Nomad - Vissza a Végál.lom..ra (Keytracks, 2018)

Életműves múltidézés

2018. június 22. - theshattered

vissza.jpgTavaly júniusban egy bő lére eresztett életműkoncertet adott a Nomad, akik az első album akkor tíz éves megjelenésére emlékezve a Vissza a Végál.lom..ra címet adták a projektnek - ahogy az estén megörökített koncertalbumnak is, mely a nemrégiben jelent meg. Mielőtt tévedésbe esnénk: a tavaly megjelent kb. EP-nyi anyag is erről a buliról volt, a jelen írás tárgya viszont az egész estét megörökítő dupla CD-s csomag, egy valóban egészestés játékidőben.

Kezdjük ott, hogy a Nomad nem várja a sült galambot. Magyarország egyik legintenzívebben koncertező csapatáról van szó, akik ha egyszer megindulnak, nem hagynak érintetlen szegletet az országban. Eddig három album örökíti meg a munkásságukat, a tizedik életévét betöltött Végál.om.., majd egy jó nagy ugrást követően a 2014-es Hotel Polimer és két évvel fiatalabb kistesója, a Márványmenyasszony. A csapatot már többször is láttam élőben, habár jó ideig csak az első album frappáns címe volt az összes dolog, amit tudtam róluk, meg hogy földiek (akkor még 'Barcika közelében laktam). A találkozás kérette még magát egy ideig, nyilván az én irányomból történt a mulasztás, amit így utólag azt mondom, hogy talán kicsit bánok is.

De hogy aztán hogy, hogy nem történt meg az a bizonyos "első randi", miért kerültem el őket folyton, nem tudom, az biztos, hogy már a Marci által frontolt felállást láttam először élőben, akkor pedig több, mint meggyőző volt a muzsika. Nem mondom, hogy ronggyá hallgattam, hallgatom az albumaikat, mert hazudnék, viszont ha van rá lehetőség, amikor tudom, megpróbálom koncerten elcsípni őket, mert a jóféle zene mellett egy nagyon is kedvelhető csapattal van dolgunk. De a sok hablaty után végre induljunk el szépen, lassan, Vissza a Végál.lom..ra!


A két CD-s csomagon összesen huszonegy dal található, azaz a teljes, már említett budakalászi koncert tokkal-vonóval.  Az elsőként említett, szülinapos lemezről hat dal szerepel a csomagon, értelemszerűen a "maradék" a másik két album között oszlik meg, azaz kvázi a csapat második korszakát öleli fel, szerintem teljesen egészséges ez az arány. A csomagolás újra felveszi a debütalbum villamosos dizájnját, ami természetesen adta magát, hiba is lett volna kihagyni, ráadásul a két korongocska egy digi tokban bújik meg, ami nekem jó értelemben a gyengém, már itt félig nyert ügyről volt szó. Nem mondom, hogy egy véknyabb bookletet nem tudtam volna még ellapozgatni, de ez legyen a legnagyobb baj, egy koncertalbumnál amúgysem azon van a hangsúly, ráadásul tényleg eleve szép a kialakítás, érdemes lecsapni rá, ha van rá módotok! Márpedig legyen! De ha már túl vagyunk a száraz statisztikákon, jöjjön a lényeg, a belbecs!

A koncert egy bő másfél órás buli egy-az-egyben lenyomata, ami hallhatóan egy jó hangulatban telt összeröffenés volt (azon az estén nem voltam ott, sajnos így ilyen szempontból nem tudok nyilatkozni, de így is átjön az az energia, ami ott lehetett). Az elején még talán kicsit akadozósabban indul a buli, a hangkép sincs úgy igazán egyben, Marci is mintha még hamiskásabb lenne, de ez nagyon rövid idő alatt javul, három-négy dal után már olyan sima az egész, hogy élvezet hallgatni, szinte stúdióminőségben szól (benne az élő felvétel mocskával és varázsával persze). Azért nagy respekt, hogy  a fent említett részek nem lettek kikozmetikázva, ezt kevesen vállalják be. Sorra jönnek az igazi Nomad-slágerek (szinte nincs is olyan dal, ami nem minősül annak), minden egyes szám azonnal hat, mégsem válik unalmassá, szerény meglátásom szerint így talán még jobban is sütnek, mint az albumon - ennyi koncert után már nem is csoda, hogy ilyen jól megvan az összhang.

29570279_10156235238308794_2533651509813351028_n.jpg

Hogy mennyire is jó kedvvel telt ez az este bizonyítja, hogy a Minden történet alatt még Horváth Charlie és Deák Bill is meg lett idézve, legalábbis a hangjuk, hatalmas! Mosolyogva hallgattam, az ilyen gegeket mindig is csíptem! De ebbe a kategóriába esik, az utolsó dalban, az Engedd, hogy még egyszerben pl. a Kissre tett utalás is. Dalokat igazából nincs értelme kiemelni és nem lustaságból. Egyiket sem akarom a másik felé helyezni, mindenhol van valami, amit kiemelhetnék, egy kisregényt meg senki nem olvasna el. Ahogy írtam is, az első pár dalt leszámítva a hangzás gyönyörű, minden szépen kihallatszik, a koncert íve príma, a dalok a szó legnemesebb értelemében véve slágeresek és zseniálisak, nem lehet mit hozzátenni. Talán csak annyit, hogy irigylem a Nomadot: ilyen mennyiségű, pofátlanul jó dalt írni már több, mint szemtelenség! De persze ez is jó értelemben, hatalmas respekt a csapatnak, lazán megérdemelnék a mégnagyobb, mondjuk országos népszerűséget. Mert mi van itt? Minőségi rockzene azonnal ható dallamokkal, nem azonnal ható, de mégis mondanivalóval rendelkező szövegekkel, ügyes zenészekkel, minden, ami adott egy jó koncerthez. Ez az album pedig annak a lenyomata, hogy ténylegesen is mennyire jók!

Aki nem ismerné a Nomadot, ezzel az albummal el is kezdheti a haverkodást, hiszen ott mutatja meg a csapatot, ahol igazán élnie kell: a koncerten. Egy olyan koncerten, ahol minden, a Nomad részéről fontos és jó, igényes dal felcsendül, mindez a lehető legjobb hangulatban, csodás hangképpel, még a lemezekről is kisugárzó energiával. Tényleg, csakis dicsérni lehet a Vissza a Végál.lom..ra két korongján megbújó anyagot, ha még nem is ismertem volna őket is kilóra megvettek volna, így meg csak meggyőztek arról, amit eddig is sejtettem, de valahogy nem találtam módot rá: sokkal, de sokkal többet kellene hallgatnom őket.

45kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr4314063507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum