles skálán mozog, valaki az egyik fajta számokat szereti valaki a másikat. Ráadásul a dalaink túlnyomótöbbsége a rajongók által szívesen fogadott, szóval egy hat órás koncert se lenne elég.

Sidi: Olyan viszont már volt, hogy valaki koncert után mondta nekem, hogy “Jó volt a koncert, csak kár hogy nem játszottátok xy dalt.”, pedig játszottuk. Haha.

Laci: “Jó lett volna a buli csak az izét nem játszottátok!”, mondom “Hát de azzal kezdtünk!”, erre “Tényleg?”.

Tamás: Fordítva is szokott lenni, hogy ez meg ez meg ez volt, közben meg nem is.

Laci: Igen, az is egy jó újságírói húzás, hogy leírják hogy milyen szar volt a koncert és olyan számokról számol be, amiket nem is játszottunk.

Sidi: Hehe, jaja, ilyen is volt.

2013-12-18 20.19.51.jpgRS: Tamás nyilatkozta, hogy anno még ti hívtátok fel az egyik rádiót, hogy ne játsszák már annyit az Örökké tart c. számot és hogy a Tourist-ot se játsszátok, ahol nem muszáj. Engem inkább az érdekelne, hogy melyek azok a számok amit ezeredjére sem untok meg eljátszani. Kinek mi a kedvenc koncert nótája?

Tamás: A Mennyország Tourist-ot vagy az Örökké Tart-ot én bármikor szívesen eljátszom. De az hogy egy rádió szarrá tolja, idegesítő. Van egy olyan beidegződés, hogy ha bármilyen slágert hallgatsz a rádión, és szarrá van nyomva egy szám, még ha jó is, egy idő után hányingered van tőle. Hogy ha kurva sokat hallod, akkor idegesítő hogy “Mi a fasznak nyomják már megint ezt a számot!”. Mi a saját számainkkal nem szeretnénk így járni. Valószínűleg Cher se örült, amikor a Believe-et az egész világon öt percenként leadta a rádió, szerintem ő is saját magától hányt.

Laci: Mondjuk én szerettem a Believe-et. Jó ott a vocoder is rátett. Na meg a Hadebede ha de, bare, hareberebe.

Tamás: Na ilyen érzést nem szeretnék egy Tankcsapda számhoz se párosítani. De ha elmegyünk egy turnéra és minden nap játszunk és minden nap el kell játszani egy számot, akkor ugyanolyan szívesen el fogom játszani és ezt most minden puding nélkül mondom, mert minden helyszín más, minden körülmény más, minden atmoszféra más. Totálisan másképp éled meg ezt a dolgot, amikor játszod, mint amikor nem játszod. A Tourist-ra is azért mondtam, hogy akkor játszuk ha muszáj, mert nem akarjuk, hogy a Tourist-al azonosítsanak minket. Nem akarunk egy számos zenekar lenni, mert a Tankcsapdának sok értékes száma van és hogy ha a zenekar ezt úgy csinálja, hogy “Igen, van egy Mennyország Tourist-unk amit mi írtunk és kurvára örülünk neki hogy van, mert egy kibaszott jó nóta.”, de ezt meghagyjuk egy Tankcsapda számnak aminek örülnek az emberek, és ne erre építsünk 25 éves korunkra.  Ha meg olyan zenekar lennénk, hogy egyfolytában csak a 2000-es slágerünket szajkózzuk, akkor annak a zenekarnak szerintem vége. Ennyi. Ezen kívül, sok értékes nóta született még, és sulykoljuk az emberekbe, hogy hallgassák meg ezt is azt is amazt is.

Laci: Egyébként az a helyzet, hogy a Tourist-ot, ha olyan helyen játszunk , ahol a közönség összetétele várhatóan sokkal heterogénebb, sokkal szélesebb körből tevődik össze, mint a kemény mag…

RS: Például a Főnix-es buli.

Laci: ..ott értelemszerűen eszünkben sincs nem eljátszani, hiszen azért játszunk, hogy az embereket szórakoztassuk, már pedig ha ők szeretnék hallani, akkor miért ne játszanánk el. Azonban, hogy ha mondjuk, játszunk egy kis klubban, 200 embernek, mint mondjuk a Kék Yuk-ban Budapesten, ahogy tavasszal is tettük…

Sidi: Ahol tényleg a kő fanok vannak.

Laci: .. a B közép közepe jön el, ők nyilvánvalóan nem a Tourist-ra kíváncsiak, mert már hallották ezerszer, akkor értelemszerűen nem kell eljátszanunk a dalt ahhoz hogy amúgy a buli jó legyen.

Tamás: Pont azokat a nótákat szeretnék hallani, amik amúgy nem annyira kézenfekvőek, vagy ritkábban hallottak.

Sidi: Ott jöhetnek a ritkaságok.

Laci: Magyarul Tamás így értette a dolgot. És ez nem csak a Tourist, mert rengeteg ilyen dalunk van még, ami ennyire népszerű. Vannak olyan dalok, amiket időnként pihentetünk, nem azért mert nem jó nóta, hanem mert ezen a helyen simán beleférnek a vehemensebb számok.

Tamás: De amúgy szerintem az Azt mondom állj-t vagy egy Adjon az eget szerintem az elmúlt négy-öt évben többet játszottuk mint a Mennyország Tourist-ot. Biztos vagyok benne. Vagy egy Be vagyok rúgvát.

2013-12-18 20.22.06.jpgRS: Pár hónapja kaptatok hideget-meleget a  MOL támogatta lemez-megjelenés, egyéb szponzorációk és a VIVA fellépés miatt. Irigyek itthon az emberek, vagy csak nehezen megy be a köztudatba, hogy olyan dolgokról beszélünk, melyek nyugaton teljesen bevett szokásnak számítanak?

Sidi: Az alapoktól kéne kezdeni és ez lehetne egy nagyon hosszú beszélgetés témája is, de úgy vagyunk szocializálódva, hogy kicsit már közhelyes, de a megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is. Pont a múlt héten beszélgettünk arről,  hogy milyen érdekes az, hogy Amerikában ha valaki eléri, hogy sikeres lesz egy lemeze, turnékat csinál, keres egy rahedli pénz, az udvarán állnak a sportkocsik, most direkt a szélsőségeket mondom, akkor ott való igaz, és ezt többször a saját szemünkkel is láttuk, szóval való igaz, hogy az a hozzáállás van, hogy:  “Látod fiam, hogy ha úgy csinálod mint az az ember, annyit dolgozol, olyan dalt írsz, blablabla, akkor ezt te is elérheted!”. Sajnos idehaza, nem tudom, hogy ez mennyire Magyarország vagy mennyire inkább Kelet-Európa, de valóban rögtön az van megfogva, hogy nahát vajon hogy sikerült ezt összehozni, mik voltak a kiskapuk, kinél nyalták fel magukat, hogy adták el a lelküket, ahelyett, hogy az ember esetleg belegondolna, hogy lehet e mögött tisztességes kemény munka, hosszú-hosszú évek alatt felépítve. Igazából én ezekkel a fotel forradalmárokon az utóbbi időben jókat szoktam mosolyogni, még különösebben fel sem húzom magam. Az emberi butaság néha tényleg határtalan tud lenni, és a nagy, csendes tömegek, akik nem csak név nélkül pocskondiáznak, hál istennek azok vannak többen.

RS: Csak ők csendben vannak.

Sidi: Eljönnek a koncertre, ugrálnak, táncolnak, üvöltenek, aztán hazamennek és azt mondják hogy nagyon jól éreztem magam. És mindig van néhány ilyen fikagyúrogató aki eljön, és még el se kezdődött, de már azt nézi hogy mibe lehet belekötni. Ezzel azon kívül hogy ignorálod, nem nagyon lehet mit csinálni. Egy lassú folyamat lehet, hogy megváltozik ez a látásmód, mi ebben igyekszünk példát mutatni, hogy igenis nem szégyen, ha egy zenekarnak van támogatója, nem szégyen ha egy könnyűzenei tévé életműdíjat ad egy zenekarnak akkor elmegyünk és élőben eljátszik egy negyedórás blokkot. A nagyobb baj, hogy van egy réteg, amiben vannak szakújságírók is, akik azzal kezdik, hogy ez milyen gáz és milyen ciki és ezáltal pont a szakmát teszik tönkre azzal, hogy ezt a látásmódon próbálják beleverni az emberekbe. Mi meg ilyen szempontból megyünk a széllel szemben és próbáljuk bemutatni, hogy addig amíg hiteles egy történet, amíg tükörbe tudunk nézni azok után hogy ki támogat minket, addig igazából ezek a fajta fikázók elmehetnek a picsába, mert igazából pont leszarjuk hogy mit gondolnak.

RS: Annak idején én is kb. 13 évesen, amikor a Connector-t megvettem, az volt az első rock/metal albumom. Ha akkor nem hallok róla, hogy van ez a zenekar, akkor lehet ma teljesen másokat hallgatok.

Laci: Lehet Justin Bieber-es lennél!

Tamás: A legnagyobb probléma onnan indul, hogy a szakma, ami szakmának nevezi magát és ír rockzenekarokról,  és amint valaki megszólal a médiában, nagyon rossz színben tünteti fel. A média megszólalásokban is vannak különbségek, meg kurva gagyi megszólalások. Valószínű sosem fogunk elmenni főzőműsorba, meg baba magazinba, meg minden lófaszba, csak azért, hogy a tévében szerepeljünk. Viszont, az egy nagyon rossz sztereotípia, hogy aki a médiában szerepel, az eladta magát. Téves képet festenek azok az újságírók, akik ezt próbálják belepumpálni az emberek agyába. Nem rég olvastunk interjút Báthory Zolival a Metal Hammer-ben, és maximálisan egyetértünk, hogy ahelyett, hogy ezek az emberek szakmai összefogásról beszélnének és tudnák képviselni a zenekarokat, a szakmával szembe mennek. Igenis a Petőfi rádió, a vidéki rádiók, vagy a Viva is játsszon rock zenét. Mert most ott tartunk, hogy egyáltalán nem játszik, vagy csak alig, és ehhez nem kell Amerikába menni, egész Európában működik ez a rendszer, ez csak Magyarországon van így, hogy senki nem játszik rock zenét, holott a világon a legnépszerűbb műfaj. Elmész Ausztriába, három rock zenei csatorna van országosan, Németországról nem is beszélve, Amerikáról nem is beszélve. Az MTV-nek rockzenei különcsatornája van és működik. Itt egyszerűen nincs, és ezért kéne küldeni, hogy legyen, nem azért hogy a Tankcsapda zenekarnak, hanem a következő generációnak és a fiataloknak is legyen lehetőségük, hogy egyáltalán van egy rock műfaj és választási lehetőségük legyen, hogy nem csak azok vannak amik most a rádióban hallhatóak, hanem van egyáltalán egy ilyen műfaj, amit úgy hívnak, hogy rock zene és ezt is lehet esetleg szeretni.

Tamás:  Nonszensz ez az egész dolog, az energiájukat abba kéne fecsérelni, hogy egy olyan képviseletet hoznának létre, hogy mit tudom én, a Petőfi rádión, minden héten, legalább kétszer egy óra rock zenei műsor legyen főműsorban. Ennyit nem tudnak elérni. Ehelyett, az olyan zenekarokat, akik találnak a pajzson egy kis rést és odafurakodnak, hogy “Itt van, van rock zene is!”, azt meg jól megköpködik. Egyszerűen vicc az egész. Sírnak rínak, hogy nem működik a rock zene, halott a piac, hát persze, ha saját magát megöli, akkor hogy a faszomba ne lenne halott. Ez egy rossz szemlélet. Az hogy a zenekarról ezt írja ez a hangos kisebbség, erre azt tudom mondani, hogy tájékozatlanok és ostobák. Mert ha tudnák mi van a világban, mondom nem kell Amerikáig elmenni, elég ha németországi zenekarokat megnéznek, vagy német szaklapokat, akár szponzoráció szinten. A Motörhead-nek társasjátéka van, meg bor, sör meg minden és ez nem ciki, itthon meg akármit teszel minden ciki. Hiába verjük a mellünket, hogy “Magyarok vagyunk!”, piszkosul le vagyunk maradva és nem csak gazdaságilag, hanem agyban is. Ami 20 éve evidencia Amerikában, 10 éve Németországban, itt még azt se tudják, hogy mi az. És még annyit tudnék ezekről elmondani, hogy miközben kurvára okosnak tartják magukat, hogy milyen jól megmondták, meg milyen jól lefikkantották a zenekart egy álnév mögött, kurvára elfelejtik, hogy ezeknek az embereknek mi írjuk a sorsát. Mert feljön a honlapunkra, utána olvas, beír és mi irányítjuk a kis gondolatait, meg a kis életét azzal, hogy nap mint nap időt tölt azzal, hogy feljön a Facebook-unkra, belájkolja, köszönjük szépen, nekünk már jó, eljön a koncertre, megveszi a jegyet és jól lefikkant, hát amíg így van, addig nyugodtan tegye, tehát nekem ez jó.

RS: És rákattint a cikkre és beírja hogy “Ki nem szarja le?”.

Tamás: Hát pont ő nem.

Laci: Figyelj én megmondom, hogy ki szarja le. Én szarom le. Az a helyzet, hogy a 90-es évek első felében rengeteg ember szidta és fikázta a szemét médiát, hogy ezt a kiváló zenekart nem játssza a rádió, nem játssza a tévé. Amikor az Ember Tervez lemez megjelent 95 szeptemberében és elkezdték játszani a rádiók meg a tévék a R&R rugóját, mint a zenekar első mondjuk kvázi slágerét, akkor ugyan ezek az emberek elkezdtek minket fikázni, hogy micsoda szemetek vagyunk, hogy eladjuk magunkat, mert játszanak minket a tévében. Na én 1995 szeptembere óta leszarom ezt a dolgot.

Tamás: Cipő jól megírta, hogy “Aki hülye az is marad!”.

2013-12-18 20.20.08.jpgRS: Miben látod a legnagyobb különbséget a mostani és mondjuk a 20 évvel ezelőtt Tankcsapda között?

Laci: Hamarabb be tudunk rúgni.

Tamás: Kivéve a Sidi, mert a Sidi nem iszik.

Laci: És sokkal tovább tart a másnaposság. Nehezebben tudok magamhoz térni. Figyelj, ha valaki mondjuk, összehasonlítja magát, már ha megért annyi, a 20 és a 40 éves önmagát, akár csak egy fényképen, nyilvánvaló a különbség. Testalkatban, arcban, ráncok számában. Hogy ha ebből indulunk ki, akkor nem mondok túlságosan nagyot ha azt mondom, hogy az ember akarva akaratlanul változik. A lényeg azonban szerintem nem ez. A lényeg az, hogy a lényeg maga változik-e, az ami az ember szívében vagy eszében van. És ha az nem változik, a körülmények változhatnak, az amit csinál változhat és jó esetben változik is, mondjuk profibbá válik, mondjuk jobbak a hangszerei, jobb kajákat tud enni a buli után, és mondjuk nem öten esznek egy halkonzervet háztartási keksszel, hanem mondjuk meleg ételt. Ilyen szinten jó is ha változik a szituáció, de ha lényeg nem változik, akkor nem változott semmi, és szerintem a Tankcsapda ilyen zenekar.

RS: Jövő októberben új lemezzel jelentkeztek.

Laci: Jó hamar bejelentettük haha, most már muszáj lesz.

Tamás: Muszáj, maximum három nóta lesz rajta, haha.

RS: Azon kívül hogy megjelent már kettő új dal - az  egyik ugye az ARGO 2 filmzenéje, nem sok mindent tudni. Nagy vonalakban milyen lemezre készülhetünk?

Laci: Az Igazi Hiénák nem fog szerepelni, legalábbis nem tartom valószínűnek.

Tamás: Meg alapjában véve az egy filmre íródott zene. Volt nekünk régebben egy olyan Loki indulónk, amit nekik írtunk fogadásból, azt is különválasztottuk, hogy az nem Tankcsapda szám, hanem egy induló. Ez egy Tankcsapda szám, de egy filmzene. Ha az új lemezről beszélünk, akkor maximum a Jóképűt tesszük fel, ha feltesszük…

Laci: De ez még annyira messze van.

Tamás: Jaja, ezen ne hogy most itt vesszünk össze.

Laci: Nem, nem tesszük. De, feltesszük. Nem, levesszük.

RS: De az új számokat már csak írjátok, próbáljátok, valami irányvonal látszik esetleg?

Laci: Laza pop-os slágerek lesznek.

Sidi: Könnyed szövegekkel.

Tamás: Class.fm-el leszerződtünk és az egész lemezt fogja játszani éjjel-nappal, hehe.

Laci: Komolyra fordítva, a munka abban a fázisban tart, amikor butaság lenne bármilyen konkrétumot kijelenteni.

Sidi: Fasza lesz!

Laci: Mondjuk ismerve Sidinek néhány új témáját, meg tudva azt, hogy nekem milyen szövegek születtek az utóbbi hónapokban, az biztos, hogy nem valamilyen egy nyári sláger gyűjtemény lesz.

Sidi: Nem egy funky lemez lesz, na.

Tamás: Próbálkoztunk azzal is, csak nem tudunk játszani funky-t, szóval visszamegyünk a punk rock-ba.
2013-12-18 20.19.55.jpg
RS: Nem tudom mennyire lehet személyesebb témákat feszegetni...

Sidi: Ööö, melegek vagyunk, igen, hehe.

RS: Azt már tudjuk rég, haha. Szóva, a Mi a fasz van nóta szövege kapcsán (“Asz'ondja nekem a sok keresztény hogy van Pokol meg mennyország mer' ez tény de Mi van akkor ha kamu a duma és az élet folyik csak ahogy a Duna Nem volt eleje nem lesz vége Az előző életeim összes emléke Itt van velem és néha kísért ebből bárki bárhol bármit is ért”) jött fel a kérdés, hogy mi az amiben hisztek.

Laci: Én az ilyen kérdésekre azt szoktam válaszolni és most sem teszek másképp, hogy azok a gondolatok amit a vallásról vagy ilyenekről el akarunk mondani, annyi van pont a szövegekben. Nem rímbe szedve nem látom okát elmondani. Ha a számaink alapján valamiről nem alakul ki teljes kép, akkor azért van, mert az adott témáról nem akarunk annál többet beszélni.

RS: Sidi beléptével, főleg a dalszerzés terén, változtak a munkamódszereitek?

Laci: Így hogy Sidi beszállt, kénytelenek vagyunk külső dalszerzőkkel dolgozni, hehe. Nem. A metódus semmit nem változott és ebben a zenekarban soha nem is volt más a metódus, mint most. Jellemzően a próbahelyen születnek a dalok, amik valamelyikünk témáiból alakulnak ki. Van ami már kész dalként jön le, valami csak egy nyúlfarknyi ötletként. De mindig is hárman alakítjuk ki a dalok jellegét, hangzását, stb. A más-más felállások miatt voltak ebben hangsúlyi eltérések, de az első próbától a mostaniig a jellegét tekintve mindig is úgy születtek a dalok, hogy a próbahelyen gitározgatunk és vagy ki alakul belőle valami, vagy nem.

Sidi: Volt olyan, hogy így a kollega megkérdezte tőlem, hogy milyen szoftverrel csináljátok a demózást. Hát mondom, van a Lacinak egy ilyen fényképezőképe, ilyen digitális, amit nyaralni elviszel. Na, azon van már videó funkció, ami hangot is felvesz. Rendszerint azon szoktuk rögzíteni a dolgokat, bár én újabban már a telefonomon is benyomom a Rec gombot. Azután felvisszük a számítógépre és küldözgetjük egymásnak. Tehát ilyen szinten fapados módszerekkel dolgozunk, de még mindig ez a leghatékonyabb, hogy valóban bebüdösödünk a próbaterembe.

Laci: Te bebüdösödsz.

Sidi: Így van, a többiek meg rózsaillatúak lesznek.

RS: Te egyébként Debrecenbe költöztél hogy ezek gördülékenyen menjenek?

Sidi: Én ilyen kétlaki életet élek. Azon szoktam nevetni, hogy ha Debrecenben elindítom a kocsimat, akkor elindul Budapestre, ha ott indítom be akkor meg magától elindul Debrecenbe. Alapvetően Budapesten lakom, itt pedig Tomit boldogítom. Az hogy hol vagyok, többnyire attól függ, hogy milyen időszak van.

Tamás: Egyébként azoknál a zenekaroknál baj van akiknél számít az hogy ki írja a számot, ki mit ír, abból mindig baj van. Ez bazdmeg egy unintelligens, paraszt dolog, ami mindig konfliktust szül. Alapjába véve, ha nem érzed magadénak a dolgot, akárki írta, akárkitől jött a riff vagy a téma, akkor megette a fene. Az meg hogy kinek a neve szerepelne a papíron, teljesen lényegtelen. Mindenki tudja, hogy Laci írja a szöveget nálunk, ez mindig is így lesz. A zenét meg azért valljuk közösnek, mert akkor van értelme, ha közösnek vallható. Nem tartom helyesnek zenekaroknál, hogy oda van írva, hogy Jóska, Pista, faszom tudja. Ez egy alkotói közösség, aki az elejétől a végéig kigyúrja magából a maximumot. Szerintem ez tud hosszútávon harmonikusan működni.

RS: Muszáj érintenem Cserkó témáját. Azt nyilatkozta, hogy csak az ügyvédeitek kommunikálnak. A kilépés előtt sem beszéltetek már sokat?

Laci: Erről azért nem akarunk beszélni nagyon, mert mi már túl vagyunk ezen, nem pedig azért mert kényes téma. Sidivel, tavaly február óta hivatalosan együtt vagyunk, most idén december van. Ez lassan két év, kiadtunk egy komplett lemezt, egy fél lemezt, letoltunk 150 koncertet, videóklippeket csináltunk. Nem degradálni akarom az előző éveket, de nem látjuk értelmét erről beszélni. Az ebben a zenekarban megfordult zenészek közül egyetlen ember van, konkrétan Labi, az alapító basszusgitáros, akit mind a mai napig közvetlen barátunknak mondhatunk, nekem leginkább, de a többiek is szívesen zenélnek vele, a tavaly őszi koncerteken, több helyen is fellépett velünk. És nem véletlen az, hogy ő az egyetlen, akivel aktív és jó a kapcsolatunk, és nem azért mert mi nem szeretnénk velük jó kapcsolatot, sokkal inkább azért mert ők nem szeretnének velünk ilyen kapcsolatban lenni. Már pedig ha ez így van, akkor ezt mi miért feszegessük.

Tamás: Mindenesetre úgy, zárójelben, azért nem kerül ki valaki a zenekarból, mert kurvajóban vagyunk. Hogy mi volt az oka, meg hogy volt, az egy hosszú távú dolog, de az nem úgy van hogy puszi-puszi-nyuszi, kurva jól minden, óriási barát vagy, jövőhéten találkozunk, aztán figyeljmá’ holnap nem kell jönni. Ezt mindenki gondolhatja, hogy nem így működik.

Laci: Főleg nem 19 év távlatában.

RS: Igen, ezért is feszegetik az emberek a témát, mert lehet, hogy lassan kettő éve volt, de mégis 19 évről van szó.

Laci: Ez kétségtelen, persze, sok idő. De nincs nagyon mit mondani, amit akartunk elmondtuk. Nem egy visszafelé nézegető zenekar vagyunk, hanem aktív, élő, állandóan friss dolgokkal foglalkozó zenekar vagyunk.

Tamás:Ez is zárójelben, sajnálatos ténynek könyveljük el, hogy ügyvédeken keresztül kommunikálunk. Ezt nem mi kezdeményeztünk, de ha valaki azt mondja, hogy az ügyvédjén keresztül kommunikál, akkor ezt tiszteletben tartjuk.

2013-12-18 20.15.08.jpgRS: Tudtok mondani egyetlen másik olyan magyar rock/metál zenekart aki hasonló mértékben népszerűségre tehet szert a jövőben? Hol vannak azok az új bandák, akik nem csak fel-felcsillannak, hanem ilyen komoly és profi produkcióvá válhatnak, mint ti?

Sidi: Változott a világ sokat, erről is lehetne órákig beszélni. Csak ha azt a szegmenst nézem, hogy ma mennyivel nehezebb dolga van egy zenekarnak. Régen volt egy zene tévé, egy-két szaklap, nem volt ilyen információ dömping. Naponta jelennek meg lemezek, klippek és az ember csak kapkodja a fejét. Én azt gondolom, hogy nagyon sok kurvajó zenekar van, csak egyszerűen elveszik ebben az irtózatos mennyiségben, ami rá van ontva az emberekre. Ilyen szempontból 20 évvel ezelőtt könnyebb időket éltünk, jobb ki lehetett lépni. Viszont ott a másik szegmens, hogy mennyivel nehezebb egy ilyen dolgot megtartani, mint akár megszeretni. A Tankcsapda úgy gondolom erre nagyon jó példa, kiválóan vizsgázik abból, hogy nem hogy stagnáljon, hanem előre lépjen ahhoz képest is, amit mondjuk előző évben elért. Ha én lennék most 18 éves egy rock zenekarban...

Laci: Akkor most hót részeg lennél.

Sidi: Akkor hót részegen fetrengenék oszt hazavinnétek. Biztos, hogy fel lenne adva a házi feladat, hogy na, merre előre. Én még mindig abban hiszek, és azt látom, hogy azok a zenekarok tudnak a leginkább kilépni a reflektorfénybe, akik a régi iskolás, alulról építkezős, elmegyünk turnézni, nagyobb zenekarok elé elmegyünk előzenekarnak, stb utakat járját, mint akik mondjuk csak az internetre hagyatkoznak. De én hiszem, hogy vannak nagyon jó és értékes zenekarok, csak jobban elvesznek, mint régebben.

Tamás: Hibás az egész látásmód olyan szempontból, hogy a zenélés és a zenekarozás verseny. Ez nem vetélkedő, ez a zenélésről szól. A Tankcsapdában az utóbbi időben van tudatosság, de mindig ösztönösen döntött a zenekar és ösztönösen lépett előre. A legfontosabb, hogy szeresse az ember amit csinál és maximálisan alárendeljen mindent ami körülötte van és csak ezzel foglalkozzon és tegye a dolgát aszerint, ahogy a legjobban érzi ezt az egész dolgot. Hiszen a lemez piac folyamatosan változik, mindig az adott kornak megfelelő legjobb döntéseket kell megpróbálni meghozni, még akkor is, ha hiba van benne. Csinálni kell, csinálni kell, menni ezerrel és nem nézni, hogy mennyien vannak egy koncerten, hanem hogy amit csinál, azt a legnagyobb hévvel csinálja, onnantól kezdve meg bármi lehet. Persze merni kell nagyot gondolni és nagyot álmodni és azt mondani, hogy “Én leszek Magyarországon a legnagyobb rock zenekar!” és ha valakit ez fűti miközben 30 embernek játszik, azzal nincsen probléma, sőt, az egy jó dolog. De az, hogy ha tudatos lépéseket próbál tenni azért, hogy ő kurva nagy zenekar legyen, az bukó, mert nem lehet zenekarok útját lemásolni. Ha elolvasod bármelyik nagy amerikai zenekar könyvét, mindegyiknek más az útja. Van ahol vannak tagcserék, van ahol nincsenek, ki ilyen, ki olyan. Tolni kell ezerrel, bármi lehet belőle.

Sidi: Mi annyit tudunk ehhez hozzátenni, hogy volt már olyan, hogy eljutott hozzánk egy olyan zenekar, hogy felkaptuk a fejünket, hogy ez több mint az átlag. És akkor mondtuk, hogy ha ráértek, akkor ebben meg ebben a hónapban szívesen látunk előzenekarként titeket. Vagy a Sopronival csináltunk egy olyan játékot, hogy előzenekari státuszt lehetett nyerni. Volt aki ezután is kérdezte, hogy “Na így négyszemközt, ebben mi a biznisz?”. Hát semmi, az hogy tök jó lesz annak a bandának. Ha olyat látunk, akkor szívesen szoktunk segíteni.

Tamás: Laci mondjál már valamit.

Laci: Olyan okosak vagytok mind a ketten, hogy én nem tudok mit hozzáfűzni. Vagy akkor megkérdezem, hol van az a magyar előadó, aki Ákost meg tudja közelíteni? Hol van az a magyar előadó, aki a Kispál és a Borz által hagyott űrt meg tudja tölteni. Vannak olyan dolgok, amiket nem azért nem lehet megközelíteni, mert megközelíthetetlenek, hanem mert egy volt, vagy egy van. Vagy mert olyan fajta nem igen lesz másik már.

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr585701406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.12.21. 10:24:58

jó interjú volt, köszi érte. Értelmes kérdések, frappáns válaszok amilyennek minden interjúnak kellene lennie.

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2013.12.21. 12:25:27

tudatos lépés <> mások másolása

lehet, hogy csak kötekedés

van pár dolog, amaivel nem értek egyet, de nem én mondtam, így nem lesznek álmatlan éjszakáim

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2013.12.25. 10:52:56

El nem tudom mondani, hogy mekkora hatással volt rám a Tankcsapda eddig még nem túl hosszú életem során. Imádom a srácokat, Kék Yukban is tomboltam, és Főnixbe is mennék, csak sajnos nagyon messze van, és nem tudok odajutni, de ahogy jönnek Budapestre megint, megyek én is. Asszem 15. 'Csapda - koncertem lesz a következő. Nincs még egy ennyire egyedi stílust és ennyire különleges gondolati világot képviselő zenekar, nemcsak Magyarországon, de a világon se. Létezik rengeteg kiváló banda, mire felsorolnám az összes kedvencemet, lemenne a nap, de örökre a Tankcsapda lesz a legnagyobb kedvenc!
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum