Pont egy év telt el a legutóbbi „negrás” dühöngés óta! Igaz, különféle ürügyekkel – Csuka gitáros születésnapja például – a 2014-es évben háromszor kerülhetett Zártosztályra a nagyérdemű. Nem rossz számadat ez egy olyan formációtól, mely egyetlen alkalomra állt össze, a 2013-as Hard Rock Farsangra. Hasonló nevű testvérlapunk szerkesztőinek kedvenc Edda felállását jelentette a Donászy, Mirkovics, Csillag, Gömöry, Pataky ötösfogat, ezt próbálták összehozni. Utóbbi két arc jelenleg is az Edda Művek zenésze, s mivel a menedzsement nem akarózott őket elengedni, helyükre Lázár Zsiga és Sipos „Mirigy” Peti került.

És így öten valamibe nagyon beletrafáltak: telibe találtak egy nemzedéket, akiknek már nem Slamó (Slamovits István gitáros) jelentette az Eddát. Ezeknek az embereknek talán az önálló zeneműként is helyét megálló Csillag Endre gitárszóló az Éjjel érkezem közepén lehetett első rock-élményük. Megfogyva bár, de törve nem ismét összegyűltünk e januári végi szombat estén a Negra színpada előtt.

A szuperprodukciót megelőzvén azonban még ott volt az Asphalt Horsemen műsora. Szintúgy ők voltak a bemelegítők nyáron a Barba Negra szabadtérre kihelyezett tagozatán, de akkor akusztikus műsorral kedveztek a nagyérdeműnek, most meg „csörömpöltek”. A dalok – amennyire emlékszem  –  nagyjából ugyanazok voltak.

A csapat tengeren túli, délies (southern) rockban utazik. Tudom, hogy ez sokak szemében primitívség, de bármennyire is jól tolják ezt a fajta muzsikát a „lovasok”, koránt sem érzem annyira lelkemhez közelállónak, mint akár az Edda-dalokat. Nincs is ezzel baj; egy texasi sem hiszem, hogy meghatódna a Lord együttes Itthon vagy otthonját hallva, hasonlóképpen ez az istállószagú, felpörgetett blues rock engem sem hoz lázba. Sokakat igen, erre utal, hogy tavaly kiadott lemezük első ötszáz példányából már csupán harminc-negyven vár gazdára, bár az énekes-gitáros Lőrincz Károly gyorsan hozzátette az infóhoz: a nagy egymásra találások jelentős hányada külföldi fellépések alkalmával zajlott le.

Itt Budapesten a hangulat igazából akkor vált emelkedetté, amikor Ashalt Horsemenék előásták (hallhatóan) példaképük, a tragikus történetű Lynyrd Skynyrd emblematikus dalát (Sweet Home Alabama). Ezután még egy kis közös éneklésre is rá tudták venni a népet, ráadásul saját nótával.

Tíz felé járhatott az idő, amikor megnyílt a Zártosztály. Szombat este ide vagy oda, praktikus okokból elviseltem volna, ha az előbanda már nyolckor felmegy a színpadra. Mindegy, így sem voltam álmos! Éberen vártam, milyen meglepetéssel, újdonsággal, fejlődéssel rukkolnak elő a fiúk a tavalyi kettő (általam megfigyelt) műsorhoz képest.
Azonnal megtudtam, hogy a látványvilág mindenképpen fejlődött. Bevezetőként a háttérben feszülő LED-falon nem tudom, zártosztályon-e, de mindenesetre kórházban felvett jelenetek sorjáztak a zenekar tagjainak főszereplésével. Ennél egy fokkal kellemesebb meglepetés volt, hogy Megfulladok – a megcélzott Edda-korszakot tekintve kedvenc nótámmal kezdtek Petiék. Utána érkezett az eddigi kezdő Éhes Asszony, majd a hangulatfokozó Velem kiáltsatok.

