Sokan hiszik azt, hogy a színpadon látott emberek mind könyörtelen, vad, szőrös (jó, ez talán igaz) örökké csak a bulizásnak élő állatok. A valóságban azonban a zenészek jó részének van egy másik, nyugisabb énje is. Czetvitz Norberttel sincs ez másképpen, aki megrögzött állatbarát. A Ghostchant-ben és a Nadir-ban eléggé vad muzsikát játszó gitáros, most az állattartás örömeiről mesélt nekünk, ami nem feltétlen "csak" hobbi.

RS:Miért tartod fontosnak az állatok jogaiért való küzdelmet?

Norbi: Az ember egy roppant önző lény. Mindent tönkretesz, amihez csak hozzáfér! Ez alól az állatok sem kivételek! Bár a jogi szabályozás itthon elég gyatra, már csak ezért is kéne minél inkább nyitott szemmel járni! Mindenki csak annyit tegyen, amennyit az életkörülményei megengednek! De azt valóban tegye meg! Ha a társadalom nagyrésze kidugná a fejét a homokból és észrevenné,hogy mi folyik körülötte,akkor nagyon elszégyellné magát! Nálunk már szinte semminek nincs értéke! Alapvető problémák vannak a fejekben és a minimális – nem jogi, hanem alapvetően az élőlényekkel való bánásmódra vonatkozó elvárásokat sem tudják, vagy nem is akarják betartani az emberek! Van egy (haszon-és háziállatokra egyaránt érvényes) EU-s szabályozás, amelyet itthon is lehetne alkalmazni, de sajnos rengetegen inkább félrenéznek és nagyon komoly következetlenség is tapasztalható! A Nadir-ral irtunk is erről annak idején egy nótát Five Freedomscímmel. A szövegében az alapvető állati jogok meghatározásáról és megfogalmazásáról szól:

-mentesség az éhínségtől,szomjúságtól

- mentesség a fájdalomtól, sérüléstől, betegségektől

- mentesség a félelemtől, káros stressz hatásoktól

- menetesség a természetes viselkedést korlátozó körülményektől

- mentesség  a fizikai okokból, illetve nagy meleg hatására kialakuló kényelmetlenségtől, rossz életkörülményektől.

RS: Mit gondolsz arról, hogy komolyabb börtönbüntetésre kéne ítélni az állatkínzókat?

Norbi: Ezzel 100%-osan egyetértek! Nem is tartom emberi lénynek, aki ilyet tesz! Itthon ebben sem vagyunk elég bátrak (illetve hiába adott a jogi háttér), de remélem, hogy a jövőben sokkal komoly retorziói lesznek egy-egy ilyen ügynek! Az én vizsla kutyámon is valami elmebeteg nyomta el rendszeresen a cigarettáját (nyilván akkor, amikor még nem ismeretem az állatot, mert én minimum eltörtem volna a kezét). Évekbe telt, mire az állat újra bízni tudott az emberekben. Rengeteg agyatlan alak követ el állatkínzást nap mint nap,és ezt meg kell torolni. Még hozzá a legbutább emberi lény számára is elrettentő módon kell fellépni ez ellen!

RS: Tartasz jelenleg valamilyen állatot? Milyet?

Norbi: Igen! Két kutyám van, mindkettő mentett. Barnabás van nálam régebben. Egy erdőben akadtunk rá. Mint említettem, cigarettával égették ki a hasát és lelkileg elég megviselt volt.találtunk vagy 40-50 kullancsot is benne…Ő egy igazi lord. Főnyeremény, semmilyen probléma nincs vele, csupaszív falkavezér. Mindenki irigyli tőlem, annyira jó kutya (ezért sem értem, kinek volt útban és dobta ki). Itt szeretném elmondani, hogy milyen jó dolog idősebb kutyát örökbe fogadni. Csak a pár hónapos kutyákat szeretik az emberek hazavinni, holott az öreg kutyának már egy kialakult jelleme van, nem szedi szét a lakást, kevésbé domináns, nagyon hűséges és ragaszkodó – csak ajánlani tudom, ha valaki örökbefogadáson gondolkodik!

A másik kutyám Pannika. Őt itt Dunakeszin találtuk. Nagyon beteg volt (parvo), és ha nem akadunk össze, akkor valószínűleg már nem élne. Így is hónapokig egyensúlyozott… Nagy küzdő a kis bohóc! Nyolc hónaposan négy kiló volt, és a veséje kezdett leállni… De nem adta fel, és felgyógyult! (Ha az alapvető oltásokat megkapta volna, akkor elkerülte volna a parvot) Ez egy macskabetegség, és fiatal állatokat támadja meg úgy,hogy pár nap alatt kihajtja belőlük a vizet és a vért (úgyhogy folyt nálam is minden). Mire szépen felgyógyult a kiskutyám, egy mezei séta során vágtába kezdett egy nyúl után, és szilánkosra törte a lábát. Négy-öt műtét után most újra száguld. Egy szeretetbomba, puncs-királylány. Nemigen terveztem két kutyát, de végül ő is itt maradt velem.

