Aki tudja mitől döglik a légy ... : ASHES dIVIDE - Keep Telling Myself It's Allright

2008. május 10. - sunthatneversets
Az ASHES dIVIDE-ot 2007-ben alapította az A Perfect Circle volt gitárosa Billy Howerdel. A Perfect Circle ugye a Tool mellett zenei vágyait kiélő Maynard James Keenan projektje volt, amely – bár én nem tudtam róla – 2006-ban szüntette be a tevékenységét három igencsak minőségi album elkészítése után.

Billy Howerdel pályája akár mesébe illő is lehetne. Gitártechnikusként kezdte. Dolgozott a Faith No More, a Fishbone, David Bowie, The Smashing Pumpkins, a Nine Inch Nails, a Guns N' Roses és Tool mellett. Innen az ismertség a Tool frontember Maynard James Keenan-nel.  Ettől kezdve már a zenei pálya deszkákon eltöltött oldala íródott a fentiekben említett három nagylemezen. Billy túlságosan nem eshetett kétségbe az APC megszűnése után, mert ez az előddel rokonhangzású lemez mindjárt világossá teszi, hogy Howerdel mekkora szerepet is játszhatott az APC zenei világának megfestésében. Az ASHES dIVIDE az APC dobos Josh Freese és Danny Lohner producer segítségével született meg, aminek ez a Keep Telling Myself It's Allright című album a bemutatkozása.

A lemez pedig az APC folytatása sok szempontból. Mélységében kidolgozottságában, mondanivalójában mindenképp. De sokban különbözik is. Nekem már elsőre úgy tűnt több fajta zenéből táplálkozik az ASHES dIVIDE, mint az előd. Billy éneke egy kicsit ugyan hasonlít Keenan-re, de magasabban és nem annyira fojtottan énekel. Ami viszont a leglényegesebb igazi dalokat hallani itt. Minden hangszer pont annyit tesz hozzá, ami a kerek egészhez kell. Billy gitármunkája is inkább színezős, mint konkrét riffek halmaza. Sok dalban billentyűs hangszer, cselló vagy éppen zongora viszi a prímet, megadva a dalok hangulatát.

A kezdés a Stripped Away képében érkezik. Ez régivágású APC, mélyen búgó gitártémákkal, melankólikus zongorás befejezéssel. A kettes Denial Awaits szintén zongorával indít egy kis Smashing Pumpkins van a kezdő énektémában, aztán egy sodró lendületű mágikus hatású dalba megy át. A Too Late ábrándozós hangulata, búgó basszusa levegőbe emeli a hallgatót. A Forever Can Be akusztikus gitártémái után a The Cure-ra emlékeztető hangulatban folytatja, még az ének is hasonló. Mindettől függetlenül zseniális dal ez. Az ötös Defamed majdnem indie, és ez nekem annyira nem is jön be, bár a U2-s gitár azért nem rossz benne ez kétségtelen. A következő Enemies viszont zseniális darab, pulzáló ritmusaival, fejben ragadó refrénjével. Klip lesz hozzá az már most holtbiztos. Az A Wish szomorkás darab, törzsi dobolással, lebegős hangulattal. Elég éles váltás az előző nóta után. A Ritual az előbbi hangulatot viszi tovább zongora és billentyűs hangszerek főszereplésével. A The Stone (lásd: videó alább) megint a régi APC-t juttaja eszembe, direktebb, slágeres nóta, nem véletlenül erre készült az első klip. A tízes The Prey torzított basszusa jól esik a fülnek, aztán megérkeznek a lebegősebb harmóniák is. Érdekes darab, de mindenképpen a jók között a helye. A lemezt a több, mint hat perces zongorával, csellóval (Keenan fia Devo játszik rajta) indító, hipnotikus Sword zárja Tool-os gitártémáival. 


   
Az biztos, hogy Howerdel az APC-vel megkezdett utat csont nélkül megjárja az ASHES dIVIDE-dal is. Nem azonnal ható anyag, de első osztályú minőség; kiváló dalok, egy pici hatásvadászat, de hát Billy tudja mitől döglik a légy. Ha azt a promóciót meg tudja kapni, amit az előéletéből adódóan megkaphat, akkor ezzel a produkcióval be lehet futni. Be is fog. A Perfect Circle és Tool rajongóknak kötelező kiadvány.

9/10

Sziget fesztivál 2008 fellépők | 2. rész : Apocalyptica

[ Sziget 2008, Hammerworld | augusztus 15.,  péntek,  23:00 | Apocalyptica]

Az finn Turkuból származó Apocalyptica zenekar több tagcserén átesve jelenleg az Eicca Toppinen-cselló, Paavo Lötjönen-cselló, Perttu Kivilaakso-cselló és Mikko Sirén dob felállásban játszik..

