Hirdetési felület

Sólstafir 2014 2.jpg

Ez a nap is felvirradt végre! Elérkezett az év, általam leginkább várt koncertje! Nekem november 19-e volt a Karácsony, a Mikulás, a Nyuszi és minden egyéb, aki hoz is valamit, nem csak visz. Még két éve nyáron, a festői Sástón győződhettem meg arról, hogy a Sólstafir nem csak lemezen képes elvarázsolni, hanem élőben is képes hozzá rakni azt a pluszt, amitől még tökéletesebb lesz az összkép. Az egy teljes értékű koncert volt, azóta sajnos csak előzenekarként, roppant kevés műsoridővel láttam őket, hiszen a 40-45 percekbe 4-5 nóta fért, ami édes kevés. Az évek kemény munkája viszont meghozta az eredményét! Az izlandiak telt házas bulik sorával nyomultak előre Németországon át, és hála Zérónak és a Negatív Art. Prod.-nak, elérve hozzánk, nálunk is learatták munkájuk gyümölcsét. A jó kapcsolatnak hála, mi is részesei lehettünk a Sólstafir első, headlineres koncert körútjának, aminek apropója nem más, mint az Ótta-ra keresztelt új lemez, ami bennem elég vegyes érzelmeket keltett.

tovább »



Dark Tranquillity live 1.jpg

A legendás svéd melodic death metal brigás idén meghirdetett, ’Uniformity’ elnevezésű turnéjának keretén belül végre újra ellátogatott hozzánk, így ennek megfelelően, november 16-án este kilenctől egy vasárnapi, könnyed zajongásra invitáltak minket. Az esemény alapjául a banda legutóbbi, Construct című albuma szolgált.

tovább »



Combichrist live 1.jpg

A szórakoztató D-A-D, a zseniális Helmet és Trouble után mi vitt rá, hogy metalrajongó létemre egy alapvetően elektronikus (aggrotech) zenét játszó zenekar koncertjére menjek? Leginkább az, amit az idei Brutal Assault fesztiválon láttam és mint a beszámolóban írtam: a zenekar sok metalzenekart megszégyenítően zúzott, valamint az, hogy  több a hozzáadott gitár és metal elem mint a gépi.

tovább »



0trouble2014_09.jpg

Egy hónap tizenharmadik napján mégis mi másban gondolkodjon az ember, mint egy doom metal buliban? És ha még péntekre is esett volna csütörtök helyett… Ez persze részletkérdés, a lényeg maga az esemény. Márpedig a stílus chicagói alapbandája, amelyet a névben hordozott balsors valóban régen és a doom művelőinek osztályrészül jutó különösen sanyarú életpályához képest is durván tép, sokadszorra megújulva állt talpra és harmadik magyarországi színre lépése alkalmával – még ha ismét más felállásban is – újból kolosszálist alkotott. Méghozzá a honi színtér nagyjaival egyetemben.

tovább »



tömeg.jpg

"Tomi, ismered a Hollywood Undead-et?" Hangzott a kérdés a Skindred koncert előtt (kemény öt napja) Neki álltam keresgélni a YouTube-on, de amiket hallottam az nem igazán fogott meg. Aztán ma délután háromkor olvasgatom a mailjeimet, ahol ezt látom: "Tomi, menned kéne ma Hollywood Undead-re!" Nem vagyok semmi rossznak az elrontója... Fogtam a fényképezőt, aztán bevetettem magam az Akváriumba megint.

tovább »



0madball2014_02.jpg

Nincs is annál jobb érzés, mikor egy-egy koncert bejelentésre kerül. Főleg akkor, amikor az egyik olyan zenekar teszi ismét (vagy először) tiszteletét kis hazánkban, akit esetleg kedvel is az ember. A Madball számomra például ilyen. Ott voltunk a decemberi, szintén A38-as koncerten, de elutaztunk júliusban Esztergomba is (másnap pedig Kvelertak volt, a Hajón…) az NYHC alapvetés miatt. Idén tehát dupláztunk, de egy év alatt tripláztunk, ami a Madball-t illeti.

tovább »



1911643_344196395704894_7241153627600120981_n.jpg

10. szülinapját ünnepelte az Anna and the Barbies. Ezt megspékelték a legújabb lemezük, a Szabadesés bemutatójával, így volt ok az ünneplésre ezen a meglepetésekkel teli estén.

tovább »



lpwien01.JPG
Immáron hat éve annak, hogy utoljára Linkin Park koncerten jártam. Azóta sok víz lefolyt azon a bizonyos folyón. A The Hunting Party után pedig kétség sem fért hozzá hogy jegyet kell váltanunk a srácok egyik bulijára Európában. Kicsivel fél négy után neki is vágtunk a több mint két órás útnak, a lehető „legjobb” napot fogtuk ki arra, hogy megtapasztaljuk milyen is az, ha Bécsben dugó van. Ennek hála az Of Mice and Men-ről sikeresen lemaradtunk. Egy gyors parkolás után már a Stadthalle bejáratánál találtuk magunkat, amit egy gyors ruhatár/büfé követett. A helyünket elfoglalván újfent azt tapasztaltuk, hogy osztrákok, ha ülőhelyet váltanak, akkor ők bizony ülni is fognak, hiszen ez a koncert is egy a sok közül számukra.

tovább »



0skindred2013_10.jpg

A Skindred-et egy éve akarom látni úgy jobban élőben megint. Akkor a Hegyalja fesztiválon marhára megfogtak, és tényleg, ha tütüzik picit az ember haverok társaságában, akkor marha jó buli tud lenni. Ez a reggae keverve a metal-lal és némi electrós fűszerrel, marha megnyerő tud lenni. Olyan, mint a jó csalamádé, addig tömöd magadba, amíg rosszul nem leszel. Rosszul nem lettem az Akvárium klubban viszont roppant sok élménnyel gazdagodtam!

tovább »



0airbourne2013_48.jpg

Ilyen az én formám! Hetekig nagyítóval kell kutatni egy értelmes koncert után, hogy aztán egy napra essen be két olyan nagyágyú, mint az Airbourne és a Trouble. Szigorúan érzelmi alapon biztos a Trouble-ra megyek, hiszen ők Mesterek, míg az Airbourne a maga zenéjével sosem válhat mesterré, örök Tanítvánnyá kárhoztatta magát. Ráadásul a legutóbbi Trouble buli a Hajón könnyfakasztóan zseniális volt, igaz, akkoriban éppen soraiban tudta Eric Wagnert, aki nem kis részt vállalt a színpadi showból.

tovább »



0dad2014_08.jpg

Dánia egyik legismertebb rockcsapata sosem olyan, mint általában elvárható egy zenekartól, a legkevésbé sem kiszámíthatóak. Csak abban voltam biztos, hogy jól fogok szórakozni és, hogy ezúttal egészen más koncertet látok, mint az első alkalommal a Club 202-ben. Szinte az utolsó pillanatban estünk be a klubba, így a két előzenekar koncertjéről lemaradtunk, nem tudok róluk írni. Csak annyi időm volt, hogy körülnézzek és megállapítsam nincs hatalmas tömeg és szemmel láthatóan ismét az idősebb korosztály van túlsúlyban, majd rövid várakozás után a dán hősök felmentek a színpadra és indult a show!

tovább »



OFF! steve shane.jpgE vasárnapi koncertélményre, ha egy szóban kéne summát nyújtani, az egy hosszan sípoló ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚRISTEN!!! lenne. A hosszú azért, mert tényleg ennyire jó volt, a transzcendenciáig haragos, zsigeri, nyers zene fülledt ünnepe... a sípolás meg azért, mert még mindig nem sikerült teljesen helyreraknom a pogóban szétrakott orrsövényemet. Talán eddigi(!) életem legjobb punkkoncertjében volt részem, és nem csak nekem. Szóval: OFF!-ra vágva, így esett az eset, és egymásra mindenki:

tovább »



Sex Action live2.jpg

Fajsúlyos éjszakának nézhetett elébe az, aki november elsején ellátogatott a Barba Negrába, ugyanis a Sex Action eredeti felállásban lépett fel, a Junkies pedig lemezbemutatót tartott, mindezt a Hangtapasz felvezetésével. Az este fényét számomra fokozta, hogy (kicsit morbid a dátum, de) párkapcsolati évfordulót ünnepeltem, tehát az alaphangulat adott volt.

tovább »



0accept2014_66.jpg

Nem valami szerencsés így beszámolót kezdeni, de mégis közlöm: az előbandát sikeresen lekéstem. Minden összejött: a 74-es trolit busz pótolta egy nyúlfaroknyi aszfaltozás által támadt akadály miatt, amely terelt útvonalon közlekedett a "nyóckeren" át (úgy értve: a busz, és nem az aszfaltozás). A sajtólista a pénztárban volt elhelyezve, s persze illő volt végigállni a sort. Mindezek alatt pedig lepörgött a Damnation Day ausztrál csapat kevesebb, mint fél órás műsora. Nem mintha külső körülményeket akarnák hibáztatni a magam feszített napirendje miatt.

tovább »



0helmet2014_30.jpg

Ha zenét hallgattál a '90-es években és nem érted be a Metallica-Guns párossal, hanem  aktívan figyelted a történéseket a színtéren, akkor biztosan hallgattál Helmetet is (ha gördeszkáztál akkor 100%). A Betty album idén 20 éves, ez a ma már alapműnek számító lemez kultikus rajongás tárgya a metalkedvelők között. De nem csak a Betty és a Meantime albumok miatt a '90-es évek egyik fontos és nagy hatással bíró zenekara a Helmet. Page Hamilton jellegzetes gitárhangzása iskolát teremtett, a klasszikus Helmet-hangzást ezer közül meg lehet ismerni és az egyik fő hatása olyan zenekaroknak mint a Norma Jean, Chevelle, Deftones, Linkin Park, Korn, stb.

tovább »



0anathema2014_29.jpg

A brit Anathema már szinte hazajár hozzánk, minden turnéjukkal érintik kicsiny hazánkat. Három év alatt ez volt a harmadik jelenése a Cavanagh családi vállalkozásnak. A napokban megérkezett borús idő csak még jobban megalapozta a hangulatát a csütörtök esti koncertnek, ami a legutóbbi, Distant Satellites albumukat hivatott népszerűsíteni. Az A38 nem hiába lett a legjobb klub 2012-ben, a hangzás mindig alkalommal nagyon penge volt, szerencsére a mai este is tartották a tendenciát, így minden más már csak a zenészeken múlt. Vagy rajtuk sem: a Sold Out tábla ezen az estén is kikerült a hajó kapujára.

tovább »



 picsakep.jpg

Ha emlékezetem nem csal, akkor talán a júniusi, botrányba fulladt Barba Negra Track-es koncerten láthattam legutóbb a HétköznaPI CSAlódásokat. Ugyan már javában zajlik a Punkhenger turné, meg a nyarat is végigkoncertezték, de valamiért kimaradt a nagy találkozás. Mivel október 23-at írunk, munkaszüneti nap, hosszú hétvége, így semmi akadálya nem volt annak, hogy meglátogassam a Rocktogont, egy jó PICSA koncertért cserébe.

tovább »



0deathstars2014_09.jpg

Az „álomhajó” felé igyekezvén el kezdtem érteni, miért tartják csodásnak a magyar fővárost. Előttem a koncert helyszínéül szolgáló A38-as állta útját a hullámoknak, a háttérben a Művészetek Palotája világított az összes létező színben. Ha megfordultam, a Szabadság híd zöld kontúrja zárta a látóhatárt. Már jó pár éve ezt bámulom, most is a folyó túlpartjáról egyszerűen csak átvillamosoztam, viszont ezen az estén próbáltam az utazó szemével nézni Budapestet. Arra gondoltam, egy ilyen város ilyen helyszínén igenis, szívesen játszanék, még akkor is, ha nagyobb koncerthelyszínek teltházaihoz lennék szokva.

tovább »



BT2014shows.jpg

Jól csengő nevekből álló, igen impozáns, ízig-vérig old school death metal felhozatal és már-már nevetségesen olcsó beugró – el is kelt az összes jegy, még jóval a buli előtt –, sőt a merch-öt is „jóárasították”. Ez ám a rajongóbarát hozzáállás! Szeretjük, amikor minden passzol!..

tovább »



entombed_durer_1.jpg

Hónapok óta vártam már ezt a napot, hiszen ha a svéd death metalnak ilyen kaliberű úttörői gurulnak át hozzánk, azt elég nehéz figyelmen kívül hagyni. Részemről már csak azért is, mert az Entombed 2009-es magyar bulija az egyik legkedvesebb koncertélményem a nem kevésből, amin volt szerencsém jelen lenni, szóval a duplázás egyértelmű volt – a Grave-nél jobban passzoló partnert meg aztán tényleg elég nehéz lett volna felhajtani a szcéna jelenleg is aktív bandái közül.

tovább »