RS: Miért pont ilyen fajtájú állatot választottál?

Norbi: Ők választottak engem. Az évek során volt nálam vagy tíz kutya (rövidebb ideig), rengeteg különböző fajta. Barnabásra hamar igent mondtam. Akkoriban nem akartam kutyát (mivel nemrégiben ment el az első nagy szerelmem, UTE nevű német juhászom), ő mégis kiválasztott magának és beköltözött, hi-hi! Pannikával nem volt ilyen egyszerű a helyzet, mivel az sem volt biztos, hogy életben marad, és egy egész telepi összefogással tudtuk csak a kórházi kezelését finanszírozni. Először úgy gondoltam, örökbe adom. Volt is rá jelentkező, de végül ő is maradt. Ez volt életem legjobb döntése! A két kutya teljesen más jellem, mégis nagyon összeillenek!

RS: Az életviteleddel, hogyan tudod egyeztetni az állattartást? Úgy értem egy zenész életébe nem feltétlen fér bele, hogy este vagy reggel csak úgy mackó naciban leszaladjon a kutyával, vagy igen?

Norbi: Nekem ők az elsők! Mindent hozzájuk igazitok. Néha eleve a munkámmal is elég nehézkes összehangolni az állatokat, és persze ehhez jön még a zenélés is. Hosszú turnékat nem is vállalok, csak néhány napos távollét fér bele (olyankor édesanyám segít be). Sok lemondással jár ez, de én ezt vállaltam, és ezerszer meghálálják a kutyáim.

RS: Honnan ered az állatok iránti szereteted?

Norbi: Mindig szerettem az állatokat. Sőt, minden állatot szeretek. Kedvenc kutyafajtám egyébként a német juhász, de a telepi „turmixokat” is imádom. Lehet, hogy sablonos szöveg, de rengeteget lehet tanulni tőlük.

RS: Volt esetleg valami különleges állatod is?

Norbi: Mivel „panelproli” vagyok, csak kutyát engedélyezték az őseim. Jelenleg pedig Pannikám szétkapna bármit, amit behoznék a lakásomba. Így inkább nem is próbálkozom ilyesmivel…

RS: Tagja vagy netalán valami állatmentő csoportnak is? Olvasni, hogy van több ilyen is már az országban.

Norbi: Nem, sehol nem vagyok tag, csak egy „mezei” állatbarát vagyok! Viszont az elmúlt évben a Ghostchant-tel (és húsz másik hazai zenekarral) gyűjtést rendeztünk a szerintem leghitelesebb itthoni állatmentő szervezetnek, az Állatmentő Ligának. Én ezt az összefogást tartom a zenész létem legnagyobb sikerének.

RS: Mit gondolsz a menhelyek jelenlegi állapotáról/ helyzetéről?

Norbi: Volt időszak, amikor rendszeresen jártam ki sétáltatni a menhelyekre. Hihetetlen költségek vannak! Rengeteg a gazdátlan eldobott eb. Erre sokkal többet kéne költeni, mert néha minden segítő szándék ellenére is úgy érzem, sok ebnek kóbor kutyaként is jobb élete van, mint valamely menhelyen lehetne. Soha nem lehet elég hely, elég pénz, elég tenni akarás.…..A legfontosabb az ivartalanítás lenne !  Rendkívül sok nem kívánt állat jön világra . Ezért ivartalanítás , ivartalanítás , ivartalanítás !!!

RS: Mit jelent szerinted a tudatos állattartás?

Norbi: A tudatosságnak az élet minden részét jellemeznie kellene, és egy élőlénnyel szemben pláne alapkövetelmény! Lehet ócska, régi szlogeneket puffogtatni, de akkor is igaz:csak akkor tarts állatot ha van rá időd, pénzed, és kitartásod …Ha ezek valamelyike hiányzik gyűjts inkább bélyeget !

RS: Hogy lehetne jobban felhívni az emberek figyelmét, hogy az állatok is érző lények?

Norbi: Elég sok fórumon lehet evvel kapcsolatban olvasni, informálódni …Nálam alapvető, másoknak azt ajánlom nézzenek bele kutyájuk, macskájuk stb. szemébe és mondja ,hogy nincs így !