Ha már itt tartunk a hatos lemez minden száma elhangzott A színház kivételével. Ez nem igazán koncert-nóta, pont ettől lenne izgalmas élőben hallani. Ez a felállás képes lenne libabőröztetően elénk tálalni, de jó is lenne egyszer!

A Ma még együttet, akárcsak nyáron, most szintén vendégre bízták: a pokolgépes Tóth Attila volt a szerencsés. Ő kapta – A kör című Edda-musical okán – a hetes lemez nyitódalát arról, hogy mennyire változnak az idők. A Gyere őrült duett-változatában „ő volt” D. Nagy, még Sipos Péterre természetesen továbbra is Pataky Attila szerepe hárult. Igaz, a Zártosztály „Sipije” a legkevésbé sem parodizál, utánoz, hanem egyre bátrabban adja önmagát.

Visszatérve a hetes Eddára: a címadó dalon kívül ezúttal is elhangzott az instrumentális Lisztománia – Lázár Zsiga hegedű-szólójával közepén! Az egybegyűlt kábé 700 ember óriási tapssal honorálta a zártosztályi billentyűs magánszámát! Ha lehet ezt fokozni, még nagyobb meglepetés volt a Fohász elővarázsolása. Születésének idején elképesztően nagy sláger volt, de azután afféle „rendszerváltó dalként” kikopott a köztudatból. De a libabőr most, 2015-ben is megvolt!

Az újjáalakulós Edda lemezről A kör és a ráadás Ünnepje mellett újításként befért a Gyönyörű lányok is. Sipos úr ugyan nem annyira harsány előadó, mint Pataky, de a kivetítőn sorjázó csábtáncos női sziluettek kisegítették e „probléma” szempontjából.

Ez a január 24-i este nem csupán annak okán volt különleges, hogy minden Zártosztály fellépés az, hanem mert Csillag Endre gitárosnak aznap jött ki a szólólemeze. Jó pár dal elhangzott erről a Csillagok és Gyémántok címet viselőről. Így, koncerthangzás után nem volna korrekt minősíteni a nótákat. Néhány dallamfoszlányt még most is őrzök szívemben, így nem lehettek rosszak…Lehet, ezeket a dalokat tekinthetjük a 2015-ös év Zártosztály-produktumainak?

Mindig mosolygó Bandi barátunk ezúttal komoly szónoklatot intézett a néphez, mégpedig a CD-vásárlás fontosságáról, amennyiben azt szeretnénk, hogy a zenészekből ne haljon ki a kreativitás napi tíz órás „liszteszsákhordás” után (ezt a példát hozta), amennyiben erre kényszerülnek. Kihangsúlyozta: nem a saját, most megjelent lemezéről beszél, hanem annak is ugyanúgy örül, ha más zenészeket tisztelünk meg.

Ezt szívleljük meg, viszont én is egy felhívást eszközölnék ezen a ponton. Mindhárom Zártosztály bulimon elszorult a torkom, mikor Sipos Peti azt fejtegette, hogy amint látunk-hallunk, egy alkalmi felállás műsora. Hiába, valahogy ez lett kedvenc hazai formációm. S bár a tagok más munkáit is igen-igen kedvemre valónak érzem, valahogy mégis rosszul esik hallani, hogy a Zártosztály csupán egy side-project számukra. Igaz: mi más lehetne? Jó volna erre a kérdésre a közönséggel karöltve választ találniuk.

De addig is: kedves koncertszervezők mindenhol a tágabb értelemben vett hazánkban, provokáljátok ezeket a dühöngő örülteket, ne hagyjatok megnyugvást, pihenést nekik! Segítsetek, hogy soha ne léphessenek a gyógyulás útjára! Ha van szíved, megosztod ezt, ha nincs, nem osztod meg! Ha van is szíved, meg nincs is, akkor vagy megosztod, vagy nem!

FOTÓK: MAHUNKA BALÁZS