David Gilmour – Live at Pompeii (Pannónia Entertainment)

David Gilmour visszatért Pompeibe

2017. szeptember 13. - viliricsi

davidgilmour_liveatpompeiii_1800x1200.jpg

Még sohasem voltam un sajtóvetítésen, de gondoltam, bevállalok egy ilyet. A koncertfilmekkel kapcsolatban kissé szkeptikus szoktam lenni; a látványt még visszavarázsolhatja a celluloid-szalag, de a spirituális élményt aligha. Ez most sem alakult másképp, de – a filmes stábnak köszönhetően – majdnem ott voltam.

Mármint Pompeiben. David Gilmour (kell-e zárójelben: a Pink Floyd zenekarból ismert gitáros?) „megismételte” együttesének 1973-ban adott amfiteátrum-beli koncertjét. Az előző mondat állítmánya azért kapott idézőjelet, mivel mindössze egy dalnyi átfedés volt a két program közt. (Így, 43 év elteltével ez nem is annyira felháborító – tudok számolni, de az esemény még 2016 nyarán zajlott.)

Nem vagyok bennfentes rajongó (ezt bizonyítani fogom a továbbiakban), mégis gyanítom: a produkció része a két „Pink Floyd-atya”, Roger Waters és David Gilmour közti rivalizálásnak; mintegy revans Gilmour részéről a TheWall lemez újbóli megturnéztatásáért.

pomp28_sdgpompeiisarahlee.jpg

A vetítés előtt rövid ismertetőt kaptunk: elmondatott, hogy a vidéki nagyvárosokkal (Pécs, Debrecen, Kecskemét stb.) párhuzamban a fővárosi Corvin és Uránia mozik is műsorra teszik a koncertfilmet szeptember 14-től. Október végén pedig a Polus Center mozijában lehet repetázni. Érdemes egyébként kapkodni, mert az érdeklődés óriási!

Én pedig óriási vállon veregetésben részesítettem magam, amikor a – mozilátogatók szokásának megfelelően – hátsó sorokban elhelyezkedő kollégákat előre szólították az intenzívebb élmény érdekében. Már eleve a hatodik sorban foglaltam helyet, hogy totálba kapjam a képet és a hangot, így a továbbiakban szakértőként tekinthettem magamra. Persze, csak a vicc szintjén, és sok idő már nem is adatott tréfálkozni, mert megkezdődött a vetítés – ha minden igaz, a „civilek” közül a világon elsőként nekünk.

David Gilmour Live in Pompeii (12) Szeptember 14-től a mozikban! from Pannonia Entertainment on Vimeo.

Előétek gyanánt a próbafolyamatba tekinthettünk bele. Döbbenetes módon megöregedett David barátunk – hiába, no, múlik az idő – igazgatja a vokalistákat, akik csoportja a fekete bőrszín és hang okán gospel-hatást keltenek. Két „félcsoki” lány, és egy hasonló adottságú férfi figyeli a Mester minden instrukcióját. Persze, hasonlóan tesznek a zenészek is. A filmhatás kedvéért mindenki mosolyog, bár sejteni lehet, hogy egy ilyen rákészülés nem csupa móka, kacagás, hanem kemény MUNKA.

Majd mintegy ellenpontozásképpen kicsivel később a főszereplő gondterhelt arccal néz körbe a még csak félig betechnikázott arénán. A környezeten nem múlhat a katarzis; az amfiteátrumot féltékenyen vigyázza a háttérből a Vezúv. Közben mi is kellemesen szép vágóképeket kaptunk Nápoly városáról.

