A brit Metal Hammer a közelmúltban óriás-posztert jelentetett Eddieről, az Iron Maiden kabalafigurájáról, a másik oldalán néhány további klasszikus Maiden borítóval az 1980 és 1989 közötti korszakból. Aki ezt kiragasztja otthon a falra, annak a szobája igazi Iron Maiden kegyhely lesz. A poszterre került kislemezekről már olvashattatok egy összeállítást a készítő Derek Riggs kommentárjaival, azonban hely hiánya miatt nem került poszterre az összes kislemez, ezekről az újság internetes oldalán lehetett olvasni még két részben. A második részt ITT olvashatjátok, alább pedig a befejező 3. rész.
HOLY SMOKE
Megjelent 1990. szeptember 10-én
Eddie számos, koncepciózus módon szürreális tortúrája után a Holy Smoke borítója egyértelműen a No Prayer For The Dying „vissza az alapokhoz” megközelítését tükrözi: a hosszú hajú Eddie – ismét farmerben és pólóban, a The Number Of The Beast korszak holdfényes, pokoli miliőjében – egy, amerikai vallási műsort sugárzó, égő tévékészülékekből rakott halom tetején áll. Ezek a prédikátorok a 80-as évek második felében számos metal nóta szövegét ihlették (pl.: Metallica - Leper Messiah, Slayer - Read Between The Lies, Ozzy - Miracle Man), 1990-re viszont már érdektelenségbe szürkültek és az Egyesült Királyságban amúgy sem fordultak elő.
BRING YOUR DAUGHTER… TO THE SLAUGHTER
Megjelent 1990. december 24-én
Riggs úgy ragadta meg a nóta humorát, hogy egy csapat szörnyet (köztük Kukalakó Oszkárt is a Szezám utcából) vonultatott fel a borítón, amint egy Paradise Club-beli Maiden buli alatt törnek elő az utca köve alól a klub mögötti utcában. (Mindezzel egy BBC-s bűnügyi filmre utalt, amelyben akkortájt szerepelt Bruce Dickinson, akaratlanul is olyan hajmeresztő beszólásokat eleresztve, mint: „Az élet szar, utána meg elpatkolsz."). Ja, és az ott Eddie karjaiban nem más, mint Jessica Rabbit.
BE QUICK OR BE DEAD
Megjelent 1992. április 13-án
A vicsorgó Eddie egy hájas fószer fejét szorongatja újságcikkekből összeollózott háttér előtt. A Fear Of The Dark első kislemezének borítója elég spórolós benyomást kelt, bár a fénykép és a festmény kombinációja újdonságot jelentett. A kövér fickó a jobb alsó sarokban látható szalagcímben hivatkozott csaló iparmágnást, Robert Maxwellt jelképezi. Egyszerű és olcsó, de lényegre törő és szembeszökő, akárcsak a lemezről kimásolt további kislemezek, a From Here To Eternity és a Wasting Love borítói. Utóbbiakon a banda szakít Riggsszel – sőt, Eddie-vel is – és ma is ezek számítanak a Maiden leginkább zavarba ejtő borítóinak.
FEAR OF THE DARK… LIVE
Megjelent 1993. március 1-én
A nyáladzó Eddie, nyakában Steve basszusgitárjával, a West Ham (Steve focicsapata) színeiben, Steve-módra lábbal a kontroll-ládán. Az ötlet szokatlan volt: a zenekar egyetlen tagja sem azonosult soha ennyire erősen a kabala-figurával. „Ezt Steve Harris kérésére festettem, aki Eddie bőrébe akart bújni” – árulta el Derek Riggs a derekriggs.com oldalon – „Voltaképp azt akarta sugallni az embereknek, hogy ő Eddie, vagy hogy ő ihlette Eddie-t”. Majd hitetlenkedve hozzáteszi: „Miért akarna bárki így tenni?”
HALLOWED BE THY NAME… LIVE
Megjelent 1993. október 4-én
Az előbbi kérdésre talán pont ez a gonosz Eddie-kép adja a választ: a szörny ördögként nyársalja fel Bruce-t a pokolban, ezzel korbácsolva fel vicces módon a kedélyeket Bruce kilépése kapcsán (az 1981-es Maiden Japan EP ritka venezuelai verziójának borítóját idézi, amelyen Eddie az akkor távozott frontember Paul Di’Anno levágott fejét tartja a magasba). „Azt gondoltam, a srácok valamiféle búcsúajándékkal kedveskednek Bruce-nak, de a jelek szerint nem így álltak a dologhoz” – kommentálja Riggs – „Duzzogunk, gyerekek, duzzogunk?”
VIRUS
Megjelent 1996. szeptember 2-án
Jóllehet a The X Factor korszak rémálomszerű számítógépes animációs borítói – ideértve ennek a ritkán emlegetett, albumon soha ki nem adott kislemez-nótának a borítóját is – is kitűnő munkák, Riggs színpompás festményeihez képest inkább a sötét alien body-horror műfajához álltak közel. A Virus ürügyén azonban a művész lehetőséget kapott arra, hogy a Seventh Son korabeli szürreális portrékat naprakésszé tegye az Internet-generáció számára: Eddie feje szép fokozatosan szétoszlik egy szilícium-chipben.
THE ANGEL AND THE GAMBLER
Megjelent 1998. március 9-én
A 90-es évek végén a dupla CD-s kiadások voltak hivatottak fellendíteni a kislemezek eladási mutatóit. Mostani írásunk tárgya a második korong (az első borítóábrája – egy CGI Eddie-fej dobókockákkal – még magánál a dalnál is szörnyűbb volt), amelyen egy zöldbőrű, szárnyas Eddie pózol cilinderrel és sétapálcával és invitál Edward kapitány mississippi kaszinó-hajójára (figyelem, a fedélzeten ott a Kaszás is!). Mindmáig ez az utolsó olyan Maiden kislemez, amelyen a Derek Riggs-féle Eddie látható – és ha őszinték akarunk lenni, más művész által ábrázolt Eddie már nem is nevezhető Eddie-nek.
THE WICKER MAN
Kiadatlan!
Dereknek a 2000. évi The Wicker Man kislemezhez készített eredeti munkáját – amelyen Eddie arca a címadó lángoló alak füstjéből rajzolódik ki, akárcsak a Brave New World album borítóján – a zenekar visszadobta. Az okok nem kerültek nyilvánosságra. Arra viszont kapunk némi magyarázatot, miért a Mark Wilkinson-féle vesszőből font Eddie mellett döntött végül a banda: lényegesen egyszerűbb, visszafogottabb kép, ellenben a színek (és persze Eddie vonásai) itt sokkal jobban érvényesülnek.
