Új számot mutatott a nyáron Budapestre látogató Wolfmother. Az ausztrál rockerek, akik az említett koncertjüket a Harley Davidson alapításának százhuszadik évfordulójára szervezett fesztiválon adják majd június 24-én, a Stay a Little Longerrel lepték meg a rajongóikat, mely most csak úgy, különálló kislemezdalként hivatott betölteni a szerepét. A csapat legutóbbi albuma 2021 végén jelent meg, szóval előbb-utóbb várható majd a következő is, de addig...

Igen komoly felhozatalt raktak össze a június 22-25 között megrendezésre kerülő Harley-Davidson European 120th Anniversary ünnepségre. A Puskás Aréna parkjában olyan zenészek és zenekarok lépnek majd fel, mint Glenn Hughes, az Airbourne, Danko Jones, Larkin Poe, a Wolfmother, az Edda, a Pokolgép, vagy az Anna & the Barbies, szóval érdemes megtölteni a tankokat és begurulni a fővárosba. A minden értelemben véve rangos, a koncertek mellett sok egyéb más szórakozási lehetőséget magába foglaló esemény részleteit ITT találjátok meg.

A vintage rock egyik legalapvetőbb zenekara, az ausztrál Wolfmother június 15-én visszatér az Akvárium Klubba, hogy ismét felejthetetlen erővel csapjon le a rock and roll a NagyHallban.

A rock sosem volt még elevenebb – gondolhattam volna a belbudai rock groupiek hordáit szemlélve, de ilyen végtelenül primitív és egyszerű sablonokkal mégsem dobálozhatunk egy Mother’s Cake és Wolfmother koncert után.

Az megvan, hogy  november 9-én lesz egy tökös kis Wolfmother koncert itthon? A tíz évvel ezelőtt berobbant Wolfmother, az ausztrál vintage rock egyik legalapvetőbb, Grammy-díjas, sokszoros platinalemezes együttese ‒ bármilyen meglepő ‒ először Magyarországon! Andrew Stockdale és társai februárban megjelent új nagylemezüket mutatják be az A38 Hajó szervezésében az Akvárium Klubban ‒ persze a régi nagy slágerek sem maradnak el!

A Wolfmother 2005-ben a Woman dalával simán lekenyerezett. Kellett ehhez két dolog: hogy a trendvonal akkori állása a metalcore/screamo vonal kemény(kedő)- lágy(nak tetsző) hullámában járt a zeneipar nehezebbik fele, a lágyabb meg a poszt-indie the „valami”s egy kaptafára játszó, kasztráltabb Oasis irányban. Emellett ekkoriban ástam bele magam igazán stoner rock világába. Úgyhogy az ausztrál banda jókor volt jó időben, hogy megtetsszen.

Az Ausztrál hardrock brigád, a Wolfmother negyedik Victorious című albuma február 19-én jelenik meg. Az új lemezről most három vadonatúj dallal megismerkedhet minden, hard rockra éhes rocker. Jeah!

Nova Rock 2011, három nap, négy headliner, teltház. A fesztivál oldalára már napokkal korábban kikerült a sold out felirat, vagyis az összes jegy elkelt és, hogy mely zenekarok késztették az embereket arra, hogy három napot a Nován töltsenek? Linkin  Park, Volbeat, Iron Maiden és a System Of A Down!

A Karma To Burn negyedik nagylemezéről mindjárt van is klip, ami a múltat tekintve nagy szó lévén idáig vagy egy videójuk készült. Ráadásul az Appalachian Incantation című lemez egyik nem instrumentális dalához készült az film, amit fényérzékenyek ne igen nézzenek, mindjárt kiderül miért. A Waiting For The Western World című dalban a Year Long Disaster frontembere Daniel Davis énekel.

A Wolfmother Cosmic Egg  című albumához a Far Away már a második klip. Kicsit Coldplay, kicsit hatásvadász, de szódával elmegy csak Stockdale hangját bírnám megszokni.

A Chickenfoot a múlt év egyik szupergrup-ja volt. Hogy nem csak idehaza léteznek animációs klipek arról most a zenekar gondoskodott, mert a Get It Up című  2 perces szösszenetre készült animációs filmecske a jobbik kivitelből, amiben mindenki zombivá változik.

Az auszi Wolfmother Cosmic Egg című lemezéről nemrég írtunk. Most a White Feather című dalhoz elkészült a második klip, ami nagy extrákat nem tartalmaz – gyakorlatilag egy image klip -, a dal jó bár Andrew Stockdale még mindig úgy énekel, mint Jack White.   

Az Andrew Stockdale gitáros-énekes vezette ausztrál Wolfmother már lassan egy évtizede gyűri az ipart, de talán pontosabb volna a megfogalmazás úgy, hogy csak Stockdale gyűri, hiszen a másik két eredeti tagot a Hammond-döntögető basszusgitárost Chris Ross-t és a dobos Myles Heskett-et tavaly frankón lapátra tette, így a nagy sikerű debüt albumot összehozó brigádból mára csak ő maradt egyedül.

A retro-stoner csapat 2005-ös self-titled (de hülye elnevezés már) albuma igazi világsiker volt, amiért 2007-ben Grammy is járt a legjobb Hard Rock Performansz kategóriában, ami az egyik oldalról vicces, a másik oldalról meg nagyon jól tud mutatni a biográfiában. Andrew barátunk nem tökölt sokat, hiszen a Wolfmother már volt akkora brand, hogy tagokat toborozzon. Így került a csapatba Ian Peres basszusgitáros-billentyűs, Aidan Nemeth gitáros és Dave Atkins dobos. Nos ha már új felállás, akkor gondolhatnánk, hogy új zene is jár mellé, ami félig-meddig talán igaz is, hiszen a korábbi lemez direktebb, a 70-es évek karcosabb ősrockját megidéző muzsikája itt egy picit más formában van jelen. Hogy ez mennyire köszönhető Alan Moulder csúcsproducernek azt csak sejteni lehet, de szerintem nagyon. Alan Moulder korábban olyan nagyágyúkkal dolgozott már, mint  Depeche Mode, a Lostprophets, a Nine Inch Nails, az A Perfect Circle, vagy az Arctic Monkeys és a Smashing Pumpkins.

Miután Andrew Stockdale énekes-gitáros tavaly kirúgta a zenekar maradék tagjait, egy ideig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán zenekar lesz e többet, nem hogy új lemez. Nos a főnök talált maga mellé társakat, a csapat jelenlegi felállása így néz ki:   Andrew Stockdale – ének, gitár ; Ian Peres – basszusgitár, billentyűk; Aidan Nemeth – gitár; Dave Atkins – dob. Ha már társakat talált Stockdale, akkor négy év után lesz új új lemez is, mely a Cosmic Egg címet kapta és októberben lát napvilágot. A korongra a következő dalok kerültek: 

01. California Queen
02. New Moon Rising
03. White Feather
04. Sundial
05. In The Morning
06. 10,000 Feet
07. Cosmic Egg
08. Far Away
09. Pilgrim
10. In The Castle
11. Phoenix
12. Violence Of The Sun