Rise Against (USA), Satelles (HUN), Poison Alley (HUN) @ Budapest Park, 2018. június 6.

Punkok lábujjhegyen

2018. június 07. - theshattered

0riseagainst2018_38_eredmeny.jpg

A nemzetközi Slayer-nap tiszteletére, egy relatív hosszú szünet után újra ellátogatott hozzánk a Rise Against (nyilván nincs sok összefüggés benne, de na). Az amcsik, lévén, hogy ez nyári turné, előzenekar nem hoztak, így két, méghozzá eléggé jóféle magyar csapat bizonyíthatott előttük. És milyen is volt Tim McIlrathék bulija? Jó, de lehetett volna egy fokkal jobb is. De erről később.

Az időjárás megkegyelmezett a Parkba szép számmal érkező, változatos korú, zenei beállítottságú közönségnek. A morcos felhők a buli idejére inkább máshol kerestek elfoglaltságot, így, ha nem is volt vakító napfény, legalább kellemes időben tudtuk magunkba szívni a részünkre kiszemelt zeneadagot. Amiből azért jutott szerencsére.

Azt előre le kell szögezni, hogy mind a Poison Alley, mind a Satelles elég gyenge hangképet kapott. Értem én, hogy előzenekar, de a dobon és az éneken kívül sokat nem lehetett hallani a keverő környékén, pedig némi odafigyeléssel azért ki lehetett szúrni érdekes pillanatokat, nagyon odaverős téma lehetett volna a bemelegítés ezúttal ténylegesen hálás feladata. Míg a Poison Alley inkább a dallamosabb világot követte, az általam is várt Satelles a keményebb vonalról közelítve értelmezte a punkos lendület fogalmát. Sajnos a már említett hangzásbeli problémák mind a két csapat produkcióját gyengítették, de legalább azt elmondhatják: a hangulat nem rajtuk múlt. Mindkét csapat lendületesen, energikusan tolta, volt kommunikáció is a közönséggel, remélem, a legközelebbi találkozásunknál jobban összeállnak majd a dolgok. Mert mindkét csapatra kíváncsi lennék egy „otthonosabb” közegben is.

0riseagainst2018_36_eredmeny.jpg

A Rise Against előtt jó hosszú átszerelési szünet volt, viszont a várakozást a csapat igyekezett kompenzálni. Eleve a pontos kezdés sokat segített, plusz másfél órában kaptuk tőlük az örökzöldeket és érdekességeket. Ez eddig mind szép és jó, de egy nagyon fontos tényező erősen rontott az élvezeti értéken: ezúttal nem a hangkép, az jó volt, olyan igazi jó értelemben vett koncertes, ha értitek, mire gondolok, hanem a hangerő. Az amcsik halkabban dörrentek meg, mint az előzenekarok, már a keverőnél is lazán lehetett hallani, ha normál hangerővel akartunk egymással megosztani valamit. Azért ez fájó pont volt. Pont, hogy tüdőrengető dobok, odacsapós gitárok kellettek volna ezekhez az igaz, veretes punk slágerekhez! De ezeket a fontos apróságokat nem kaptuk meg és nem tudom, miért. Eleve 22:00-kor le szokták lőni a koncerteket a csendrendelet miatt, de már előtte is vissza kellene fogni a membránok rezgését? Láthatóan nem csak én sérelmeztem ezt, hiszen a zenének pont a velejét vágták így el, a Facebookon is többen kérték, hogy ugyan legyen már hangosabb az esemény. Sajnos nem lett.

0riseagainst2018_54_eredmeny.jpg

A setlistre amúgy semmi panasz nem lehetett, a kötelező, az egész Parkot cafatokra robbantó nagy slágerek (a nyitó The Violence, vagy Satellite, esetleg a záró Prayer Of The Refugee és még nem teljes a sor), a maga nemében bombasztikus fények mellett azért elő-előkerültek érdekességek is, ilyen például az első, az „egyszálgitáros” Tim által előadott akusztikus blokkban megszólaltatott Voices Off Camera (sampler) zongorás verziója, amely előző este került vissza a dallistába, vagy a „legbudapestibb” Rise Against nóta, a Swing Life Away előkapása, csak nekünk! Ilyen a kellemes kiszolgálás, kérem! Mondjuk egy ilyen videó után, mint amit az a dal, illetve annak az akusztikus videója kapott (tudjátok, az az utcazenés, metrós, Keleti pályaudvaros), nem is lett volna szép kihagyni. Aztán eljött a koncert vége és úgy éreztem, hogy egy, a színpadon és a közönségben is nagyon jó hangulatú, nagyon jól összeállított, nagyon élvezetes, de picit halk bulit kaptunk, amit azért nem bánok, hogy nem hagytam ki. Sőt, ha legközelebb erre járnak, jó eséllyel akkor is ott leszek!

0riseagainst2018_26_eredmeny.jpg

Tehát összességében ez egy nagyon jó buli lehetett volna (több szempontból az is volt), ha a hangzás is úgy akarta volna. Viszont emiatt egy icipicit csökkent az élvezeti érték, holott tényleg egy hihetetlen bomba bál kerekedhetett volna az egészből. Nem tudom, mi lehetett az oka ennek a halkulásnak, de remélem, hogy nem ez lesz az idei tendencia a Parkban, mert nagyon sok, elmondhatatlanul remek koncert erejét venné el ez a probléma. Márpedig még csak most jön a java!

FOTÓK: RÉTI ZSOLT. További képek ITT.

A bejegyzés trackback címe:

http://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr8914029620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Niterider · http://sportpalyafutas.blog.hu/ 2018.06.13. 09:34:41

A hangerot en is eroteljesen hianyoltam, az akusztikus blokkot viszont egyaltalan nem...!!!
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum