RockStation

A több bizony néha több: Teenage Time Killers - Greatest Hits, Vol. 1. (2015)

2015. július 30. - theshattered

teenage_time_killers_cover.jpg
Supergroup. Míg eleinte az embereknek az álluk verte a földet, hogy a különböző zenekarokban zenélő kedvenceik együtt zenélnek, manapság már kicsit óvatosabban kell kezelni ezt a kérdést. Mert annak idején azért mást jelentett egy Cream és egy LGT létrejötte, mint a már szinte minden nap mással zenélő zenészek alkalmi produkciói, melyeket hiába alkotnak nagy nevek, sokszor elég szürke lesz a végeredmény. Erre most itt van ez a lemez, amit nem csak a nevek alapján mondhatunk szupernek, hanem a résztvevők száma alapján is.

Gondolom, mindenkinek megvan a We Are The World, meg hogy hazabeszéljek a metalos közegbe, a Ronnie James Dio szervezésében létrejött Stars is, de a szigorúbb gitárzene berkein belül több ilyen irányú megmozdulás nem igazán volt jó ideig. Aztán jött a két nagy kiadó, a Roadrunner és a Nuclear Blast egy-egy szülinapi akciója a kétezres évek második felében, ahol az istállók zenészemberei alkottak egy, illetve kétalbumnyi dalt. Nem voltak rossz lemezek, a nevek alapján meg persze, hogy mindenki felfigyelt rájuk, de egyértelmű, hogy csak egyedi kollaborációk voltak még annak ellenére is, hogy a Roadrunner azért csinált egy all-star bulit az album mellé.

Aztán gondolt egyet a My Ruin-os Mike Murphy és a Corrosion of Conformity-s Reed Mullin, a hónuk alá csapták John "Lou" Lousteau producert és belevágtak egy hasonló megmozdulásba. De csak úgy, a szórakozás miatt. Persze innen jön a slusszpoén, hiszen olyan neveket kapartak össze, akik miatt a rock/metalhallgató népség legalább fele felfigyel erre a projektre; elég, ha csak Dave Grohl, Randy Blythe, vagy Corey Taylor nevét bedobjuk adunak. Ugye, hogy máris finoman hangzik? Persze ennyivel nem ürül ki a kalap, a szerény című album még minden túlzás nélkül legalább 10-15 nagy nevet felmutat mindenféle műfajból.

Innen már félsiker a dolog, nem? Hiszen az ilyen nevek már egyfajta garanciát képeznek a sikerhez vezető úton. Viszont előre le kell szögezni: az egész dologban senki ne keressen hihetetlen dallamokat, világverő progresszivitást, az egész album egy nagy mocskos garázslemez érzetét kelti, de olyan szinten, mintha csak egy brutálnagy baráti kör bulizna egyet, pár sör mellett. És ezt így is illik kezelni. De pont ezért k*rvajó!

Mielőtt valaki megijedne a 20 daltól: az egész lemez alig több mint 40 perc, azaz itt szerencsére nem akarnak unalomig gyötörni a fiúk/lányok. Egyszerű, garázshangulatú heavy/hc/punk/sludge ötvözetet kapunk, ahol a 3 percet egy nóta sem éri el. Kiemelni nehéz persze, hiszen az illusztris nevek rajongóit sérteném meg, ha valami kimaradna. Maradjunk annyiban, hogy a színvonal egyenlően magas, a fent említett műfajok kedvelői 100%, hogy találnak az ínyükre valót ezek közül a nóták közül. De ha esetleg valaki név szerint szelektálna, ITT megtalálja a résztvevők pontos listáját.

teenage_time_killers_2015.jpg

A hangzást nem érheti szó, hiszen a nem egy dalban basszusozó Dave Grohl keze munkáját dicséri. Minden szépen hallatszik, de emellett kellően mocskos, varacskos is. Így kell ezt, kérem! A hangszeresek és az énekesek is remekelnek, minden bizonnyal nem életük teljesítményét mutatják, de ehhez a hangulathoz nincs is szükség a nagy mutatványokra, nemde?

Ahogy említettem, kiemelni nem fogok, mivel nagyon nem is tudok dalokat, mindenki hallgassa meg a lemezt, aztán majd eldönti, hogy melyik tetszik neki, melyik nem. Biztos vagyok benne, hogy inkább pozitív lesz a fogadtatás, mint negatív.

Szóval akkor mi is ez? Egy brutálnagy garázsparty! A lemez hallgatása közben az az érzése az embernek, mintha csak összeült volna egy vagonnyi zenész és besörözve (netán tépve) zenélgettek volna, majd mindezt felvették volna csak úgy a hecc miatt. A nyersebb zenék kedvelőinek erősen ajánlott!

Teenage Time Killers Facebook

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr177661586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum