RockStation

„Rengeteg embernek segítettem a zenémmel, ahogy nekem is sokat segítettek más zenekarok”

Interjú Téglás Zolival, az Ignite énekesével

2015. december 07. - magnetic star

0ignite2015_24.jpg

A jövő év első napjaiban – a szó szoros értelmében, hiszen január 8-a jeles dátum – lát majd napvilágot a kaliforniai Ignite új albuma, az A War Against You. (Voltaképp a Falu nóta „Rossz időszakban tartsunk ki jobban / Végre segítsük egymást” sorait is választhattuk volna mottóul.) Ha valamikor, hát a mostani esetben tényleg nem túlzás felfokozott várakozásról beszélni, hiszen az Our Darkest Days óta idestova majdnem pontosan tíz (!) esztendő telt el. Magyar szempontból pedig különösen lelkesítőek a kilátások, mivel január 28-án és 29-én ismét dupla koncertet tart Budapesten az Ignite, így már biztosan nem marad le senki. A magyarságát töretlenül és hűen őrző frontembernek, Téglás Zolinak természetesen volt mit mondania minderről, de egyéb, nem kizárólag zenei vonatkozású terveiről is készségesen beszélt.

Amikor legutóbb beszélgettünk, még készült a rég várt új lemez, most pedig már szinte itt van a kanyarban. Milyen érzésekkel várjátok a megjelenést?
Zoli: Olyasmi ez, mint gyereket szülni. A srácokkal mindenesetre megtettünk mindent azért, hogy jól sikerüljön a lemez. Keményen dolgoztunk rajta. Tiszta szívből, szeretetből, fájdalomból írom a számokat. Amikor elkészül az album, még nem tudom, jó lett-e vagy rossz, de ha csak egy embernek segítek vele az életben, már megérte három évig dolgozni rajta. Rengeteg embernek segítettem a zenémmel, ahogy nekem is sokat segítettek más zenekarok, mondjuk a Social Distortion. Egyszer oda is mentem az énekesükhöz, Mike Nesshez, és megköszöntem neki a sok segítséget. A világ jobb lett az ő zenéjük által. Erre Mike azt válaszolta, hogy ugyanezt mondta Johnny Cashnek, és Johnny Cash is ugyanezt mondta Elvisnek. Nekünk az a lényeg, hogy az emberek életét kicsit jobbá tegyük a számainkkal. Az ember ne azért zenéljen, hogy sztár legyen és pénzt keressen! A zenében spirituális energia van, és azért zenélünk, mert szeretjük a zenét. Más dolgokkal sokkal több pénzt tudnánk keresni. Jólesik, amikor valaki azt mondja nekem, hogy ez vagy az a dalunk sokat segített neki, amikor az anyja rákos volt, vagy amikor elveszített valakit.

Mit jelent a lemez címe („A War Against You”)? Ki vagy mi ellen hirdettek háborút? „Mi” alatt érthetnénk mondjuk az emberi ostobaságot általában, hiszen a koncerteken sokszor beszélsz erről.
Zoli: Itt arról van szó, hogy ma már nincs olyan háború, amelyben hadseregek állnak szemben egymással. Olyan sincs, hogy ország, ország ellen. Emberek ölik egymást a különböző országokban. Nézd meg, mi folyik Szíriában! Ott van a szíriai hadsereg, de ott vannak az oroszok és az amerikaiak, sőt már a franciák is, aztán Irán, az ISIS, a Hezbollah... Nem tudom, mi igaz ezzel a háborúval kapcsolatosan és nem tudom, kik az igazi terroristák, de ahogy a világot nézem, lehet, hogy egy újabb nagy háború készül, amilyen már majdnem hetven éve nem volt. Negyven-ötven évenként mindig történik valami… Én a második világháború miatt ülök most itt Amerikában. Jöttek az oroszok, a nagypapám pedig úgy döntött, elmenekül a családjával Magyarországról az öldöklés és az erőszak elől. Nagy nehezen kijutott Amerikába. Na, de Szíriából a szegény emberek hova menjenek? A házaik égnek, senki nem akarja beengedni őket, nagyon rossz ez a helyzet. Szerintem azért jutottunk ide, mert az Európai Unió széttagolása a cél, az EU viszont nem akarja, hogy Amerika Iránnal háborúzzon. Anglia, Németország és Franciaország is megmondta Amerikának, hogy ha nem teremt békét Iránnal, akkor ők fognak ott bizniszelni. Emiatt történt ez a sok szarság. Franciaországban korábban nagyon szerették a muszlimokat, de most már utálják őket. Németországban és Angliában is utálni fogják őket. Mindenki bele lesz kényszerítve a háborúba, de az átlagembereket fogják leöldösni. A Közel-Keletet teljesen hazavágták. Azt értem, hogy nem lehet bárkit beengedni Magyarországra és Európába, de hiába építünk falakat, azzal nem lehet megóvni egész Európát. Az Európai Uniónak össze kellene tartania. Üljenek le az asztalhoz és oldják meg a kérdést! Mondják meg Oroszországnak és Amerikának, hogy nem kell a harc! Ha most átterjed a háború Iránra, akkor tízmillió iráni is bejön Európába? Irán az utolsó közel-keleti ország, amelyet még nem basztak szét. Furcsa időket élünk most és úgy érzem, valami nagyon rossz jön nemsokára…

ignite2.jpg

A párizsi események óta egyik zenekar mondja le európai turnéját, koncertjeit a másik után. Főleg amerikai bandák.
Zoli: Nem tudom, ki küldhette azokat az embereket egy Eagles of Death Metal koncertre. Az nem egy politizálós zenekar, ismerem őket. A klubot is ismerem, a muszlim negyedben van. Nem értem, miért pont azt lőtték szét. Nem tudom, mi lesz ennek a vége… Nem lehet folyton háborúzni, főleg abban a hitben, hogy nem lesznek ellenlépések. Tessék, most itt a visszavágás a sok öldöklésért! Ha egy amerikai bomba esett valakinek a házára és ölte meg a testvérét vagy az anyját, akkor meg lehet érteni, hogy utálja az országot. Én imádom Amerikát, csak a politikáját nem szeretem. Elküldjük Amerikából a drónokat, a vadászgépeket, ledobáljuk a bombákat és még csak nem is látjuk, milyen az, amikor egy ötszáz kilós bomba valakinek a házára esik. Rengeteg ellenséget szereztünk magunknak és bár nem akarom, az én pénzem is megy arra, hogy közembereket öldösünk le. Minek?! A Biblia, a Korán és a Tora is írja, hogy Isten megmondta Ábrahámnak: nem szabad egymást öldökölni! Ennyi. Márpedig ha a muszlimok, a zsidók és a keresztények is így tartják, akkor hogyan tehetik meg mégis?!

A lemezen mégsem a világpolitikai témák lesznek a meghatározóak.
Zoli: Az egész lemez a családomról szól. Arról, hogyan jöttek át Los Angelesbe. A nagypapám, nagymamám és anyukám átkelt a határon és ment – ugyanúgy, ahogy most mennek ezek a szegény szíriaiak – együtt a sok magyar, lengyel és cseh menekülttel, lovas kocsik hosszú sorával, a vadászgépek meg lőtték őket. A nagypapám L.A.-ben letette a táskáját a homokra, és azt mondta: ez itt már a Csendes-óceán, innen nem tudunk tovább menni, úgyhogy itt fogunk letelepedni. Az apám úgy dolgozott, mint az állat, hogy a családjának jó élete legyen. Ötven éven át dolgozott, sokszor hetente hat vagy hét napon is, azért, hogy én énekelhessek, a testvérem meg a legjobb iskolába járhasson. Róla is van egy szám a lemezen. Arról szól, hogy feladod az álmaidat azért, ami a családnak jó. Szóval az egész album egy bevándorló családról szól. Furcsa, hogy egy időben írtam azzal, ami most folyik…

A lemezt felvezető Falu nótának mi lesz a további sorsa? Hallható lesz az albumon is angol szöveggel?
Zoli: Magyarul írtam először, de angol nyelvű verziója is van, a Where I’m From. Budán voltam valami buliban és beszélgettem egy kikent-kifent csajjal, aki megkérdezte, honnan származom. Amikor azt válaszoltam neki, hogy Veresegyházról, ő visszakérdezett, hogy mi az. Mondom neki, hogy egy kis falu Gödöllő közelében. Mire ő: „village”? Soha életében nem volt még falun. Budapesten két millióan élnek, az egész országban meg tíz millióan? Itt Los Angelesben huszonötmillió ember lakik. Az egész Magyarország egy falu, nem? Buda is egy kis falu százezer emberrel. Ne játssza már az eszét!.. Ott is hagytam és még aznap este leültem és megírtam ezt a dalt arról, milyen klassz dolog egy kis faluból származni, ahol mindenki vigyázott a másikra, az emberek segítették egymást, mindenkinek köszönni kellett… Egy jó óráig tartott átérni az utca túlsó végére, mert minden néninek megálltam köszönni. Nagyon szép világ volt, imádtam! Olyan kár, hogy Veresegyház most már város lett! Senki nem áll meg köszönni a másiknak, mindenki leszarja a másikat… Amerikából sok minden származik, ami Magyarországra mondjuk nyolc évvel később jön be. Én leszarom, kinek milyen új televíziója van. Nekem a nagymamám varrógépe a fontos.

0ignite2015_07.jpg

Veresegyházról, illetve az ott zajló természetrombolásról és az ellene szervezett kampányodról is beszéltünk a múltkor. Történt-e érdemi előrelépés az ügyben?
Zoli: Az a véleményem, hogy az utolsó dolog, amivel a városvezetés foglalkozni akar az a természetvédelem. Nekik ott a hivatalban az a fontos, hogyan tudják a természetet kihasználni, nem pedig az, hogyan lehetne megőrizni. Nekik az a fontos, hogy egy nagy ipari parkot csináljanak abból a szép faluból, mert abból tömhetik meg a zsebüket pénzzel, nem pedig az, hogy védjék azt a gyönyörű szép tavat. Szennyvíztisztítóként akarják kihasználni. A gyerekek már nem úszhatnak benne és azt az uszodát is azért építik ott, mert olyan koszos a víz. Nagyon felmegy bennem a pumpa, amikor erről beszélek! Utálom, ahogy Veresegyházat, ezt a gyönyörű helyet szétbasszák, csak azért, hogy egy kis pénzt csináljanak maguknak! Az öreg, száz éves fákat is úgy vágták szét, hogy azok elpusztuljanak. Én egymillió forintot költöttem arra, hogy a fákat szépen visszavágják és ápolják. Aztán amikor visszamentem Amerikába, a polgármesteri hivataltól megint szétvágták, de úgy, hogy két fa el is pusztult. Parkolóházat akarnak építeni függetlenül attól, hogy azok a fák védettek! Nem értem, miért csak én teszek valamit ellene. Én Amerikában élek, nektek kellene ezt csinálni! Miért nem szóltok több embernek? Építenek még egy bevásárlóközpontot, vagy valami hasonló szart és a végén nem marad zöld terület Magyarországon. Száz év alatt az erdős terület 20%-ra csökkent! Most már mindenképpen lépni kell! Mi marad így a gyerekeknek? Szóval egyelőre kisebbségben próbálkozom, három-négy ember áll mellettem. Nekem elég volt egyszer hallanom, hogy ki akarják vágni a fákat, amelyeket még a nagypapám ültetett. Odamentem, felmásztam az egyik fára és felhívtam a média-menedzser barátomat, hogy szóljon mindenkinek. Ha ki akarják vágni a fát, akkor velem együtt fogják ledönteni. Erre leálltak, de amikor visszamentem Amerikába, megint folytatták. Miért kell félni? Ha egy kicsit előbbre tartanánk, és kicsit többen lennénk, akkor többet tudnánk elérni! Nem kell kivágni a fákat! Hagyják békén azokat, ahogy vannak! A lényeg, hogy valakinek oda kell lépnie, odakötöznie magát a fához vagy felmászni rá. Ha nincs ez a keménység, akkor mi lesz azzal a várossal? Veresegyházon már úgy hazavágtak mindent, hogy ki se lehet menni a természetbe. Ez nagyon elkeserítő és én azt szeretném, hogy többen tartsunk össze. Mindegy, ki melyik párthoz tartozik.

Az új lemezen erről is van egy dal.
Zoli: Igen, How Is This Progress? a címe. Megmutatták nekem Veresegyházon, hogyan szélesítik az utakat, hogy több kocsi tudjon menni. Azt mondta az ember, fejlődnie kell a városnak. Mondom neki, hogy ez NEM fejlődés! Ez az, amiről ez a dal szól: szerinted az a fejlődés, ha tönkrevágod a természetet?! Ma Magyarországról mennek emberek Erdélybe, hogy körülnézzenek ott és látják, hogyan élnek a magyarok. Akik eltaszították maguktól a magyarságukat, azok kénytelenek Erdélyben megnézni, hogyan él egy magyar ember falun. Egész buszok mennek ki, mert az emberek kíváncsiak erre!.. Szóval az a fejlődés, ha már szarni se tudsz kimenni a telefonod nélkül? Képzeld el, Amerikában most az megy, hogy az ember foga helyére olyan műfogat helyeznek be, amelyikbe telefonkészülék van beépítve. A fül mögül meg kiműtenek egy csontdarabot, úgyhogy tényleg a fejben van benne a telefon! A technológia a legsötétebb időkbe visz vissza minket. Minden annyira felgyorsult! Már olyan telefonos alkalmazás is létezik, amely jelzi, hol vannak előtted az emberek. Így nem kell felemelned a fejedet és egyenesen nézned, állandóan nézhetsz lefelé a telefonodba. Őrület! Magyarországon hány olyan férfi van, aki még tud fát vágni, kereket cserélni vagy tüzet rakni a kandallóban? Nem sok. Ha egy alkalmazás nem csinálja meg helyetted, akkor ki fogja?

Egy régebbi emlék: vokáloztál a Motörhead Kiss Of Death albumán…
Zoli: Igen. A producerük, Cameron Webb csinálta a mi Our Darkest Days lemezünket és a velem készült Pennywise albumot is. Sokszor dolgoztam vele, már azelőtt is, hogy a Motörhead producere lett. A Social Distortion egyik lemezén is ő melózott, utána pedig azt mondta, hogy szívesen foglalkozna az Ignite-tal is.

Akkor a Motörhead felvételekre is Cameron révén kaptál meghívást?
Zoli: Igen. Már jól ismertük egymást. Tudta rólam, hogy tudok énekelni és szeretünk együtt dolgozni. Lemmy amúgy nem szereti a nagyon magas fekvésű énekhangot. Eljött, hogy meghallgassa, amit csináltam, rám nézett és azt mondta: „Nagyon jó ez, de férfi módra is tudsz énekelni?” Úgyhogy mélyebb fekvésben kellett újból nekifutnom.

Nálatok vendégszerepelt most valaki?
Zoli: Nem. Túl sokat veszekedtünk magunk között, ami nem volt jó érzés, és másnak nehéz lett volna kibírni így a lemezkészítést. A húsz évi közös munka alatt kiismertük egymást, mindenkinek megvan a maga véleménye…

A magyar zenei színtérről a Blind Myselfnek segítettél különösen sokat. Összehoztál nekik egy USA-turnét, később a Lost In Time dalukban énekeltél. A fiatalabb hazai bandákat mennyire ismered?
Zoli: Nem sok zenekart ismerek a maiak közül. Viszont tudok a Cseh Tamás Programról, amellyel az állam segít a fiatal gyerekeknek pályára állítani a zenekaraikat. A mi két koncertünkön, a csütörtöki és a pénteki napon, is a programban részt vevő zenekarok közül fog nyitni egy valaki, és lesz majd egy olyan, aki pedig megnyeri a pályázatot, az eljön majd velünk turnézni. Szóval éppen zenekart keresek a turnénkra. Az egészből televíziós műsort is csinálok. Alapítottam Magyarországon egy céget, amellyel az a célom, hogy a magyar zenészek fejlődését segítsem elő. Összefogunk a Cseh Tamás Programmal, mert keresem az új Eddát, az új Omegát, az új Tankcsapdát.

zoli2.jpg

Emellett az egészségügy terén is aktív vagy, gondolok itt a White Rabbit Partners itthoni kórházalapító tevékenységének elindítására.
Zoli: Amerikában drog-rehabilitációs központokat építenek és már tizenhárom kórházuk van. Most Magyarországon is akarnak nyitni egyet az alkohol-és drogfüggőségben szenvedő zenészeknek, színészeknek, de akár átlagembereknek is. Egy mentális gyógyító intézetet is akarunk nyitni. Amerikában a kultúra része, hogy ha valakinek baja van, azt meg tudja beszélni bárkivel. Magyarországon még mindig tabu arról beszélni, hogy valaki drogos vagy alkoholista. Most már nekik is lesz egy helyük. Az ember életében három nagy változás van: az első akkor jön, amikor iskolásként sporttal vagy zenével kezdesz foglalkozni, a második akkor, amikor családod lesz, a harmadik pedig idősebb korban. Rengeteg idősebb, korombeli ember kezd jótékonysági akciókba. Én a zenélés által sok embernek segítettem és hálás vagyok, amiért ez megadatott nekem, most meg itt van a lehetőségem, hogy elhozzak Magyarországra egy befektetőt. Ennek a kórháznak az alapítására rengeteg energiát fordítok. Ez lesz az utolsó váltás ez életemben és Magyarországon akarok segíteni a magyar embereknek.

Mennyire működik baráti közösségként a mai Ignite és mennyire voltatok összetartó csapat a hosszúra nyúlt inaktív időszakban?
Zoli: Nem lehet már minden nap együtt lógni, kell egy kis szabadság is. Ki kell mozdulni egy rövid időre, hogy a szünet után megint szeretni tudjátok egymást. Nekünk is kellett, hogy elszakadjunk egymástól, mert utána megint egy család lettünk. Az emberek sokszor csak akkor döbbennek rá, mennyire fontos nekik a másik, amikor már elváltak egymástól. Utána újra összejönnek. Mint egy férfi-nő kapcsolatban. Velünk is ugyanez történt. Már nem bírtuk elviselni egymást, viszont feladni sem akartuk. Mégis különböző irányban indultunk el. Én csináltam egy nagyon jó Pennywise lemezt, de szívem az Ignite-é marad, hiszen látom, mennyi embernek tudok segíteni általa.

Az Argo 2-beli szereplésed mennyire hozta meg a kedvedet a színészkedéshez? Ha kapnál egy újabb felkérést itthonról, belevágnál?
Zoli: Nekem most a kórház ügye a legfontosabb. Ha tetszene a felkérés, megköszönném és megcsinálnám, de a lényeg, hogy a kórház nyíljon meg. 

http://igniteband.com
https://www.facebook.com/igniteband
https://www.facebook.com/teglaszoliofficial/
http://www.whiterabbitpartners.com/

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr348145136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

E.Katolnai 2015.12.08. 07:26:50

attól függetlenül, h Zoli sok mindent nem ért, pl. a koránt említi, holott azt sem tudja mi van benne (soha nem olvasta), olyasmiket jelent ki ki, h „Franciaországban korábban nagyon szerették a muszlimokat, de most már utálják őket.” ez egyszerüen nem igaz, mert mind a mai napig a franciák többsége szereti és tiszteli a muzulmánokat és a más mindenféle afrikai néger népségeket. Ha nem így lenne akkor már rég kiszavazták volna az országukba mohamedánokat tömegesen behurcoló, letelepítő liberális hulladékokat, akik mind a mai napig százezres-milliós nagyságrendben (pl. családegyesítés) zavartalanul további mohamedán tömegeket cipelnek be franciaországba.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum