RockStation

Steve Vai @ Budapest, Budapest Park, 2016.07.28.

Összenőve a hangszerrel

2016. augusztus 10. - magnetic star

vai_2.jpg

Instrumentális gitárzenei előadásokra meglehetősen ritkán járok. Az 1990-es kiadású Passion And Warfare alapmű megjelenésének negyedszázados évfordulóját idén (huszonhat év után…) ünneplő Steve Vai koncertjén sem jártam eddig, ám mivel mindig is kedveltem a lemezt, ezúttal kaptam az alkalmon.

Történetesen hangszeren sem játszom, úgyhogy nyilvánvalóan „laikusként”, vagyis nem a mester által tökélyre fejlesztett és vele kapcsolatban állandóan emlegetett technikák bűvöletében néztem és éltem át a hangversenyt. Meggyőződésem, hogy azok is megkapták a maguk szakmai élményét, akik gitárosként voltak jelen, viszont a többezres tömeg előtt Vai minden jelenlévő szórakoztatásáról egyformán gondoskodott a rendelkezésére álló két és fél órában.

vai_3.jpg

Talán mondanom sem kell, itt minden körülötte forgott, kezdve az 1986-os Crossroads film intróként vetített részletével (amelyben annak idején az ördög gitárosát alakította…) Ennek megfelelően az őt kísérő, természetesen topligás muzsikusok nem is tolták előre magukat. Philip Bynoe-nak kicsit a bőgőjátékát is elrejtette a keverés, míg Jeremy Colson széles karmozdulatokkal végzett, erőteljes dobolását külön érdemes volt figyelni. A hangzás színesítéséért felelős Dave Weiner gitáros-billentyűs szintén háttéremberként tevékenykedett.

De visszatérve a főszereplőre, ő minden egyes hangot eljátszott! A szó valamennyi értelmében. Hangszeres teljesítményét fölösleges volna hosszasan méltatnom. Tényleg nincs olyan, amit ne tudna a gitárról, ideértve annak legapróbb tartozékát! A nótánként cserélgetett Ibanezei közül egyikről-másikról a tremolókart is jártatta néha a húrokon… Ezen felül színészi képességeit is megcsillogtatta. Arcmimikáját (és ujjai mozgását) persze inkább csak a színpadhoz kellően közel állók láthatták, viszont egészen hasonlóan vezényelte le a koncertet, mintha egy hagyományos rockbuli lenne: nem szólalt meg ugyan túl gyakran, de tapsoltatta, gitár-nyihogtatással „hejjegtette” a nagyérdeműt, sőt házi feladatot is adott. Kíváncsi vagyok, hányan csinálták meg otthon, tükör előtt az általa többször elismételt „tornagyakorlatot” úgy, ahogyan kérte…

vai_1.jpg

Voltak aztán különleges vendégek is. Ki virtuálisan, ki személyesen tette tiszteletét a pódiumon. A Passion And Warfare blokkban a nyitó Liberty egy régi, Brian May-jel közös produkció volt látható a háttérben, majd az Answers alatt az egykori tanító, Joe Satriani, a zseniális klippel megtámogatott The Audience Is Listeningben pedig John Petrucci jelent meg rövid időre a ledfalon, hogy kicsit eldumálgasson, majd versenyt is tekerjen Steve-vel. És ott volt még a vége felé a Frank Zappának szóló tiszteletadás is. Az este legközvetlenebb és legemberibb pillanatait azonban egyértelműen a „dalszerzős” műsorszám hozta, amikor két fiatalt hívott a színpadra Vai, és azt a feladatot adta nekik, hogy találják ki a hangszeres alapokat egy spontán módon, helyben megírandó nótához.

Tartalmas, látványelemekben is bővelkedő show-ban volt részünk egy utánozhatatlan művész-egyéniségtől. Köszönjük, Maestro!

vai_4.jpg

vai_5.jpg

FOTÓK: MÁTÉ ÉVI - További képek ITT.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr219981266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum