Tommy Victor egy istenáldotta tehetség, aki nemcsak lassan 30 éve működő zenekarával a Prong-gal, hanem a Misintry-vel és a Danzig-gel is nagy sikereket ért el, bár az kétségtelen, hogy mégiscsak saját csapata élvez nála prioritást. Victor már a Prong a 91-től 96-ig kiadott Prove You Wrong, Cleansing, Rude Awakening lemez-hármasáért szobrot érdemelne, hiszen abszolút előremutató stílust hozott a rockzenébe. Azt követően azonban kicsit alábbhagyott a lendület és egy évtized alatt csak két albumot - Scorpio Rising (2003), Power of the Damager (2007) – bírt összehozni, azokat is csak meglehetősen átlagos színvonallal.

Aztán 2012-ben teljesen váratlanul Carved Into Stone címmel egy olyan masszívan erős lemezzel tért vissza a Prong, mely a legtöbb év végi listán helyet kapott, a rajongók pedig métereseket ugráltak örömükben. Visszatért a kreativitás és az a fajta atmoszféra, amely csak és kizárólag a zenekarra jellemző.

Vagy a siker okán, vagy mert Tommy Victornak rengeteg ötlete volt most nem kellett öt évet várni az albumra. A dobos posztján azonban megint változás volt, most éppen Art Cruz püföli a bőröket a már 2011 óta tag Jason Christopher basszusgitáros mellett.  

Mondhatnánk, hogy kétféle recept szerint születtek Victor dalai. Az egyikben az előző album Put Myself To Sleep című dalához hasonló dallamosabb és némileg „lágyabb” témákat borította egybe. Ilyen a nyitó Turnover, ami az egyik leghatásosabb belépő, amit az utóbbi években hallottam, de ilyen a Remove, Separete Self, vagy akár az Absence Of Light és a Self Will Run Riot is, sőt a mázsás riffeket felvonultató Windows Shut is penget ilyen húrokat.

A másik recepthez a hozzávalók: egy csomó thrashes beütésű, tekerős riff és szóló, irgalmat nem ismerő, tonnányi súlyú, bonyolult gitárjáték. Az összhatás azonban így is nagyon egységes és ha egy hajszálnyival el is marad az album színvonala az előzőétől, azért azt ne feledjük, hogy két éve irgalmatlanul magasra rakták a lécet.

A már cím szerint említett dalok mellett a The Book Of Change és a címadó fentebb említett színtiszta thrash metalja viszi a prímet. A Come To Realize legyak mindenkit, a Chamber Of Thought és a The Barrier pedig modern thrash-sel megbolondított tipikus Prong. A záró Limitations And Validations pedig az egyik legfogósabb dal, ami valaha Prong név alatt kijött.

A 41 perc letelte úgy érezhetjük magunkat, mint akin egy elszabadult úthenger ment keresztül és ez kétségtelenül pozitív hatás. Méregerős folytatás ez a Prong-tól, azt pedig csak remélhetjük, hogy ha lesz az albumnak egy következő körös (merthogy egy tavaszi már megvolt) Európa-turnéja, abból nem maradunk ki.