RockStation

Crazy Lixx, Sex Action, Pandora’s Box (IV. Rock On! Fest) @ Budapest, Barba Negra Track, 2017.09.02.

Magyar-svéd barátságos meccs

2017. szeptember 15. - magnetic star

rock_on_fest_2017_1.jpg

Nem állíthatjuk, hogy az időjárás a kegyeibe fogadta volna az idei Rock On! Festet. Az egész hétvégés, két színpados, a hazai szcéna színét-javát felvonultató esemény mindkét napja esőbe fulladt és a kedvezőtlen idő bizonyára sok érdeklődőt tántorított el attól, hogy eljöjjön. Az első alkalommal bevezetett, igazán csekély (ráadásul a pultnál lefogyasztható) belépődíj aligha, mert pangásról sem beszélhetünk, de azért többet érdemeltek volna a fellépők, ez nem kérdéses.

A fesztivál külföldi díszvendége, a Crazy Lixx más tekintetben is többet érdemelt volna. Danny Rexon énekes mikrofonja rögtön a nyitó Wild Child alatt „sztrájkba lépett” és beletelt némi időbe, mire a helyi technikus gondoskodni tudott a megfelelő pótlásról. A balszerencsés frontember nyilván nem volt elragadtatva attól, ahogyan első magyarországi bulijuk alkalmával beadta a névjegyét a Track stábja – ha tavasszal a Frontiers Rock Festen történik ilyesmi, azt Don Perugino biztosan nem hagyja szó nélkül!.. –, de vérbeli profi előadóként nem mutatta semmi jelét annak, hogy kedvét szegte volna a durva malőr. Sajnos a hangzást is csak a műsor kábé egyharmada elteltével sikerült tisztességesen összelőni, a jó kiállású svéd srácokat dicséri viszont, hogy a nehézségekkel mit sem törődve, szokás szerint óriási beleéléssel tolták a 80-as évek tengerentúli hajbandái által ihletett hard rock muzsikát. Jens Lundgren, a szőke gitáros annyira belemelegedett a színpadi akcióba, hogy a végén már félmeztelenül nyomta. Igaz, ők hűvösebb éghajlathoz szoktak, szóval úgy könnyű…

Az előbb említett olaszországi partihoz képest némileg megvariálták a szettet Dannyék. Az idei Ruff Justice lemezt ugyanaz a három nóta plusz a Killer képviselte (a jócsajos-gyúrós klippel megtámogatott Hunter Of The Heartra furcsa módon nem került sor), a legtöbb szám ellenben a 2010-es New Religion korongról került elő. Vélhetően mindmáig az a legnépszerűbb anyaguk. A 80-as évekbeli lányok (a Girls Of The 80’s dalra gondolok természetesen) ezúttal a cserepadra ültek, helyettük a Kereszt gyermekei (Children Of The Cross) sorakoztak fel, és volt Lock Up Your Daughter is. Nem tagadom, hogy elsősorban a Crazy Lixx miatt mozdultam ki és bár puszta kíváncsiságból is a nagyszínpadhoz tódultak néhányan, olyanok szintén megjelentek, akik egy ideje szimpatizálnak a Malmö környékbeli gyerekekkel, úgyhogy a közönség-énekeltetés sem maradhatott el a Heroes Are Forever alatt. A KISS-től kölcsönvett témára épülő és óriási szövegi csavart rejtő oturo pedig nem csupán stílusos és poénos, hanem egészen egyszerűen zseniális!.. Ekkorra már rendesen beborult az ég, ám valójában a technikai zűrök miatt nem élvezhettük felhőtlenül elejétől végéig a show-t.

Ezután visszazökkentünk a hazai valóságba, na persze annak a kellemes oldalát értem ezalatt, hiszen az eredeti felállású Sex Actiont sem lehet minden nap látni. Ehhez elsősorban az szükséges ugyebár, hogy Zolee bátyánknak – őt El Scorpio-ként mutatta be Szasza – éppen ne legyen elfoglaltsága a Kartellel. És rá nem csak azért van szükség, mert alapember, hanem mert olyan húzósan üt. Ez a fajta mocskos rock n’roll, mint tudjuk, nem igényli a fifikás dobjátékot, amit viszont megkövetel, azt Zana úr még mindig roppant feszesen és lüktetően hozza. Ez a lendület a tagok mozgásából nem sugárzott, a Sexführer is inkább amúgy komótosan járt-kelt a deszkákon, zeneileg azonban becsületesen odatette magát a négy itthoni dirty rock ikon, beleértve Matyi / Electric Joker és Miksa / Mikki the Kid vokálmunkáját is.

Ahogy sejteni lehetett, a legelső albumot, meg úgy általában az 1989-94 közötti első korszak nótáit helyezte középpontba a csapat, noha a „mindössze” tizenkét évvel ezelőtti Nem használ a szó is van olyan népszerű, hogy a ráadásban érkezzen, a Vörös a száddal párban. (Erre mondjuk lehet, hogy egyedül én csodálkoztam rá, mivel hosszú idő után először láttam a Sex Actiont.) Ezt leszámítva komoly meglepetéseket nem tartogatott számomra a dalösszeállítás, de azért hiányérzetem sem maradt Szaszáék levonulása után.

Ezután már nem volt mese, bekövetkezett, amire számítani lehetett: leszakadt az ég, és akik nem húztak haza a Sex Action után, zömmel fedett helyre húzódtak az egyre erősödő eső elől. Így az aznapi programot záró Pandora’s Box sajnálatos módon csupán maroknyi tábornak zenélt, ugyanakkor velük tényleg a legelkötelezettebbek vágtattak – hogy a jól ismert és szokás szerint végső ráadásként eldöngölt régi nótára utaljak –, s a debreceni társulattól is ugyanezt az elkötelezettséget és hitet kapták viszonzásul. Nem hiába mondta a néhai Cserháti „Pityi” István, hogy „a zene mindenekfelett”, mert nevelt fiai (na meg a hat éve csatlakozott Kiss Konrád dobos) ennek szellemében e rendkívül kedvezőtlen helyzetben is a maximumot nyújtották. „Ha nincs menedék, én mindig itt leszek” – énekelte Koroknai Árpád az Ébredj! refrénjében, és ebben fölösleges is volna kételkedni, főleg az itt átéltek után…

A Fordul az életem alatt a sound még nem igazán talált magára, de az Ezer év és a Pangea már optimálisan szólt. Ám a legnagyobb ütőkártyát most nem ezekkel, hanem a vendégként színre lépő Varga Miklós által előadott régi számokkal játszotta ki a P. Box. A döntő aduászként szinte bárhol, bármikor bedobható Európa ez alkalommal persze nem csendült fel, de nem is éreztem volna szükségesnek. A Soha nem elég rögtön meggyőzött arról, hogy a magyar rock legendájának torka kopásálló acélhangszálakat rejt, majd ritkán hallható csemege gyanánt megkaptuk a Halálkatlant és A bolondot, Bencsik Sándor és Pityi emlékére pedig jött az elmaradhatatlan klasszikus, A zöld, a bíbor és a fekete. Egy István, a király betétdalt azért joggal hiányolhattunk ebből a blokkból – mennyire ütős lehetett volna egy István-Koppány „párbeszéd” a két énekes tolmácsolásában! –, de így is nagyszerű, kivételes élményben volt részünk.

Konklúzió: a jóféle, minőségi élő muzsika továbbra is lételemünk! Ha esik, ha fúj!..

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr2412829720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum