Habár igazán nagy nevet nem rejtett, mégis egy nagyon finom kínálattal esett be a júliusi Metalhead Box. Most valahogy minden elem szinte tökéletes zenét rejt, vagy éppen annak állít emléket, érdemes ránézni, miről is van konkrétan szó!

Bemutatta az első dalát a Deathcollector. Az A Taste of Ichor és a hozzá készített videó az alábbi, de ha nem lenne ismerős a zenekar, azért itt van róluk némi infó: a zenekart Andrew Whale, a Bolt Thrower alapító dobosa rakta össze, vele olyan arcok zenélnek, mint Kieran Scott (Ashen Crown), Mick Carey (Zealot Cult) és Lee Cummings (Severe Lacerations). A bemutatkozó nagylemez, a Death's Toll június 23-án jelenik meg.

Egy amerikai kutatás szerint az emberek gyakran nemi alapon osztályozzák a hangszereket, ez alapján került például a klarinét, vagy a fuvola a női hangszer kategóriába, míg a dob vagy a harsona férfiasnak számít. Azt nem tudom, hogy a basszusgitárt hová sorolta a tanulmány, de mára kétségtelenül unisex hangszerré vált.

A Benediction és a Bolt Thrower a kedvenc bandáim között szerepeltek/szerepelnek mind a mai napig. A crust-punk pedig, ha megengeditek a hasonlatot, olyan mint egy váratlan arcon pisálás, meglepő, kemény és soha sem felejted el (Skit System Rulez!!!). Ebből kiindulva pedig, a fent említett bandák énekese és legénysége, valamint a crust/punk közös nászából nem születhet trágya muzsika. Nem is ez történt.... A Down Among the Dead Men nevezetű dán/svéd felségjelzéssel ellátott formáció legújabb lemeze ...and You Will Obey Me címmel október végén jelenik majd meg a Transcending Obscurity Records gondozásában. Addig is kedvcsinálónak itt van két dal a tíz számos új lemezről. Hell & Dance!

Vannak megkerülhetetlen színterek, bandák és lemezek, akikhez és amikhez időnként újra meg kell érkezni. Hosszú időre ugyanis nem kerülhetnek ki a sztenderd lejátszási listákból. Akár csak a füstös brit metál underground egyik favoritja sem, azaz a sziget közepéből, Coventry városából induló Bolt Thrower. Akik 1986 környékén kezdtek el együtt zenélni és némi átalakulás után két évvel később már a klasszikus felállásban vették fel első lemezüket In Battle There Is No Law! címmel. Ahol már Karl Willetts hangja húz a lemezen és még bőven Andrew Whale dobol. A megnevezett album kilenc dala egyébként elsősorban nem a death metált ünnepelte szerzeményeiben, sokkal inkább a goromba grind / punk vonalon mozgott. Mégis ez volt az az alap, amihez a későbbi anyagokon megérkező lassú témák kapcsolása aztán az egyik legnagyobb metál bandává tette a csapatot.

A nyolcvanas évek végétől a jóféle gördeszkás videók - sokszor rongyosra másolt vhs kazettákon, vagyis kőkorszaki eszközkészlettel - úgy terjedtek a kockás ingbe burkolt, meredekebb pályára hajazó fejei között, mint a bozóttűz. Lucskosan átitatva mindig a gondos underground zenei környezettel. Ez a tradíció pedig úgy tűnik töretlen..

Jól csengő nevekből álló, igen impozáns, ízig-vérig old school death metal felhozatal és már-már nevetségesen olcsó beugró – el is kelt az összes jegy, még jóval a buli előtt –, sőt a merch-öt is „jóárasították”. Ez ám a rajongóbarát hozzáállás! Szeretjük, amikor minden passzol!..