Hirdetési felület

Chief Rebel Angel Horn.jpgTudom, az én szegénységem, de eddig nem mélyedtem el túlságosan a Chief Rebel Angel munkásságában. Persze, folyamatosan láttam a nevüket leírva, még tán a klippremieriert is megtekintettem, de koncerten sosem jártam, illetve albumot sem hallgattam végig. Mostanáig. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően én írok az új hanganyagukról, ami, őszinte leszek, teljesen magával ragadott. Figyelem, magas fokon űzött rákendrollról lesz szó a folytatásban!

tovább »



Holnap este jó kis koncertre van kilátás az A 38 állóhajó koncerttermében, ahol a Haunebu, a Chief Rebel Angel és a nemrég Lost Measure címmel új albummal jelentkező Turbo ad koncertet potom 500 Forintos beugró ellenében. Kezdés 20.30-kor.  



Az egyik szemem sír, a másik kacag, mondhatnám. Az mindenképp egy felemelő érzés, már csak kimondani is, hogy Budapesten koncertezett a Corrosion Of Conformity, de ha az apró betűs részről is van tudomásunk (mégpedig, hogy Pepper Keenan hiányzik erről a turnéról), akkor a kép máris kissé borúsabb képet fest. Így talán senkinek sem volt olyan nagy meglepetés, hogy nem egy agysejt redukáló doom estről lesz szó, hanem bizony a crossover, hardcore, metál címszavakban jellemezhető buli várható. A kérdés persze az volt, hogy mennyire lesz ütőképes ez a felállás, és mennyire fogja (az amúgy igen gyér számú) közönség tolerálni.

tovább »



Június 28-án C-betűs, de nem C-kategóriás zenekarok koncertjére invitáljuk a nagyérdeműt a Dürer Kertbe, hiszen története során először Magyarországon a CORROSION OF CONFORMITY. Sokak számára apró szépséghiba, hogy a zenekar a klasszikus felállásával jön, azaz a Reed Mullin, Woody Weatherman és Mike Dean alkotta trió érkezik, mégpedig az Animosity és Technocracy anyagok dalaival, azaz egy masszív crossover-történelemórának lehetünk majd szemtanúi. Bár a fanyalgók hangja megerősödött a reaktivált C.O.C. munkásságá miatt, miszerint Pepper Keenan jegelése nem szép dolog, de badarság lenne azt hinni, hogy aki ellátogat a Dürer Kertbe az nem lesz gazdagabb egy életreszóló élménnyel, hiszen a hardcore és metal házasságát elősegítő C.O.C. crossover anyagai legalább annyira meghatározóak, mint a D.R.I. vagy a méltán közkedvelt S.O.D. munkásságának mérföldkövei.

tovább »



Ebben az évben közel 200 videót mutattunk be, amelyek közül a legjobb 10-et kiválasztani meglehetősen szubjektív dolog. Valószínűleg egy csomó olyan videó is van ami nem is került be hozzánk, így aztán esélye sem volt a lista elejébe férkőzni. Alább tehát a RockStation TOP 10 legjobb metál videó összeállítása. Boldog Új Évet mindenkinek!

tovább »



Mai Videjó! rovatunkban újból két magyar versenyző szerepel. A Tankcsapda új lemezéről  tavaly írtunk. A Köszönet Doktor után itt az új klip, a lemez Mindentől Távol című dalához. Bármennyire is nem passzol a szöveghez a történet, ez egy jó videó és még a képi megvalósítás is jól sikerült. Mondjuk a refrén továbbra sem tetszik :-)  

 


Hogy lehet 10.000 forintból is klipet csinálni azt a Chief Rebel Angel mutatja meg nekünk, akik a Double Speed Double Standards című dalára készítettek egy egyszerű, de annál ötletesebb videót. Kár, hogy a dal már nem elég death n' rollos. 

tovább »



A már hosszú  emberöltők óta remekül bevált időszámítási formuláknak köszönhetően egyszer minden év véget ér, ami talán nem is oly nagy probléma a 2009-es esztendő tekintetében. Ennek alkalmából határozott úgy kicsiny lokális csoportosulásunk, hogy egy alattomos vigyor kíséretében, felmutatjuk csodaszép középső ujjunkat a magasságos sorsformálónak a sok jóért, amit idén kaptunk, melyet egy igazán önfeledt hangulatú rendezvény keretében kívánunk megvalósítani. Az est tematikájának kapcsán fontos megjegyezni, hogy a cím módfelett árulkodó! A két kulcsszó ugyanis: szőr és paraszcság. (igen, így ahogy le van írva). Míg utóbbihoz – a tapasztalatok alapján - elegendő a pult lehetőleg minél nagyobb gyakorisággal történő látogatása, előbbinek szükségszerű előkövetelménye a borotva nevű, nagysikerű találmány teljes mértékű ignorálása. Röviden: gyertek minél bozontosabb fejjel és igyatok, amennyit csak tudtok! A buli szerves részét képező auditív élményt öt banda prezentálja.

A helyi erőket a metalcoreban utazó Zyon, illetve a hardcore/nu metal berkekben mozgolódó Dolor képviseli, akik ezzel az estével zárják közös őszi koncertsorozatukat, emellett garantálják, hogy példamutatók lesznek a két kritérium teljesítésében is! Mindehhez a legmegfelelőbb társakra az egri The Mighty Manlifter (rock/southern), a szintén egri Shapat Terror (southern/stoner) és a budapesti Chief Rebel Angel (death ’n’ roll/crust) legénységében leltünk, akik méltán híresek efféle, tökélyre fejlesztett mulatozási szokásaikról. A rendezvényt megörökítjük az utókor számára is, szóval gyertek minél többen, és ne fogjátok vissza magatokat! Essünk-keljünk együtt, családias, vidám hangulatban! A legrészegebb látogató nyer egy csomag Dianás cukrot. Szőrre fel tehát, éljük együtt a rock and rollt! Talán még a Télapó is bekukkant, hisz Ő is szakállas!

Dress Code:
Urak: minél több testszőrrel 
Hölgyek: minél kevesebb testszőrrel

2009.12.04. (péntek)

FURRY REDNECK’S FEST
Helyszín: Zene Pince Klub, Gyöngyös
Start: 20:00
Beugró: 600 Huf
 



Utálom magam amiért már az elején elfogult vagyok. Nem tehetek róla, de imádtam a Wolverine Blues fémjelezte Entombed-ot. A Chief Rebel Angel zenéjében pedig valami hasonlót kapok vissza, nyakon öntve azt egy csomó más zenei hatással.

A zenekar a nevét is a svéd banda egyik számának címe alapján választotta, így vonhatók további párhuzamok is. A csapat már jó ideje mozog a hazai underground színtéren és a tavalyi év végén jött el a pillanat, hogy ez az első nagylemezben öltsön testet.

A budapesti Chief Rebel Angel 2004 elején alakult egyfajta mellékprojektjeként: a zenekar mai gerincét alkotó Felföldi Péter basszista-énekes (ex-Stereochrist) és Kiss Barnabás gitáros (ex-Polly Is Dead) mellett a kezdetekben Jakab Zoltán (Bridge To Solace), Szűcs Péter (Superbutt) és Szűcs Szabolcs (Superbutt) is tagja volt a formációnak. Jakabék csak rövid ideig tudták összeegyeztetni zenekari teendőiket egyéb munkáikkal, ezért nem sokkal később távoztak és a zenekar Pándi Balázs dobos érkezésével trió felállásban működött tovább, és így vette fel Death Rock City című debütáló anyagát is, amely a Parkplatzban került rögzítésre. A lemezfelvétel óta Pándi is kiszállt, és a Trottelből ismert Ákos Csaba lett helyette az új dobos, és az albumon még csak vendégként közreműködő Fido személyében egy második gitárossal is bővült a felállás. 

Mint a bevezetőben említettem a CRA a súlyos death metalt garázsrockkal ötvöző Entombed örökségéből kiindulva alakította ki saját stílusát, amely azért nem egészen olyan, mint a svéd csapaté, mert itt hardcore, stoner és blues elemek is kerülnek a levesbe és pont ezek a dolgok adják ennek a zenének a valódi ízét.

A srácok nem pöcsölnek sokat 13 dal plusz egy intró harmincegy percben, tehát a dalok gyorsak és rövidek. A svéd bandával ellentétben a budapesti srácok nem a death-metal felől jönnek, inkább amolyan feszes, koszos, mocskos garázsrock-szerű zene ez, amelyben düh és lendület van ezerrel, de ugyanakkor egyfajta rock n' roll életérzés is van a zenében, amitől egyből bólogatós kedve lesz az embernek. A recept is viszonylag egyszerű, gyors riffelés, üvöltős-hörgős ének a verzék, tisztább, – de nem tiszta - dallamosabb ének a refrének alatt. Van persze egy-két kivétel, de nagyjából az előbb említettekkel lehet a legjobban leírni.

Az Intro (I Am Your Enemy) után, mindjárt a címadóval vágnak a húrok közé, amely a hármas Happy Hours In The Hoenecker Room-mal és a négyes Mad Dog Fever-rel együtt jó kis Entombed hagyományápolás. A refrének mondjuk jobban a fülben maradnak és ez mindenképpen pozitívuma a muzsikának. A következő Sour Toe Jive a maga három és fél percével a leghosszabb szám a lemezen. Ebben is több dallam van és a nóta jó kis stonerba megy át a végén. A hatos Mean Machine jó kis húzós punkos riffre épül és a közepén játszott szóló is nagyon rendben van. A Cold Hard Thing basszus bevezetője után masszív betonozásban folytatja és egy nagyon fülbemászó refrén teszi emlékezetessé. Az ezt követő Belfi üvöltős, hörgős refrénnel operál, de a dalban magában is akkora energia van, hogy csak na. A kilences I Gave You A Black Eye , megint nagyon dühös tétel, szint hardcore zúzással. A Walk On Water a verze alatti dühös kiabálásból egy picit grunge-os, de nagyon emlékezetes refrénbe megy át. A tizenegyes Dead Bird Song egyértelműen a legjobb dal a lemezen, a refrén már elsőre befészkeli magát a fejbe. A Rolling And Thumbling jó kis vadnyugati kocsma hangulattal nyit aztán jó kis Motörhead-féle rakenrollban folytatja, újabb emlékezetes pillanat. A tizenhármas The 57 Deal a gyors Kyussra emlékeztető riffek miatt rögzül az emberben és a végén még a szaxofon is előkerül. A lemezt pedig az instrumentális, elszállós-pszichadelikus Astoria zárja kellemes harmóniáival.


Dead Bird Song

Három napja csak ezt hallgatom és nyilván vannak a lemeznek apróbb hiányosságai a keverés terén, meg a sok gyors tempójú hasonlóan hangszerelt dal miatt egy kicsit össze is folynak a dalok, de akkora kraft meg lendület van az egészben, hogy az említett hiányosságok el is törpülnek ezek mellett. Érezhetően megmozdult valami pozitív irányban a hazai underground rock & metal életben és ebben a folyamatban a Chief Rebel Angelnek is van, lehet szerepe. A Death Rock City pedig bármilyen mércével mérve egy nagyszerű bemutatkozás.

8.5/10  

 

Mad Dog Fever