Ha nem tűnt volna fel mostanság, pláne az elmúlt 2 évben: kis hazánk az Emptiness Booking és a Dürer fáradhatatlan, félőrült szervezőinek hála totál-tökre el van kényeztetve a keményzenei underground nemzetközi gyöngyszemeivel.
Augusztus 5.-én kitárulnak a füst-marta üvegajtók, hogy - valami druidikus együttállásnak hála talán - köszöntsenek 2 eszelős bandát és a blackséget posztmodern köntösbe (felöltőbe? palástba? hoodieba?) velük bújtatni kész közönséget. A már majd' 2 évtizede a Régiek útján járó, minden tekintetben kultikusnak mondható, kísérleti-neopogány Agalloch és a francia, industrial-blackmetal-lowtempo-depechemode torzszülöttként jellemezhető C R O W N ...és remélhetőleg pár mezei állatkoponya... töltik be a kistermet!
Ha még mindig nem tudod, miért indíts azonnal jegyet rendelni, akkor egy kis setétzene-töri:
Az Agalloch 1996 elején állt össze John Haughm és Shane Breyer duójaként Portlandben - az utóbbi alapító már a demók után elvesztette érdeklődését az egyre öncélúbbá és bizarrabbá váló zenei projektben, de Haughm és lassan köré gyűlő új kultis társai egyre vadabb elemeket dobtak a mixbe: a proto-black hangzás mellé így kerültek neoklasszikus kompozíciók, erős post-rockos elszállások és trillák, pogány népzenei hatások tömkelege, avantgárd fimzenei hatások, hangszernek használt csontok... Első 3 nagylemezüket, a Pale Folkloret is az a brooklyni The End Records adta ki, aki többek közt Glen Danzig, az Anvil, az Opeth, a Cradle Of Filth és a Paradise Lost lemezeit is terjesztette... Most pedig a Profound Lore istállóját gazdagítják, olyan díszes társaságban, aminek tagjai a Surmac, az Old Man Gloom, a Yob vagy a Leviathan. Rajongótáboruk hatalmas Franciaországban, Észak- és Közép-Európában is, a germán földeken külön terjesztőjük is akad (Licht von Dämmerung).
2014-ig összesen 5 EP-vel, 5 nagylemezzel, 1 válogatással és 1 dobozos szettel örvendeztette meg a közönséget, monumentális kompozícióikkal és valódi rítusokat idéző színpadi showjaikkal pedig az Ulver, Godspeed You! Black Emperor és Katatonia (sokszoros turnépartnereik) mellé emelkedtek a neopogány/kísérleti metallisták közt. Vagyis az élre - a 2002-s The Mantle és a 2006-os Ashes Against The Grain vitathatatlan alapvetéssé vált az avantgárd, post-, és az újhullámos black zene történelmében. Az Agalloch tipikusan az a zenekar, akiket sosem látsz "vidéki" rockfesztiválokon, akik sosem hoznak össze milliós eladásokat, de nem is akarnak: majd' minden kiadványuk sornyomásos, művészi füzetekkel és részletgazdag díszítéssel ellátott relikvia -- és még nekünk is küldtek egy szép darabot legújabb víziójukból (ld. fent) gyönyörű, 180 grammos vinylen, amiből csak 1000 darabot préseltek... Sose jobb megalapozását a szittya-jenki barátságnak! Mindezek után hát hogy is lehetne ellenállni egy ilyen egyszerre ősi hangokat és futurisztikus tónusokat megszólaltató, barbár csapatnak? Mi nem fogunk: ott leszünk.
Kíséri őket a C R O W N frank triója, akik az erdei tisztások tereit pangó, fekete belű gyárak vermeire cserélték muzsikájukban... Nem is találkoztam olyan zenével, míg rájuk nem akadtam, ahol ennyire tökéletes egyensúly létesül post-metal, black-metal és ipari elektronika között, mindehhez bónuszként: kerülve a holtig unt blastbeateket, és inkább lassan őrlő, lehengerlő hátkaparást prezentálván. Az, hogy kiadójuk, az Európában többek közt a Sear Blisst, Obituaryt, Abigail Williamst és Emperort is keringető Candlelight Records rosterük egyik legnagyobb reménységének tartja őket, már sokat elárul róluk... akárcsak a tény, hogy a szeptemberben végre hozzánk is elérő, apokaliptikus Grave Pleasures (korábbi Beastmilk) és a dark-ambient alapműnek számító Alcest frontembereivel, Kvohsttal és Neige-vel is rögzítettek egy-egy trekket. Ugyan most lábadozik az egyik villanygitáros Stephen egy gerincoperációból (3 van belőlük, a 4. "tag" maga A Gép és a dobokért felel), de ha kell, ígérik: félig bénán és láncoskampóval is elvonszolják magukat a jó öreg Kisteremig. Addigra kitapossuk a küszöbét, mert vadiúj, a hó elején kijött lemezük, a Natron olyan, mintha egy lassú fordulatszámú nagyipari aprítóba kúrtuk volna a teljes Celtic Frost, Nine Inch Nails és Sunn O))) kollekciónkat, majd leöntöttük volna a turmixot a Venom-szimbiótával. Erős anyag, bár hosszú távon ölég morózus és monoton, talán élőben jobban bemar, és előnnyé változik az itt érzett hátrány.
Egy szó, mint száz: aki pogánykodni, elsőáldozni vagy arcfesteni akar, hát azért; aki pedig egyszerűen igazán monumentális, sötét, súlyos, mégis utaztató, formabontó zenére vágyik, pláne a szarrányomott virgázások nélkül, az meg azért jön, és punktum. De gyorsan jön: az eseményre már most többen jelentkeztek, mint ahány jegy van... Mákunkra a TIXA rendszeréből még rendelhetünk addig is. Más európai helyszíneken nem ilyen szerencsések: a vénasszonyok nyarába nyúló, már most történelminek ígérkező Serpens In Cvlmination Turné több állomására már elfogytak a jegyek, szóval külhoni haveroknak is ajánlgathatjuk..
Én már hegyezem a szarvazóujjaimat és letarhálom a baranyai viking spanom egy ivókürttel.
Ti jöttök! Ti jöttök?
~
by Nemesúr(/Nemes Márk)
