RockStation

Hol van a megmentőd? : Fear Factory - Demanufacture

2008. május 17. - sunthatneversets
Nos 1995-ben vagy én voltam elég tájékozatlan, vagy tényleg a Fear Factory Demanufacture című lemeze volt az első, amely az ének terén az üvöltős verze, effektezett dallamos refrén vonalat vezette elő előszeretettel. Lehet, hogy csak a többi kortárs zenéje ment el mellettem, de ettől még tény, hogy ezt a lemezt szanaszét hallgattam.

Pedig a Burton C. Bell - ének, computerek, Dino Cazares - gitárok, computerek, Raymond Herrera - dob, ütõsök, Christian Olde Wolbers - basszusgitár felállású négyes eget rengető dolgot nem talált fel az biztos, mégis védjegyszerűt alkottak a géppuskaszerű, hideg acélos riffek és a dallamosabb ének kombinációjával, valamint a gépek és emberek harcát megéneklő futurisztikus szövegeikkel.

Pedig a bemutatkozó 92-es Soul Of A New Machine nekem annyira nem is jön be. Ebben kevés az igazán új dolog, szorgos betonozás megy, de nem egyéb. Valahogy ők is érezhették, hogy ennél több kellene, mert három évet kellett várnunk írásunk tárgyára, amit a neves producerrel, Colin Richardsonnal vettek fel. A dallamos ének mellett futurisztikus, terminátori hangulatot idéző billentyű és sampler témák sorakoznak itt, melynek szülő atyja a nem kevésbé neves Rhys Fulber volt. Bár az anyagot egy valag pénzt felemésztve többször újrakeverték a végeredmény önmagáért beszél. Mai füllel hallgatva is tökéletes, és ha ma jelenne meg tuti széleskörű siker övezné.



A címadó szerzeménnyel indítanak és noha ez a bemutatkozó lemezhez képest nem akkora váltás, már érződik, hogy itt más lesz a megközelítés. A második Self Bias Resistor  aztán megmutatja mitől is tökéletes ez a lemez. Feszes ritmusok, a basszus a dob és a ritmusgitár sokszor ugyanazt a ritmust, riffet döngeti és Burton is váltogatja az agresszív és a dallamos éneket. A refrén itt is, csakúgy, mint a következő Zero Signal-ban dallamos, és a ritmusok, bármekkora súly is van bennük szinte táncolhatóak. A négyes Replika a kimondott sláger a lemezről, azonnal fejben ragadó énekdallamaival. A következő hihetetlenül agresszív New Breed a maga tecnometáljával taglózza le a gyanútlan hallgatót. A hatos Dog Day Sunrise egy Head Of David feldolgozás. Tökéletesen sikerült fémes, rideg hangzást kreálni neki, bár inkább az előző percek utáni ellazulást szolgálja.
A B oldalt nyitó Body Hammer málházósabb, lassabb riffjei, és szinte kovácsműhelyt idéző fémes hangjai rögtön letaglózzák a hallgatót és itt a refrén is cyberesebb és nem annyira dallamos. Az ezt követő Flashpoint, megint úgy kezd, mintha a Terminátor szabadult volna el. Előretolt gyomrozós basszus, fémes csattogások, hihetetlenül agresszív ének. Néhol olyan érzése van az embernek, mint ha egy hurrikán közepén ülne. A H-K (Hunter-Killer)           vészjósló zúgással indít, majd jön a géppuskaszerű riff és a sejtelmes sampler aláfestés és kezdődhet a vadászat. A tízes Pisschrist gépies világát tovább erősítik a monoton kalapács ütések fémes hangjával, a dal záró harmada pedig visz mindent. Már itt is érződnek filmzenei elemek, amelyek a záró Therapy For Pain-ben teljesednek ki. Lassú, szinte monoton ének, vontatott dallamvezetés, sok sampler, kevés gitár. Tökéletes befejezés.



Az ez után 97-ben kiadott Obsolete még majdnem olyan tökéletes volt, mint elődje, de aztán már mainstream akartak lenni, az meg nem sikerült. Cazares-t a banda kirúgta, évekig mocskolták egymást Burton C. Bell énekessel, de a banda úgy ahogy működött tovább és mostanában egy kis békülésről is lehetett hallani. Az tuti, hogy még egyszer ekkora lemezt nem csinálnak, de mint tudjuk a mestermunkák ritkán múlhatók felül.         

DISZKOGRÁFIA
2005 - Transgression
2004 - Archetype
2003 - Hatefiles
2002 - Concrete
2001 - Digimortal
1998 - Obsolete
1997 - Remanufacture
1995 - Demanufacture
1993 - Fear Is The Mindkiller (EP)
1992 - Soul Of A New Machine

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr13473965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum