RockStation


Soha ne mond, hogy soha: Sziget Fesztivál, Harmadik nap, augusztus 12.

2011. augusztus 14. - RaczUr

Jó pár éve megfogadtam, hogy a Sziget Fesztiválra még egyszer el nem megyek. Persze ez is egy olyan felelőtlen kijelentés, amelyben az első agilis szándék hamarosan lankadt minden nyár elérkeztével. Ez mondjuk annak is köszönhető volt, hogy már csak az emlékeink mély bugyraiban leledzik az az éra, amikor a Sziget egy évente megrendezett Faithless, és Morcheba húzónevekkel hájpoltatott vurstli volt. Mondjuk a vurstli hangulat az még mindig megvan, de legalább olyan bandák csinálják hozzá a cirkuszt, mint a Deftones, vagy a The Haunted, ha csak rock ügyileg nézzük a dolgokat.

Tovább

Hűűha, ez meredek: The Haunted - Unseen

Tudom értékelni, ha egy lemezkiadó az iPool rendszerében jóval a megjelenés előtt elérhetővé tesz egy éppen aktuális albumot. A göteborgi The Haunted hetedik albuma Unseen címmel csak március 21-én jelenik meg, de már egy hete hallgatom, melynek több oka is van. Legutóbbi Versus című lemezükről így kezdtem a kritikát: az At The Gates romjain 1993-ban alakult The Haunted már bebizonyította, hogy lehet modern felfogásban is játszani a death/thrash metál zenét. Na, ezt most mindenki felejtse el.

Tovább

The Haunted - Borító és tracklista

Mint korábban beszámoltunk róla a svéd The Haunted új lemeze Unseen címmel jelenik meg március végén a Century Media Records gondozásában. Tegnap nyílvános lett az album borítója és a rajta szereplő dalok címei.

Az lemezre a következő dalok kerültek:

01. Never Better
02. No Ghost
03. Catch 22
04. Disappear
05. Motionless
06. Unseen
07. The Skull
08. Ocean Park
09. The City
10. Them
11. All Ends Well
12. Done

The Haunted és Strike Anywhere az Azfeszten

A héten ismét újabb nevekkel bővült a fesztivál fellépőlistája. A külföldi csapatokhoz a héten csatlakozott a svéd The Haunted. A göteborgi vonal előfutárának számító At The Gatesből is ismert tagok mindegy, hogy kis klubban vagy fesztiválon lépnek színpadra, egy biztos; súlyos bulira számíthatnak a metal rajongók. Az Azfeszt másik frissen lekötött fellépője az amerikai Strike Anywhere, akik punk rockos, dallamos metalcore elemekkel megtámogatott zenéjükkel a keményzenei színtér egyik húzó nevének számítanak évek óta. Poltikai üzenetekkel átszőtt számaikkal szót emelnek többek között a kapitalizmus, a szervezeti brutalitás és a globalizmus ellen.
 

VIDEJÓ EXTRA! Két brutál metál - Sepultura + The Haunted

Mivel mostanában divat lett, hogy a lemez megjelenésekor még nincs aktuális videó az album valamelyik dalához, így esett meg, hogy most jelentkezett klippel a brazil Sepultura, akik az egy hónapja megjelent A-Lex című album We've Lost You című dalára forgatott rövidfilmet prezentálják. Ez amolyan image klip, egy kis történettel megfűszerezve, melyben egy felidegesített kiskölök, véresre üt, rugdal, tapos – ebben a sorrendben – egy pacákot, ráadásnak pedig a hullát el is égeti.

A svéd The Haunted a Versus című albumhoz viszont már a második klipet készítette el ezúttal a Trenches című nótához. Vizuális trükkökkel és horrorfilm elemekkel kiegészített zenekari szösszenet, bár nem ez a lemez legjobb nótája a klippel együtt klafa és hulla ebben is van. Nézzétek a nehézfiúkat!  -> Katt tovább!
 

Tovább

Aszfalt-túró bajnokság : The Haunted - Versus

Az At The Gates romjain 1993-ban Göteborgban (hol máshol) alakult The Haunted már bebizonyította, hogy lehet modern felfogásban is játszani a death/thrash metál zenét. A Versus már a hatodik nagylemez amit a világra szabadítanak és talán a legjobban kimunkált mind közül. Akkora energia és düh feszül ezekben a számokban, hogy ha volna aszfalt-túró bajnokság, esélyesként vágnának neki.

Peter Dolving – ének, Patrik Jensen – gitár, Anders Björler – gitár, Jonas Björler – basszugitár, Per M. Jensen – dob felállású ötös a három-négy perc körüli számok ellenére ráadásul olyan komplexnek ható súlyos muzsikát rakott hatodjára az asztalra, hogy elsőre nem is működik a dolog. Mázsás súlyok rakódnak az emberre - majd agyon nyomják - negyven percen keresztül.

Ecsetelnem felesleges, hogy kiváló zenészek dolgoznak itt, bár Peter Dolving hörgő-üvöltő elég fárasztó tud lenni majd háromnegyed órán keresztül. Tudja ezt ő is és próbált most egy kis dallamot a dalokba csempészni. Ettől az összhatás csak jobb lett. Persze az egész nem lenne göteborgi, ha a „melodic” szócska nem kerülne elő. Bármilyen mázsás zene is ez, a csak erre jellemző dallamosság a gitártémákban itt is megvan, még ha nem is In Flames-i dallamokban kell gondolkodni. Nem egyszerre ható lemez, úgyhogy egy két próbálkozást megér, ha nem jön be elsőre.

A Moronic Colossus címre hallgató, tényleg kolosszusként hatalmasodó szörnyeteggel csapnak a húrok közé. Üvöltős ének, betonozó riffek, dallamos szóló, mi kell még? A kettes Pieces tipikus göteborgi vonalas kemény zúzda, ahol a refrén nem egysíkú üvöltés, hanem dallamos, és a melankólikus középrész is ott van a szeren. A következő Little Cage régisulis trash kalapálása egy kicsit visszarepíti az embert az időben, de a refrén ráébreszt: 2008-at írunk. Csakúgy, mint a dallamos gitárjátékkal, beton riffekkel és egy kis samplerrel operáló Trenches-nél. Az ötös, egy kicsit Paradise Lost utánérzéssel bíró Ceremony masszív aszfalttúrása lehengerlő, az egyik legjobb nóta a lemezen. Ez után megnyugtatóan hat a lassú, félakusztikus Skuld, ahol Dolving énekel. Az egész inkább filmzeneszerűnek hat, mint önálló dalnak, amolyan lemez közepi nyugtató. Hogy aztán a hetes Crusher legyakja az ember agyát. Tiszta trash szörnyeteg. Az ezt követő lassú-középtempós  Rivers Run szinte stoner reffrénje kellemes meglepetésként hat. Kicsit kilóg a lemez dalainak sorából, de kiváló nóta. A kilences, szintén sivatagi kezdésű Iron Mask megint kellemes kis nóta üvöltős énekkel. Az ezt követő szorgalmasan betonozó Faultline (a la Entombed) egyből headbangelésre ingerli a hallgatót, és ez így is marad a szám végéig, a keleties szóló pedig nagyon ül a végén. A lemezt monoton menetelő Imperial Death March zárja a maga filmzenés megoldásaival.

Gondolkodtam azon, hogy nyolc és felet vagy kilencest ér-e a lemez. Mivel saját stílusában kiemelkedő ezért az utóbbi mellett döntöttem. Aki szereti az ökölrázós, agyat legyalulós, headbangelős, dallamot sem nélkülöző durvulatot annak a The Haunted erősen javallott, csalódás kizárt.

9/10
 

A lemez a zenekar MySpace oldalán teljes egészében meghallgatható: The Haunted MySpace - Versus online hallgatás

 

süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum