A denveri ördögök zenéjében istenfélő country keveredik egy tucat más műfajjal, megtáncoltatva az üdvösséget, a poklot és a nihilt, amolyan közép-nyugat amerikai szájízzel. Slim Cessna olyan neves spanokkal kezdett el zenélni huszonöt éve, mint David Eugene Edwards és Jeffery-Paul a 16 Horsepower prominens tagjai. Vagy akár a később a saját bandájában is kulcsszerepet betöltő Jay Munly. Vele kezdődött az a parázna rock and roll, amit a Slim Cessna's Auto Club tol összesen tíz lemezen, az Alternative Tentacles kiadó égisze alatt. Poros, italgőzös táncestek kíséretében, amik egyszerre szeánszok és misék az államok legbelső szellemeinek dedikálva. Amiből tavaly már kapott ízelítőt a hazai közönség, de június 14 - én ismét visszatérnek az A38 hajó gyomrába, megkongatni azt. Itt felejtett ízelítőink lejjebb pedig egyszerűen felejthetetlenek.

Hát, ez a történet úgy kezdődött, hogy egy East Bay Ray nevű tag valamikor az egyezményes időszámítás szerinti 1978. évben letalált egy akkor már punknak aposztrofált zenekar bulijára Kaliforniában, és ennek az elsöprő beteljesülésnek a hatására rajta is átégett a kinyilatkoztatás utáni vágy, így hirdetést adott fel néhány helyen, ahol hasonló izzástól kínszenvedő fazonokat keresett, egy új zenei forradalomhoz. Ez az üzenet volt aztán ami megtalálta az épp a Jethro Tull élménytől megrészegült, általános amerikai jókedvből kiutat kereső Jello Bifara nevű urat, akiben akkor már szintén pattanásig feszült a zenei inspirációk húrja. Aztán alig pár hónap múlva már Dead Kennedys néven üvöltött belőlük a California Über Alles, és minthogy úgy kerülték a hagyományos zeneipart, mint a drogoktól lepukkant vietnámi veteránok a munkát, meg persze a név választás és az üzenet sem volt kompatibilis a John Wayne filmek bűvöletében élő átlag amerikai popcorn cowboyok világával, így teljesen egyértelmű volt, hogy a teljes függetlenséghez saját kiadóra van szükség. Így született meg az Alternative Tentacles.