Gitárszólóval indul a negyed órás bevezetés után a film érdemi része, amit Gilmour vörös fénycsóvában állva abszolvál. Mintha karmester intene be a népnek, magasba emelkednek az okostelók (mindenkinek van egy). Lehet, hogy őskövület vagyok, de ennek miértjét annyira nem vágom, hiszen látniuk kellene a szerencsés szerencsétleneknek, hogy itt bizony nagyszabású film készül, gyaníthatóan jobb, mint amit ők próbálnak létrehozni. Nagyobb meglepetés számomra, hogy milyen „kicsi” az amfiteátrum befogadó tere, és kábé jól tippeltem: 2600 nézőt láthatunk Gilmour zenekarát szemlélni. Tehát ekkora technikát, logisztikát figyelembe véve itt inkább a presztízs a lényeg – bár az előadásról szóló film hozhat a konyhára.

l1003255_sdgpompeiipollysamson.jpg

Hamar kiderül: Pompeii ide vagy oda, ez a koncert, vagyis koncertek, mert két éjszaka volt, Gilmour szólóturnéjának állomásait jelentik. Ennél fogva a „maszek” nóták a setlist jelentős részét elfoglalják, ezen felül (túl) sok a szólózás, a jammelés. S bár ez is a Pink Floyd világ sajátja, ezúttal kicsit mégis öncélúnak tűnik. Tudom, nem túl elegáns az imént megkritizált Isten adta népre hivatkozni, de halkan megjegyezném, hogy a Wish you were here és a High Hopes Floyd-klasszikusok kapták messze a legnagyobb ovációt.

Talán gagyinak fog titulálni (ha eddig nem tette) a legtöbb rajongó, de én akkor is hiányoltam az A Momentary Lapse of Reason dalait (Learning to Fly, On the Turning Away). A mi generációnk ezzel az (1987-es) albummal kedvelte meg (az akkora már Waters-nélküli) zenekart, és (ezért) Gilmour bácsi is sokat köszönhet e nótáknak!

E „hálátlanságon” kívül azonban semmi baj az emberi tényezőkkel. David többször is olasz nyelven szólítja meg a közönséget, és a társakkal is korrekt: ha más szólózik, szinte lelép a színpadról. Ahogy megszokhattuk tőle, nem hivalkodik; egyszerű fekete pólóban tolja.

20160708_annawloch_2105-1sdgpompeii.jpg

Látványosságnak ott van a sok tűzijáték, illetve olyan szintű fényorgia, hogy a muzsikusok egytől egyig napszemüveget öltenek. A lézer show felett éjjeli Napként világít a megszokott köralakú vetítővászon.

Koncertfilm kategóriában ugyan nincs Oscar, de most mégis kioszthatnák. A képi világ nagyon él. Időnként egy-egy pillanatra mi is rocksztárok lehetünk, ahogy a kamera Gilmour mögül pásztázza a népeket, vagy éppen a háttérvokálosok szemszögéből szemlélődhetünk. Majd átcsapódunk a másik végletbe: az égboltról figyelhetjük a lángoló arénát, melyhez a fényes város ad hasonlóan látványos hátteret. Az autók lámpáinak fénypontjait nézve elgondolkodhatunk: hogy lehet itt csak úgy kocsikázni, amikor pár kilométerrel arrébb ilyen jelentős esemény zajlik?

Itt nálunk, Magyarországon még nem járt soha David Gilmour, de a film szinte már itt van. Nem szeretnék közhelyeket puffogtatni, de ez tényleg az a kategória, hogy rajongóknak kötelező, a többieknek pedig ajánlott. A Learning to Fly elmaradásáért meg van, ami kárpótoljon!

** Magyarországon szeptember 14-től látható a film, a filmklasszikusok újra-bemutatására és színpadi produkciók moziközvetítéseire specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában. Budapesten a Corvin Moziban (szept. 14., 15.), az Uránia Nemzeti Filmszínházban (szept., 15., 19.), a Csepeli Kultik Moziban (szept. 15.) és a Pólus Moziban (okt. 13., 20.) vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, többek között Sopronban (szept. 14.), Szegeden (szept. 15.), Kecskeméten (szept. 15.), Pécsett (szept. 15.), Egerben (szept. 15., 16.), Kaposváron (szept. 16.), Deberecenben (szept. 19., 27.) Szombathelyen (szept. 20.) és Tapolcán (szept. 25.) is bemutatják. A vetítési helyszínek részletes listája a https://facebook.com/PannoniaEntertainment oldalon olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr4912825474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum