Az Asia zenekar valami olyasmi szerepet tölt be a rock muzsika egészének világában, mint a magyar zenei életben az LGT. Tehát egy un. supergroupot, mondhatnánk rock világválogatottat sejthetünk a név mögött. S valóban: a tagok már az Asia nyolcvanas évek elejére tehető megalakulása előtt bizonyítottak olyan csapatokban, mint a YES, a Uriah Heep, a King Crimson vagy az Emerson, Lake and Palmer. Sok-sok tagcsere után a 2008-es Phoenix lemezzel állt újra hadrendbe az alapító felállás, és 2012-ig három, jól teljesítő albumot szállítottak le a dallamos sláger rock rajongóinak.

A „fűtő” távozása (Steve Howe újjáalakítja ex-zenekarát, a Yes-t) sem zavarja a veterán „személyzetet” a további száguldásban. Sam Coulson új gitárossal – aki a legelső Asia-album megjelenése után hat évvel született! – készítették el a márciusban megjelenő új lemezt John Wetton (énekes, basszer), Carl Palmer (dobos) és Geoff Downess (billentyűs), mely a Gravitas címre hallgat. A vérfrissítés nem csupán a dupla generáció-váltásos tagcserében mutatkozik meg, hanem a hírek szerint az új termés az eddigiek ismeretében meglehetősen szokatlan lesz. Hajtás után a dallista is megtekinthető.

Aqua

Napok óta óriási viharok tomboltak Budapesten, ömlött a víz, így hát önkéntelenül is a Who can stop the rain?-t dudorásztam magamban az Asia együttes Aqua című lemezéről a koncert napján. Persze, nagyon is sejtettem, hogy sem ez, sem másik kedvencem az Anytime sem fog szerepelni a ma a játszandó dalok listáján, miután az Asianak ezt a felállását a „mindenféle reinkarnációk” közé sorolták a csapat jelenlegi tagjai egy interjúban. (Később a színpadra felpipiskedvén a setlistet böngészve meg is győződhettem erről.)

Sebaj, akad bőven jó dal az első kettő és az utolsó két Asia-albumon egyaránt, melyeket ez a régi-új felállás rögzített! Ettől függetlenül – utólagos megkövezést kérek érte! – attól tartottam, hogy az „ördög napjának veszteseit” fogom ezen a hétfői  estén látni. Azért ördög napja, mert ugye hatodik hó hatodikáról van szó, no meg a Scorpionsról, akik pár kilométerrel arrébb – állítólag – utoljára dübörögnek. Emiatt – elképzelésem szerint – még a legvérmesebb Asia-rajongónak is komoly dilemma, kit válasszon hétfő este. Más kérdés, hogy lehetséges: éppen hogy a John Wetton-féle legénységet láthatja a nagyérdemű utoljára, tekintve, hogy ezek a zenészek már a ’81-es alakulásnál is befutott emberek voltak, akik korábbi zenekaraikban – Uriah Heep, Yes, Emerson, Lake and Palmer – már letették egyszer névjegyüket.

A Fesztivál szezon kezdetével ideje számba venni, hogy egyáltalán milyen rockzenei események zajlanak mellettünk. Jó hír, hogy ezek nagy részén ott leszünk és informálunk benneteket, hogy miket láttunk/hallottunk.

Az 1981 tavaszán alakult Asia – John Wetton, basszeros-énekes, Carl Palmer dobos, Geoff Downes billentyűs és Steve Howe gitáros – 1982-ben robbant be a zenei szcénára bemutatkozó albumával. A média és a kritikusok a kezdet kezdetétől szupercsapatként emlegetik – bár ezt a jelzőt ők maguk soha nem szerették. Az Asia zenéje (és rock’n’roll karizmája) organikus fejlődés eredmény – minden erőfeszítés nélkül alakult ki. Bármind a négy muzsikus megtapasztalta már korábban is a zajos sikert a korábbi bandáiban (YES, ELP, King Crimson és The Buggles), az Asia valami sajátos erővel bírt, amit a rajongók és a zeneipar bennfentesei igen hamar felfedeztek.