Ismertségüket az 1996-os Plays Metallica By Four Cellos című lemeznek köszönhetik, melyen - a címből adódóan - Metallica feldolgozásokat játszottak. Bár komolyzenei képzettségük van, a tagok imádják a heavy metal-t is. Olyan előadóktól dolgoztak fel számokat később, mint a Rammstein, a Faith No More vagy a Pantera. Az ezredforduló után kiadott lemezeiken, már inkább a saját szerzemények dominálnak. Egyfajta ne a metalt komolyzenésítsük, hanem pont fordítva elvet követtek. Előbb torzított hangzások, később pedig dob is került a produkcióba. Míg korai albumaikon ének sem volt, később komplett dalokat írtak, melyet neves vendég előadók, mint Till Lindemann (Rammstein), Ville Valo (HIM), vagy Corey Taylor (Slipknot) énekeltek fel.

A sikerek így egyre hangosabbak voltak, manapság a nagyon is keresett zenekarok közé tartoznak. Magyarországon eddig többször léptek fel, így Szigetes produkciójuk a HammerWorld színpadon sem okozhat csalódást.  

 


Apocalyptica - I'm Not Jesus (ft. Corey Taylor)

[ Sziget 2008, Hammerworld | augusztus 15.,  péntek,  23:00 | Apocalyptica]

Húz, mint csőrös kamion a sivatagi úton : Saint Petrol - Greatest Tits

Mostanában a hazai produkciók hallatán nem győzöm a földről összeszedni a leesett államat. Most megint hasonló helyzet állt elő, mert a budapesti Saint Petrol valami olyan feelinges stoner, southern rock keveréket tol a képembe, hogy az arcomat újból felsegíthettem a padlóról.

A Saint Petrolban olyan zenészek zenélnek - tudtommal csak projekt szinten -, akik a budapesti undergroundban azért ismert arcoknak számítanak, elég, csak az Insane gitáros Bende Imrét vagy a Fish! énekes, itt gitáros Kovács Krisztiánt említenünk. A Saint Petrol úgy nézem próbál valami olyan űrt betölteni a hazai rockzenei éterben, amely idáig  nem is igazán létezett. /Na ez aztán a képzavar/. Még azt is megkockáztatom, hogy manapság külföldön is ritka az ilyen fajta muzsikát játszó csapat. Jó pár hatás keveredik itt a Kyuss-tól, a Down-on, C.O.C.-on, a QOTSA-en keresztül az überkirály Fu Manchu-ig. Talán az utóbbiból van belőle a legtöbb, de egy kis pszihedeliát is sikerült pár nótába csempészni. Az előbbi felsorolást csak a jobb körbeírás miatt tettem, nem azért mert az említett bandáktól nyúlna a Saint Petrol. Éppen ellenkezőleg! Az említett hatásokból valami kerek, egészen egyéninek tűnő valami kerekedik ki. 

Sok pöcsölés itt sincs: 11 nóta, 36 perc. Tehát 3 perc körüli fogós, mocskos jó rockzene ez, lehúzott ablak, full hangerő. A lemez a már tavaly kiadott Not Music Just Rock EP irányvonalán halad tovább. A hangzás néhány apróságtól (itt-ott a dobhangzás egy kicsit erőtlen) eltekintve rendben van, és az éneken egy picit lehetett volna javítani néhol, de azt el sem merem képzelni, hogy ez az egész hogy szólna, ha mondjuk Amerikában egy neves producer felügyelte volna irdatlan mennyiségű zsé rendelkezésre állása mellett.

A zene inkább ösztönös, mint elmélkedős. Nagy hangsúly van a basszuson és a koszos riffeken. Nincs mese, ezek a nóták húznak, mint csőrös kamion a sivatagi úton. Már a nyitó Slow Rollin’ Wheels – Ghost Town Man kettős után vigyor ült ki az arcomra. Amúgy is kultiválom az ilyen zenéket, de itt vannak ezek a Down találkozik a Kyuss-szal szerű vastag, varacskosdisznó riffek és ezekkel nem tudok betelni. Ráadásul minden dalhoz fogós refréneket sikerült írni, amíg még tovább javítja az összképet. A hármas Phoenix Has Landed mázsás kőként gördülő riffje miatt marad emlékezetes, míg a négyes Skyway Drive jó kis manchus vonalvezetésű, nagyszerű dallamokkal és csordavokállal megáldott  szösszenet. Ez az egyik kedvencem. A Short Drink ugyan olyan riffre épül, mint a Nirvana Smells Like Teen Spirit-je és az énekes Karel hangja is egy kicsit csúszkál, mégis kiváló nóta, csakúgy, mint az azt követő Another Day, melynek refrénje megint zseniális. A hatperces Spitting Out The Past kezdő riffjét ugyan a finn Stoner Kings-től már hallottam, ettől függetlenül lendületes nóta ez is. A közepén ráadásul van egy jó kis bólogatós, léggitározós, majd elszállós rész, amit nagyon szeretek. A Lost In Galaxy7 jó kis sivatagi riffre épül, ami a középrészen space rockba megy át. Az ezt követő megint a Fu Manchu-val rokon, csordavokálos Chemical Addiction egyértelműen a lemez legjobb nótája, hamarosan klip is lesz hozzá. A tízes Mass a tizes skálán is tízes, egyből megragadó dallamokkal. A lemezt a pszihedeliával enyhén átitatott Sea Of Hidden Fears zárja kellemes témáival.

Tudom, hogy befejezésnek durva lesz amit most írok: de, ha ez a lemez nem itthon jelenik meg, hanem mondjuk a tengerentúlon, kis szerencsével sikertörténet lehetne belőle. Aki szereti a régebbi Fu Manchu-t, Down-t, vagy unja a Queen's Of The Stone Age mostanában minden dögöt nélkülöző zenéjét az nyugodtan tegyen próbát a Saint Petrol-lal.  A csalódás kizárt. Könyörgök srácok ne egylemezes projekt legyen!

9/10

 

Sziget fesztivál 2008 fellépők | 1. rész: Pro-Pain

[ Sziget 2008, Hammerworld | augusztus 17.,  vasárnap,  18:00 | Pro-Pain]

A Pro-Pain-ről a metalzenét ismerőknek szerintem elsősorban a debütalbum az  1992-ben kiadott Foul Taste of Freedom ugrik be. A hardcore-t a metallal vegyítő zenéjükben legalább akkora potenciál volt, mint a szintén New York-i Biohazard-éban, de akkora sikereket sohasem értek el. Maradt az underground szcéna, ott viszont mind a mai napig jól teljesítenek tizenegynéhány albummal a hátuk mögött.. Mindig is a szókimondó csapatok között tartották őket számon, amely amúgy is műfaji sajátosság.  Legutóbbi, Age of Tyranny: The Tenth Crusade című lemezük sem mentes a politikai felhangoktól, a Bush  kormányzatot rendesen kiosztják.

 

Az idei Sziget fesztiválon való fellépés előtt, ahol is a HammerWorld színpad vendégei lesznek, június 5-én még a debreceni Klinika Moziban is  el lehet csípni a tavaly 15. születésnapját ünneplő bandát, azaz Gary Meskil énekes-basszert, Tom Klimchuck és Marshall Stephens gitárosokat, illetve J.C. Dwyer dobost.

Kedvcsinálónak itt egy igen erős felvétel a 1994-es The Truth Hurts című albumról:

Make War (Not Love)

 

 

 

[ Sziget 2008, Hammerworld | augusztus 17.,  vasárnap,  18:00 | Pro-Pain]

Készül az új Pearl Jam lemez

A Pearl Jam elkezdett dolgozni az új, kilencedik stúdiólemezén. A gitáros Mike McCready szerint a dalok még eléggé kezdeti stádiumban vannak és majd csak a jelenleg folyamatban lévő USA turné befejeztével (június) tudnak teljes erőbedobással a studiómunkára koncentrálni. Annyit lehet még tudni a lemezről, hogy az új Pearl Jam-et ismét Brendan O'Brian fogja producerelni (a 1998-as Yield album is az ő irányításával született).

Addig is, amíg a srácok elkészülnek az új lemezzel itt a Life Wasted videó az előző lemezről. 

Porcupine Tree - Új videó

Nem vagyok egy elvakult progresszív rock fanatic, de azért akad néhány progrock csapat akiket mindig szívesen meghallgatok. A brit Porcupine Tree egyik kedvencem ezek közül. Ők a progresszivitás könnyebben befogadható változatát művelik, zenéjük nagyon emberközeli és érzelemdús. Eddigi lemezeiket kivétel nélkül nagyon szerettem. Most megjelent egy új videó tőlük, mely a 'Normal' című dalhoz készült, amely a 'Nil Recurring' című, tavaly szeptemberben megjelent EP korongon található.

 


Nine Inch Nails – Új lemez letölthető ingyen!

A napokkal ezelőtt mára ígért bejelentésből valóság lett. Trent Reznor és csapata egy új lemezt dobott a virtuális piacra a mai napon, és persze teljesen ingyen. A címe az, hogy The Slip, és egyelőre csak letöltős formában létezik, de júliusban materiálisan is forgalomba kerül.

NIN - The Slip / regisztráció letöltéshez

A letöltéshez szükséges lépések a következők:

A fenti oldalon meg kell adni egy email címet és utána kapsz egy linket, erre rákattintva egy oldalra jutsz, ahol egy kód jelenik meg és egy SUBMIT gomb. A gombra kattintva végre eljuthatsz a letöltési linkekhez, ahol kiválaszthatod, hogy MP3, FLAC, Mac audio vagy WAVE formátumban szeretnéd megkapni az anyagot. "Általános" használatra, MP3 walkman-be nyilván legegyszerűbb az MP3, vájtfülüeknek pedig a FLAC vagy a WAVE való, de ezek nem tölthetők le közvetlenül, csak egy torrent fájlt adnak, amit ezután még meg be kell tölteni egy Torrent kliens programba - dehát ezt gondolom nem kell magyarázni senkinek... :)  Az anyag a CreativeCommon licensz alatt jelent meg, ami azt jelenti, hogy szabadon terjesztheted a barátaid, ismerőseid körében, amihez a rendszer segítséget is ad (meghívásos módszer), sőt remixelni is lehet az anyagot mindenféle jogi macera és következmény nélkül. 

A RockSTATION teljes szerkesztősége már letöltötte az MP3-akat, úgyhogy működik a dolog. :)

/forrás, eredeti hír: PlanetZ /

ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum