Heti dalmegosztásunkban súlyos arcok és súlyos zenék. Lesz itt teuton metal sludge, post metal, hard- és deathcore. Súlyos riffek minden mennyiségben. /Fotó: Inter Arma/
Heti dalmegosztásunkban súlyos arcok és súlyos zenék. Lesz itt teuton metal sludge, post metal, hard- és deathcore. Súlyos riffek minden mennyiségben. /Fotó: Inter Arma/
Igen komoly dallal szántja le az arcokat az Inter Arma. A New Heaven című disszonáns pusztítás a zenekar április 26-án megjelenő, hasonló című lemezéről lett kiemelve, ami ez alapján még Inter Arma mércével sem lesz egy gyalog galopp. Készüljetek!
Igazán fullasztó nyári estében lehet része azoknak, akik június 23-án az Instant-Fogas Komplexumban teszik majd tiszteletüket. A Cudi Purci Booking szervezésében ott koncertezik ugyanis két amerikai banda, nevezetesen korunk death metaljának egyik éllovasa, a Gatecreeper és sludge/black/death Inter Arma. Ez így minimum nagyon kompaktnak ígérkezik! További infók a koncertekről ITT találhatóak.
Újabb számmal bővült a Megadeth dobosának, Dirk Verbeurennek a grind projektje, illetve annak katalógusa. A Downed At A Gulpba ráadásul, ahogy a többi nótába is, vendégekkel izmosít a dobos, most Mike Paparo (Inter Arma), Brett Bamberger (Revocation) és Dave Witte (Municipal Waste) ugrottak be.
De kik is az a Trillionaire? A zenekart többek között az Inter Arma a Ken Mode jelenlegi, valamint a Revocation volt tagjai alkotják, stílusban pedig dark progresszív rocknak lőtték be magukat. Hogy ez mennyire igaz, azt majd ti eldöntitek, de annyit elárulhatunk, hogy ha valaki szereti az éteri dallamokat és az ügyes gitár- és dobtémákat, egy percre sem fog csalódni!
Garbers Days Revisited címen feldolgozásalbummal jelentkezik az Inter Arma. A július 10-re belőtt dalcsokorról egy Neil Young és egy Nine Inch Nails átirat után egy Prince-cover is előkerült, ami nem kisebb dalnak, mint a Purple Rainnek a megszőrösített kiadása.
A 20 éves Cudi Purci Booking és az Empitness Booking kooprodukciójának eredményeként igazán kiváló estének nézhetnek elébe azok, akik június 16-án elmennek a Dürer Kertbe. A Room 041-ben ad ugyanis koncertet a post metalban utazó Pelican és a nemrég hazánkban járt Inter Arma. A koncertről bővebb infókat ITT találtok. A Pelican tavaly megjelent új lemezéről ITT írtunk, az Inter Armával meg interjúztunk, azt ITT olvashatjátok.
Az USA Virginia államából (Richmond városából) származó Inter Arma az elmúlt évek során az underground metal színtér egyéni színfoltjává vált. Lemezeiken, ideértve az idei Sulphur English albumot is, egészen különleges módon vegyítik a súlyos és extrém zenék különböző válfajait, és ahogy októberben meggyőződhettünk róla, koncerten is kivételes élmény látni-hallani a bandát. Amikor a csapat két tagjával leültünk beszélgetni a buli előtt, még az ott elhangzottak – értsd: az Inter Arma bulik milyenségéről szóló gondolatok – sem készíthettek fel arra, mi vár ránk aznap este…
Folytatódik kitelepülésünk a Desszert Fesztre. Ennek keretében most olyan koncerten jártunk, amelyhez fogható eseményt régen éltünk át. Értem ezalatt mind a milyenségét, mind pedig a hatását. Nem mondom, idén is jobbnál jobb bulik követik egymást, de a Virginia állambeli Inter Arma ilyen minőségi felhozatalban is valami egészen kivételeset vitt véghez.
Október 24-én, csütörtökön idei Desszert Feszt talán legkülönlegesebb zenekara érkezik a Dürer Kertbe az amerikai Inter Arma személyében. A virginiai zenekar southern rockkal és a hetvenes évek progresszív zenéivel oltotta be a black-death-doom morózus riffjeit, egyedi hangzásuk pedig a legendás Relapse kiadó figyelmét is felkeltette. Az Inter Arma az idén megjelent harmadik lemezét, a Sulphur Englisht turnéztatja, a vendégzenekar hazai részről pedig a Lanterni lesz.
Régen volt már olyan köröm egy lemezzel, mint az Inter Arma Sulphur English-ével. Általában 10 perc elég, hogy valamennyire le lehessen szűrni, hogy mit lehet várni. Először a fent említett idő után fel is adtam az alámerülést, mert annyi idő alatt annyi hang támadta meg a hallójáratomat, ami egy jó óra múlva is eltelített. Viszont! Viszont! Viszont!
Immár mindenki számára elérhető az Adult Swimen debütált legfrissebb Inter Arma tétel, a kis híján tíz perces Stillness. A szépen, lassan kibontakozó, persze az atmoszférát és a súlyt sem mellőző dal természetesen az április 12-én megjelenő Sulphur Englishen lesz elérhető, amely már így, az előzetesek alapján sem lesz egy könnyű falat. De ki bánja?
Április 12-én (hosszú szünet után) immár a negyedik korongját fogja kiadni a lassú, gyilkos folyású zenéjéről ismert Inter Arma. Az újabb adag fekete fémet tartalmazó Sulphur Englishbe a frissen kiadott Citadel képében bele is lehet hallgatni. Jó hír a rajongók számára, hogy az urak egy cseppet sem terveznek engedni a súlyból, de a legjobb, ha ti magatok is meggyőződtök róla.
Ismét egy érdekes párosítás az underground zenék után fáradhatatlanul koslatóknak Budapesten. Der Weg einer Freiheit nevű elismert német black metal banda ugyanis jó ötletnek gondolta vendégül látni saját Európa turnéján az Inter Arma zenekart az államokból.
A Desertfest első napján a legóvatosabban fogalmazva sem volt hiány zs-re hangolt gitárokban és agyontorzított basszusokban, de ezek mellett (ennek ellenére?) nagy várakozással néztünk a zenei felhozatal terén legváltozatosabbnak ígérkező második nap elé. Már az egészen korai délutáni órákban jelentősen megnövekedett az egy négyzetméterre jutó matrózsapkák és Turbojugend farmerdzsekik száma, de addig, amíg a nap fő fellépőjeként a Ballroom színpadára léptek a norvég (bocs, Tony Sylvester) deathpunk hősök, az előző naphoz hasonlóan számos érdekességbe hallgathatott bele a kulturáltan szórakozó publikum.
Ha szeretnéd kicsit visszahozni azt az érzést mikor először hallottad a Neurosis Through Silver In Blood lemezét, vagy azt amikor több hallgatás után leért és beköltözött hozzád a Pink Floyd katarzis, akkor most jó helyen vagy, jó időben. Két nagylemezen túl, a harmadik előfutáraként ugyanis most valami ilyet tár eléd az Inter Arma nevű utánozhatatlan, Richmond városában eredendő banda. A tizenkét perces tétel, melynek ez a néhány sor szól, tulajdonképpen a második publikus dal az új, júliusban érkező The Paradise Gallows című lemezről. Ami egy teljesen egyedülálló műnek ígérkezik a doom, a progresszív a poszt és a sludge élein és csúcsain egyszerre egyensúlyozva úgy, hogy közben minden már ismert szólamtól megpróbál messze elrugaszkodni. Kóstoljatok most bele az ízelítőbe tovább kattintva, hátha átránt valahova, ahol még nem voltatok!