RockStation

„Lehet, hogy a jövőben kihozunk valamikor még egy koncertlemezt, amelyen a mai dolgaink is hallhatóak lesznek”

Interjú Rick van Zandt gitárossal és Steve Unger basszusgitárossal, a Metal Church tagjaival

2017. november 06. - magnetic star

metal_church_2015.jpg

Az XI albumra érkezett, igen kedvező visszajelzéseken felbuzdulva idén koncertalbummal jelentkezett a tengerentúli power metal egyik alapbandája, a legendás Metal Church. A Classic Live címet viselő kiadvány kapcsán, önálló turnéjuk keretében eljutottak Pozsonyba, majd a csehországi Brutal Assault fesztiválra. Így került sor az alábbi beszélgetésre is a csapat két tagjával, és ekkor még nem tudhattuk, hogy Stet Howland dobos limfóma miatt kemoterápiás kezelésre szorul (amelyet már meg is kezdett). Neki természetesen ezúton is mielőbbi felépülést kívánunk!

Classic Live címmel élő felvételetek jelent meg idén. Nem gondolkodtatok abban, hogy olyan koncertanyagot hoztok ki, amelyen az XI albumról is szerepel néhány dal?
Steve: Gondolni gondoltunk rá, csak akkor ugye nem hívhatnánk Classic Live-nak. A Metal Church Live cím stimmelt volna, azzal pedig talán adott volna a lehetőség egy Metal Church Live II kiadására is, rajta az újabb számokkal. Így viszont csak régebbi klasszikus nótákat válogattunk össze. Lehet, hogy a jövőben kihozunk valamikor még egy koncertlemezt, amelyen a mai dolgaink is hallhatóak lesznek.
Rick: Szóba került már egy koncert DVD is, de a következő lépés mindenképpen az új album, és valószínűleg nem XII lesz a címe.

Vannak is felvételeitek egy DVD-hez?
Rick: Bőséges képanyagunk van, csak azt kellene megfejtenünk, hogyan gyúrjuk majd egybe.

Ami azt illeti, nekem furcsa is volt, hogy annak idején a banda 80-as / 90-es évekbeli aktív korszakában nem jelent meg koncertalbum. Szerintetek mi lehetett ennek az oka?
Rick: Valójában az történt, hogy előkerült egy 1986-os buli anyaga, amelyet 1999-ben, az újjáalakulás idején adtak ki. Amúgy az lehetett a gond, hogy nem rögzítettek más koncerteket, legalábbis nem olyan minőségben, hogy lemez készülhessen belőle.
Steve: Ma ehhez képest minden buliról készül felvétel. Digitális formátumban leviheted egy stúdióba, megkeverheted, maszterizálhatod, és bármilyen minőségű volt az eredeti anyag, ki lehet belőle egészen csodálatos hangzású anyagot is hozni.
Rick: Azért a saját zenekarától mégsem hoz ki az ember kalóz cuccot!
Steve: Persze, hogy nem. Viszont van egy Metal Church kalózfelvétel, amelyet magam is láttam. Valamelyik fesztiválon, talán a Rock Hardon készült hét-nyolc éve. Megvan otthon is.

A Classic Live producere Kurdt Vanderhoof volt, aki a XI esetében is ellátta ezt a feladatot. Mennyiben lehetett nehezebb élő felvétellel dolgoznia a stúdióanyaghoz képest?
Steve: Szerintem nem volt ebben különbség. Kurdt nagyszerű! Nagyon jó füle van a dologhoz, és pontosan erre is van szükség egy lemez keveréséhez. A dalokat is eleve ő írja, úgyhogy tudja, mit akar hallani. Ráadásul a saját stúdiójában dolgozik, ami a legkényelmesebb számára. Az utóbbi öt lemezünket Kurdt stúdiójában vettük fel.
Rick: És nem is csak a Metal Church anyagai készülnek ott, hanem a Presto Ballet albumok is.

metal_church_pozsony_03_kicsi.jpg

Fotó: Schurina Ottó

Ha már itt tartunk arra is kíváncsi volnék, lesz-e valaha újabb Vanderhoof lemez…
Steve: Kurdt nevében nem nyilatkozhatok az ő terveiről, de szerintem ezzel a zenekarral épp elég elfoglaltsága van, és megvan a saját élete is. Ha emellett egy mellékprojektet is akarna működtetni, az szerintem a Presto Ballet volna, mert az is szívügye. Ha nélkülünk zenélne, akkor azt csinálná.
Rick: Volt szó arról, hogy belefogna valami hard rockosabb projektbe, de többet én sem tudok erről.

A Gods of Second Chance gitárszólóját eredetileg Jerry Cantrell játszotta fel a stúdióban vendégként. A zenekartól élőben, illetve a Classic Live-on hallható változatot Kurdt írta?
Rick: Nem, én találtam ki oda azt a visszhang-hatású dolgot. A szöveg úgyis arról szól, hogy valaki Istent keresi, úgyhogy ez a válaszolgatós, visszhang-szerű szóló volna a felelet a kérdésére. Ezt tartottam jó ötletnek. A lemezre feljátszott szóló úgyis olyan összedobáltnak hat. Nem is értettem, mit akar kifejezni. Az editálás folytán olyan lett, mint egy hangkollázs, amelynek nincs is más funkciója, mint a második refrén utáni szünet áthidalása. Akkoriban a felvételek még szalagra készültek, úgy kellett vagdosni azokat…
Steve: …azt a szalagot pedig pengével kellett volna szétvágni! (nevet)

Jelenlegi dobosotok, Stet Howland a Temple Of Brutality nevű csapatból került hozzátok. Működik még az a formáció?
Steve: Momentán nem. Abban Stet és David Ellefson játszott együtt, én pedig David helyetteseként ugrottam be egyszer három vagy négy hétre az egyik turnéjukra. Stet hívott fel, akivel Where Angels Sufferben együtt zenéltünk, és akivel a Metal Church és a W.A.S.P. közös turnéja óta vagyunk barátok. Szóval ő érdeklődött, hogy mit csinálok éppen, én meg mondtam neki, hogy semmi különösebb dolgom. Erre szólt, hogy Dave helyére kellene beugranom bőgőzni. Igent mondtam, majd rákérdeztem, mikor indul a menet. Kiderült, hogy másnap reggel már repülőre kellene ülnöm (nevet)! Akkor még nem hallottam semmit a Temple Of Brutality-től, és azt is gondoltam, szívatás az egész, de mivel Stetről volt szó, elvállaltam. Azonnal húztam le a stúdiómba és elkezdtem hallgatni a dalokat, aztán a repülőn is azokat tanultam, amíg Seattle-ből Floridába tartott a gép. Ott három napon át próbáltunk, aztán egyből el is startolt a turné.

Most pedig te hoztad Stetet a Metal Chruchbe, igaz?
Steve: Igen. Ha úgy tetszik, ez volt a viszonzás részemről a Temple Of Brutality-s kaland után. Most én hívtam Stetet azzal, mit csinál. Éppen a tengerparton lazult. Mondtam neki, hogy felszabadult a dobos poszt, és hogy beszállhatna. Erre ő: „Ez komoly? Imádlak, cimbora, máris indulok!” Nem egyeztettünk se pénzről, se dátumokról. Lenyomtunk néhány próbát és megkezdtük a turnét.

Miért hagyta ott a bandát Jeff Plate? Inkább a Trans-Siberian Orchestra mellett döntött?
Steve: Nagy mértékben a TSO játszott közre, ahol Jeffnek fix helye van, a Metal Church viszont éppen újra felépíti önmagát, és emiatt sokkal több elfoglaltsággal jár, mint azelőtt. A kettő egy ideig megfért egymás mellett Jeff életében, de a Metal Church most már egyik felkérést kapja a másik után. Eddig mindig pár hétig voltunk úton, utána szabadidő jött, és Jeff a TSO-val is tudott koncertezni. A menetrendünk azonban egyre feszítettebbé vált, és így már nem maradt ideje a magánéletére, a családjára. Végül úgy döntött, távozik.

Szerintetek milyen jövő előtt áll a TSO a néhai Paul O’Neill nélkül?
Rick: Úgy gondolom, megy majd tovább a maga útján. A TSO ma már önálló életet él.

metal_church_rick.jpg

Fotó: David Matos

Sosem volt gondom Jeff játékával, de Stet szerintem jobban illik ide. Technikásabb dobos, és emiatt a stílusa közelebb is áll Kirk Arringtonéhoz.
Steve: Igen, egyetértek. Jeff Plate játékát is imádom, csodálatos dobos, de két különböző stílusról beszélünk. Amikor Jeff Plate elfoglalta Kirk Arrington helyét, elég érzékenyen érintett a változás, mivel basszusgitárosként én játszom a legszorosabban együtt a dobbal. Hosszú ideig ugyanabban a felfogásban játszottam, akkor pedig át kellett állnom valami másra, hiszen Jeff teljesen eltérően üt. Aztán Jeff is stabilan itt ragadt, úgyhogy volt időnk összerázódni, de jött Stet, és amint elkezdtük vele nyomni a nótákat, vele visszatért az a stílus, amely nálam mindig is működött. A váltás is bevált, mert jól együtt tudtunk játszani Jeffel, viszont egyetértek azzal, hogy a játékstílusát és a feelinget tekintve Stet jobban illik ide.

Jól tudom, hogy Kirk véglegesen visszavonult a zenéléstől?
Steve: Igen. 2006-ban kénytelen volt kilépni az egészségügyi problémái miatt. Az utazgatós turnéélet nem kis kihívást jelent, őt pedig ki is készítette. Szerintem ha nem vonul vissza, ma már nem is volna életben, szóval a lehető legjobb döntést hozta meg a saját érdekében.

Rick, számodra roppant nagy megtiszteltetés lehet, hogy az önálló koncerteken gitárszólót játszhatsz, ahogy Pozsonyban a No Friend of Mine alatt tetted.
Rick: Az egész a Monsters Of Rock Cruise-zal indult, ahol Steve Vai is ott volt a fellépők között a Shredders from the Deep elnevezésű show-ban. A kiadó embere javasolta nekem, hogy nyomjak egy gitárszólót. Egy hetem volt arra, hogy előrukkoljak valamivel, és ki is dolgoztam egyet, erre kórházba kerültem, úgyhogy nem tudtam előadni. Hát, ez van. A szólót mindenesetre megtartottuk, bár el tudom képzelni, hogy idővel lecseréljük majd dobszólóra. Stet híres arról, hogy sörösüvegekkel is csépeli a cájgot, szóval muszáj lesz lehetőséget adni neki, hogy kiélhesse magát.

A Classic Live-ra visszatérve: honnan jött az ötlet, hogy újravegyétek a Fake Healer nótát, ráadásul Todd LaTorre vendégszereplésével?
Steve: Voltak közös bulijaink a Queensryche-kal, azon kívül mi is Seattle-ből származunk, úgyhogy ismerjük már a srácokat úgy húsz-harminc éve. Toddal pedig a Monsters Of Rock Cruise-on ismerkedtünk meg. Azzal jött oda hozzánk, hogy mindig is hatalmas rajongója volt a bandának. Pontosabban Mike Howe-nak, de hát őt ki ne szeretné?

Már említettétek, hogy készülőfélben van a következő album. Hol tart jelenleg a folyamat?
Rick: Kurdt nemigen szivárogtat ki részleteket. Annyit tudok, hogy tizennyolc vagy húsz számot demózott már fel. Csak annyi a kérdés, mikor ülnek majd össze Mike-kal, hogy megírják a szövegeket és az énekdallamokat. Ezek az ötletek akkor fognak valódi dalokká összeállni.

Metal Church hivatalos oldal / Facebook

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr7213195516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum