Cadaveres - The Fifth House (2016)

Mint egy méteres vasbetonfal

2016. december 14. - theshattered

fifthcover.jpgMegérkezett a legújabb Cadaveres, a The Fifth House, mely meglepő módon sorban az ötödik teljes értékű korong (értsd: nem EP, remix album, vagy élő anyag) Körmiék keze alól. Elmondásuk szerint ezzel a CD-vel megpróbáltak visszakanyarodni a korábbi albumok nyers vonalához. Hogy ez sikerült-e nekik? Vitathatatlanul, viszont szerencsére az utóbbi időkre jellemző dallamokat sem felejtették el beilleszteni a keverékbe, így egy igazi, jóféle Cadaveres-mixet kaptunk, ez pedig a The Fifth House címmel került a boltok polcaira és az újságok mellékleteibe.

A Cadaverest talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen egy folyamatosan koncertező, hihetetlenül aktív és szimpatikus zenekarral van dolgunk. Kétlem, hogy főleg az utóbbi időkben, valaki ne találkozott volna legalább a nevükkel, főleg, hogy a DeMoralizer egyértelműen nyitott a könnyedebb irányok felé, ráadásul a Hazai is megpróbált belemarkolni a likeok tengerébe. És ezt nem becsmérlően kell érteni, hiszen a saját elmondásuk szerint is ez volt a cél! A Cadaveres ráadásul nekem pont, hogy az egyik olyan zenekar, akik valamiért érdemtelenül kevés figyelmet kapnak. Pedig itt van a frankó, a korai egyértelmű hatásokat már régen maga mögött hagyó, egy messziről felismerhető arculatú zene, a szimpatikus hozzáállás és nem utolsó sorban a jó zenészek és Bölcsföldi Zoli énekhangja, aki ha kell, leordítja a sapkát a fejedről (ha nincs, akkor a hajat, ha az nincs, akkor... ami van), rá pár másodpercre meg már akkorát énekel, hogy keresed az álladat, hogy hova is ejtetted, mert olyan melódiákat pakolt épp bele az éterbe. Szóval: zenei és emberi szempontból hiba nincs. Nem mintha másra egyébként szükség lenne.

És bizony töredelmesen be kell vallanom, a The Fifth House, ahogy az összes elődje, nagyon bika lett, talán az eddigi legkerekebb, legjobb Cadaveres lemez. Ahogy már írtam a bevezetőben is, itt minden megtalálható, ami egy Cada fannak szüksége lehet: megvannak a "régies" zúzdák (de még milyenek!), Zoli is odapakolt, amit csak lehetett és talán sejthető, hogy ennyi év tapasztalattal a hátuk mögött, ha akarnának, sem tudnának rossz lemezt csinálni a srácok. Nem mintha ezúttal ez lett volna a cél - érdekes is lenne.

Az egész horzsol-karcol-megmozgat, ha pedig "olyanja van", utaztat magával, szinte egy percig sem hagy pihenni, de nincs is hallgatás közben az az érzésem, hogy erre bármilyen szükség lenne, hiszen okosan, jó ritmusban sorjáznak a dalok. Nem mondom, hogy sok lenne ez a 9 dal, mert a maga bő 35 percnyi játékidejével nem is tartozik a leghosszabb lemezek táborába, de legalább olyan tömény, mint egy méter vastag vasbetonfal. Viszont ha egyszer magával ránt, esélytelen, hogy megszabadulj tőle! Komolyan elő kellett vennem a régebbi Cada termést, annyira bekajáltatott a CD.

Az eddigi lemezek alapján abszolút nem meglepő, hogy van magyar nyelvű dal is, a Menedék, amely egy vérbeli (nem hagyhatom ki ezt a szójátékot) Cada-Veres koprodukció. A szöveget, ha akarnák, sem tudnák letagadni, hogy a WMD torka vetette papírra, megvan benne az a jó kis csavaros él, amelyet a nemrég a 4.2 EP-vel jelentkező esztergomiakra jellemző. Nyilván Gaobr a hangját is bedobta a közösbe, de hogy még egyet emeljenek a téten, az AWS-es Örs is bekacsintott egy pár sor erejéig. És vitték is a bankot. Nem mintha az egész CD-ből nem sugározna az energia, de a Menedék önmagában is egy atomerőmű. Ismétlem: a többi dal is az! Csak lehet, hogy pont a plusz énekek és a magyar nyelv miatt ez üt ki a legjobban a seregből. Persze vannak még "titkos" vendégek, hiszen a Nomados Cicó és Kovács Attila (ex-WMD, Sear Bliss, és a nagybecsű Halálfej együttes) is megsiratják a gitárjaikat egy-egy dalban, sorra a Five Feeble Sensesben és az Absolute Zeroban, nyilván a saját ízük szerint megspékelve a kiszemelt gyöngyszemeket, azaz Cicó egy lazább, rockosabb, Attila pedig egy fagyos, metalos tekerést égetett bele az örökkévalóságba.

cadaveres_2016.jpg

Mit lehet még elmondani a The Fifth House névre keresztelt gőzhengerről? Gondolom már az eddigiek alapján is lejött, hogy nagyon tetszik az anyag, azaz pontozás nem is kérdés. Egyet sajnálok, hogy az év végi listákat már lehoztuk, pedig tuti ott tanyázna a friss Cadaveres termés a legjobbak között. De nem is ez számít, hanem az, hogy a Cadaveres jött, látott és győzött! Bika hangzás, bika dalok, gyönyörű csomagolás, abszolút megérdemlik a maximális pontszámot! Találkozunk a koncerteken! (5/5)

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr5312046185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

DPinyó 2016.12.14. 19:33:12

Minden szava igaz az írásnak, jó cucc lett.

vmiso 2016.12.16. 15:05:21

Az énekesváltás óta számomra hallgathatatlanok, ez a nyivákoló hang tönkrevágja az egyébként jó alapokat, és a fejem is megfájdul tőle, ennél tökösebb hang kéne egy ilyen bandába.
Sajnálom, mert az Elixír, a Soul of ... hatalmas dalok voltak.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum