Röviden és tömören: amennyiben beszélhetünk garage rock szcénáról idehaza, hát annak mindjárt 4 jeles képviselője rohamozza meg a ROHAM BÁRt pénteken (04.25.-én). Mivel én nem tudok menni, és a munkarendem lehetőleg fulladjon meg a hiányzó valuták válságtengerébe még maholnap (mert nem csak idő, pénz sincs menni), a legkevesebb, hogy felhívom a figyelmeteket erre a fasza rockbulira. Pláne, ha előre görcsöltök a lassan megint látótávon belülre érő magyar fesztiválmetál-bandáktól... A The Trousers, Rotten Roots, Red Roosters és The Smooks velük szemben igazi kortárs (vagyis: nosztalgikus) rockot csinál, a legjobb értelemben: olyan dalokat, amiket nemigen hallasz más magyar zenekartól, sőt. Sőt...
Tippem nincs a fellépési sorrendről, de ilyen szimpi bandáknak szívesen csinálok egy kis reklámot, a zene (meg)hatott! Az meg, hogy INGYEN lesz mindez (legalább 1000 forintos belépőt simán megérő koncertről szólunk itt), meg már csak a szobarockeri gyönyörök netovábbja. Detovább:
Asszondja, EGY: a Rotten Roots egy merészen kísérletező, fiatal és lendületes formáció, akik már sokszor elhúztak a szemem sarkában mindenféle zenei tehetségkutatók, aránytalanul kevés (de legalább korrekt) szakmai méltatást kapott lemezük kritikája és tavaly év végéig sűrű fellépések okán. Na akkor most meghalljuk, ők miért jók! Van itt diszkrét, de intenzív noiseozás, sok-sok Arctic Monkeys, főleg a késői korszakukból, egy kicsi Mars Volta és Killers, de előjönnek dubstep-erőszakosságú dobok és rap is: egy pillanatig se unatkozunk, mégis végig egy nagyon jellegzetes hangzást őriznek a fiúk, ízes fake-britt akcentussel (amiből a fake nem érződik! pacsi). Persze mindez alatt végig a 60's-70's évek fordulójának zenekarait idézik, pl. egy kis Velvet Underground hatás tagadhatatlan. Tavaly ki is nyomtak egy pörgős klipet, baszottul izgalmas EP-t (már a 3.-at!), a Haunt Yout, és jól lerockolták a Gozsdut nem mással, mint az Exit Calmmal. Jól teszik, ha megismétlik.
Ez a kurva Haunt You olyan jó lett így belehallgatva, hogy még kritikát is írok róla. Egyszer. Addig viszont KETTŐ: a The Smooks valami egyszerűbbet kezdene. Demóikban hallok potenciált, csak a francért van annyira hátul Flóra hangja, na majd talán itt szépen előre tolják, persze a testét is. Valami szelidített Pixies-Garbage-Skunk Anansie turmixot kell elképzelni, Raveonettes-esen pergő indie ütemekkel és sok susogó gitárral, meg ifjonti komolysággal. Ha ez sikerült, már csak le kell menni meglátni-hallani, ilyen-e, vagy ilyenebb!
HÁROM: Red Roostersék, mondjuk ki, szarul választottak nevet (fogadnék egy közepes összegben, hogy 10 percen belül legalább 3 Red Roosters zenekart találnék a világon) - de ha már magyar vörös kakasok is vannak, örüljünk a blues-kukorékolásuknak. Itt sem kell hanyatt-homlok világgá futni, középtempó felé nem megy senki, de kellemes bólogatós, torzítós, korai White Stripes-os, megkeményített My Goodness-es blues-rockot tolnak, azt se csak úgy, hanem mindjárt slágervárományos minimál módon. Tipikus flörtölős, szivarozós, mindenkinek aláfestős zene ez.
A húzónév azért mégiscsak Kőváry dokiék alakulata (NÉGY!!!4), The Trousersék, akik a tavalyi Freakbeat nagylemezzel igazán megmutatták, hol feszül a cicanaci... Ha csipázod az "elektromos" David Bowiet, a The Kinkset, vagy pláne a Hellacopterst, akkor őket is fogod. Valami indiesből nőttek ki a kifejlett lengőherékkel táncoltató retroid rockig. Ami ilyesmi:
Kb. ennyi.
Löttyintsetek némi viszkit a földre az egészségemre,
és ne csak hálát adjatok, de teret és közönséget is ilyen zenekaroknak!
Jó ROHAMozást.
~
by Nemesúr
