Early Morning Vision – Fél (EP)

2008. december 07. - sunthatneversets

Tehetségkutató rovatunk újabb versenyzője következeik, nevezetesen a gyöngyösi Early Morning Vision. Úgy látszik Gyöngyösön csak úgy nőnek ki a földből a zenekarok, hiszen a múltkoriban ugyanezen rovatunkban mutattuk be a Zyon Choice című EP-jét.

A zenekar megalakulása valamikor 2007 nyár elejére tehető, amikor is – ha jól vettem ki a biográfiából – Grizner Tamás gitáros, énekes Szécsényi Ádám dobossal kezdett el együtt zenélni. A basszusgitáros a Shade nevű zenekarból jött csakúgy, mint a másik gitáros Szerdahelyi Zoltán. Aztán a basszusgitáros el, és hosszas keresés után csatlakozott hozzájuk Csontos András a megüresedett helyre. Mivel a legtöbb próbát vasárnap reggel tartották a srácok eléggé „fáradt” állapotban, így a név is adott lett.  Első koncertjét 2008 májusában adata a zenekar és mivel a dalok egyre csak születtek 2008 novemberében éltek a felvétel lehetőségével. Így született meg a Fél című négyszámos EP.

Nos a srácok az általuk művelt stílust nem nevezték meg, mondván minden a zenében van, ami hatott rájuk. Tényleg eléggé eklektikus amit csinálnak. Van itt klasszikusabb heavy téma, északi metál, egy kis pszihedelia, meg modern metál elemek dögivel.
 


A kezdés az Ajándék című instrumentális darabbal számomra kicsit meglepő volt, bár egy négyszámos EP-nél azt gondolom a számsorrend csak sokadlagos dolog. A felvétel viszonylag jól szól, viszont a dob eléggé háttérbe szorul furcsa puffogó és egy picit erőtlen hangzásával. Viszont az elsőre lejön, hogy nem ügyetlen gyerekek álltak össze zenélni. A dal maga jól felépített, nekem elsőre amolyan északias ízek jutottak róla eszembe, de annál elszállósabb a hangulata. A kettes Árnylátomás már direktebb és jóval zúzósabb darab. Az üvöltős – néhol tiszta – ének alapvetően passzol a zenéhez, de lehetne jobban előtérben. A dal közepe viszont nagyon rendben van a pszihedelikusabb és aztán bevadulós résszel. A következő Kapj El kicsit System Of Down-os kezdéssel bír és az a dalban többször is visszaköszön. Az utolsó Törékeny szintén fogós témákból építkezik, az ének azonban itt is eléggé erőtlen, talán ez az egyetlen kicsit gyenge pontja a zenének, mert alapvetően még a szövegek is rendben vannak.

A Fél című EP egy gyakorlatilag egy éve egyben lévő csapattól korrekt bemutatkozás. Az Early Morning Vision zeneileg egyben van, az énektémák terén viszont erősítésre lenne szükség mindenképpen. A folytatáshoz sok kitartást kívánok.

  

Kapcsolódó linkek:

Early Morning Vision MySpace oldal

 

Roll'A'Billy : TheKillingScreens & The HapCats az Amigo klubban

Sefcsik Márton TheKillingScreens gityós üzeni nektek:

Roll'A'Billy [TheKickAssX-MassShow] 2008.12.19. @ Amigo, Budapest [1.000 Ft]
 
A nagysikerű ROLL'A'BILLY este folytatása december 19-én, pénteken.
Karcos street rock'n'roll és rockabilly; a 'thekillingscreens' és a 'The HepCats'.
 
Találkozunk Budapest legautentikusabb rock'n'roll bárjában, az Amigoban a Karácsonyi előtti utolsó pénteken. Addig is a legjobbakat!

Sokat ehhez nics mit hozzátenni, az alábbi  linkeken mintát vehettek mindkét csapattól, azután, ha tetszett, iárny a buli.

Kapcsolódó linkek:

Bal két-há-négy : Rammstein - Links 2-3-4 | Rock/Metal himnuszok 10. rész

A csapat nevét egy kis német város Ramstein-Miesenbach-ról kapta, melynek amerikai haditámaszpontján 1988-ban egy légi-bemutatón három olasz vadászgép csattant egymásnak 70 néző halálát okozva ezzel. Kezdetben zenéjük „más” riffjeinek technós megbolondításából állt, de az kétségtelen, hogy szép lassan germánhonból kifele is egyre  népszerűbbek lettek köszönhetően rendkívül látványos színpadi munkájuknak. Ma már teljesen világsztár kategóriát képviselnek, és a Mutter című lemez óta minden lemezük legalább kétszeres platina. A csapat jelenleg új lemezén dolgozik, aminek épp ideje volt már. Dalt is az igazi áttörést hozó Mutter-ról választottunk, ráadásul olyat, ami vizuálisan sem semmi. Tehát Links 2-3-4.  
 
 

Valóban rendkívüli : Wackor - Uncommon Ground

Jön a Karácsony! Nálunk meg a magyar metál-zenei hetek! Nem akarom lelőni a poént, de a következő napokban, hetekben elég sok magyar albumról és előadóról fogunk írni, ami jó. Kezdésnek itt a Wackor teljesen friss második lemeze az Uncommon Ground.

Az első 2004-ben megjelent Methanolid óta négy év telt el, így éppen itt volt az ideje egy új albumnak. Mivel a fiúk voltak olyan rendesek, hogy a myspace oldalukra felrakták az egészet (igaz letölteni én nem tudtam) így egyből lecsaptam a lehetőségre. Az album munkálatainál az énekproduceri szerepet a nemrég szintén új lemezzel jelentkező Ágnes (!) töltötte be, a hangmérnök Szabó Viktor volt.

Van itt minden, mint a búcsúban. Mondom ezt úgy, hogy közben mégis egésszé áll össze a kép. Egyszerűen nem tudom stílusilag belőni, a kezdetek – több, mint 10 év - óta állandó felállással, trióban muzsikáló csapatot. Elég eklektikus amit csinálnak, de azért a metál-HC elemek nagyjából megvannak, erre pakolják rá a többi nüanszot és ettől lesz különleges íze a dolognak, ráadásul ketten is énekelnek. Abszolút egyéni a dolog, még hasonlítani sem igen tudom semmihez, csak tippjeim vannak. Viszont jó értelemben vett slágerek sorjáznak egymás után az biztos.

A Beyond a nyitány Miki kiváló énekével. Abszolút fejben ragadó dallamok, Slayercsabi kalapálós dobolásával. A kettes Bloodcat sodrósabb darab, klasszikusabb riffekkel megbolondítva, szinte végig kétlábgépekkel, Küki előretolt basszusával. A következő Somebody's Nobody talán a legkönnyebben befogadható darab az albumon, abszolút favorit; klipet neki, de minimum a nagyon zenei rádióba vele. Különleges nóta, telitalálat vezetőriffel, beteges szólóval, tökéletes refrénnel. A négyes Moonsoon droidos, fémes hangjai egy vontatottabb, zordabb dalba torkollanak, de a Munnymaker újra a pörgősebb, headbangereknek való muzsika egy kis punkos beütéssel, dörmögő refrénnel. Az ezt követő groove-os Sowl szaggatott témái megint viszik a prímet, a dal leállós befejezése pedig zseni kategória. Elég hihetetlen, hogy három manus játssza ezt a zenét, pedig így van. Azért koncerten kíváncsi lennék, hogy szól az egész. A torzított énekkel megbolondított Rancor, megint fogósra sikerült mind a gitárjáték, mind az énektémák terén, míg a nyolcas Just This újból nagyszerű riffekkel operál, a lebegős középrész kicsit megnyugtatja a nótát, hogy aztán az addig zaklatottságában folytatódjon tovább. A már korábban is letölthető Z.I.L megint bólogatós darab. Könnyebben befogadható, hasonló, mint a Somebody's Nobody, talán kevésbé ragad a fejben, viszont a gitárszóló visz mindent. A tízes Shark 'N Roll pattogósabb vonalvezetésű, dallamos nóta. Ebben egy kis Entombed-ot vélek kihallani a refrén alatt. A lemezt igazából ez a dal zárja, mert ezután már csak az Outro című gitárgerjesztgetés marad, amolyan levezetőképpen.
 


Azt hiszem Saabi barátomnak igaza van és az a kurva nagy baj, hogy Kelet-Európába születtünk. A Wackor zenéje simán világszínvonalú, félő hogy ezt pár értő és ezt értékelő emberen kívül kevesen tudják meg. Az év egyik legjobb hazai metál albuma.

9.5/10

Egy kis ízelítő korábbról: Judgement In My Illusions (feat. Ágnes)

 

 

 

Kapcsolódó linkek:

 

Ez a hobbim, a betege vagyok : Tóth Balázs (Casketgarden) interjú

A Casketgarden idén nyáron megjelent Incompleteness To Absence című harmadik albuma számos jó kritikát kapott a rockzenei sajtóban, köztük tőlünk is. A jövőre tíz éves zenekar, már hat éve állandó felállással szántja fel a hazai és külföldi színpadokat, északi vonalú death/trash zenéjük pedig abszolút minőséget képvisel. Tóth Balázs gitárossal egy hangulatos mosonmagyaróvári kávézóban beszélgettünk az elmúlt időszakról, a lemez készítéséről és a zenekar jövőbeli terveiről.  

RockStation: Nem tegnap kezdtétek az biztos, mesélj hogyan jött létre annak idején a zenekar, és milyen hatásaitok voltak?

Tóth Balázs: 1998 körül kezdtünk el gondolkodni Musitz Petivel, hogy össze kellene hozni egy bandát, de elég nehéz volt tagokat találni. Azt tudtuk, hogy milyen zenét akarunk játszani, így főleg a dobos posztja volt elég problémás, mert azon aggódtunk, hogy ki fogja tudni ezt eljátszani. Cseh Attila csak pár hónapja tanult dobolni, de ilyen zenét szeretett volna játszani, így adott volt a dolog. Olyan hatásaink voltak, mint a Pantera, Machine Head, vagy a régi Sepultura, Paradise Lost, Anathema. Aztán jöttek azok a bandák akik azt játszották amit mi akartunk, nevezetesen az At The Gates vagy a Carcass. Énekesünk úgy lett, hogy az Attila unokatestvére a Pisti lejött egy próbánkra és beleüvöltött a mikrofonba, mi meg mondtuk, hogy ez tök jó és be is vettük a bandába. A név a Dismember Casket Garden című száma alapján jött, ez volt az első feldolgozásunk amit játszottunk.

RS: A szülőknek mennyi áldozatába került az elindulásotok?

TB: Nyilván a legelején egy kevésbe bele kerültünk, de aztán eladtam a legómat (hehehe), meg a ballagási pénzemből vettem az első gitáromat, de a többiek is hasonló erőlködések árán jutottak a hangszereikhez. Kezdetben mások erőlködőin játszottunk. A saját cuccaink az első lemez környékén 2003-ban lettek meg. A zenekarpénzt sosem osztottuk el, így lett meg az első lemez is kegyetlen nélkülözések árán, egyel kevesebb sör meg ilyenek ha-ha. De ezek a nélkülözések ma is megvannak talán még fokozottabban is.

RS: Mi motiválja ilyenkor az embert?

TB: Nem tudom. Mivel nagyjából én írom a zenét meg a szöveget, én betege lettem ennek az egésznek. Ha egy koncertet le kell mondani, már az is megvisel. Igazából ez a hobbim, még a honlapot is én szerkesztem. Olyan, mint egy archívum. Tulajdonképpen magamnak csinálom, összegyűjtöm az újságcikkeket, így minden itt található meg. Mivel van családom, ezért egy picivel kevesebb idő jut most a zenekarra, így mostanában nem a mennyiségre, hanem a minőségre próbálunk rámenni. Színvonalasabb rendezvényekre próbálunk bejutni, meg olyan helyekre, ahol több néző van és tutira kifizetik az utazási költséget. 

RS: Korábban egy veled készült interjúban azt mondtad, hogy össze sem lehet hasonlítani a külföldi metálzenei életet a hazaival, miben van a lényeges különbség?

TB: Semmiképpen sem a zenekarokban. Magyarországon nagyon jó zenekarok vannak szinte minden stílusban. Külföldön azonban mindennek meg van a háttere. Az hogy jó zenét csinálsz az egy nagy nulla. Én mindennap öt órát a zenekarral foglalkozom és abból jó esetben másfél óra a zenélés. Kint erre van iparág, van menedzsment, van booking, aki a kisebb zenekaroknak is szervez és működik és megéri. Itthon is kezd ez kialakulni, de ott kint ennek van múltja.

RS: Ezért is lett szlovák kiadó?    

TB: Nem! Az első lemezt felvettük és csináltunk egy promó cd-t The Non-Existent címmel és elküldtük vagy negyven kiadónak, de a szokásos udvarias elutasítások jöttek. Volt, hogy a kiadó havonta megjelenő magazinjában a hónap demója lettünk mégsem szerződtettek, mert kint ez nem így működik. Egyedül a Metal Age hívott, hogy őket érdekelné a dolog. A lemeznek egyébként számunkra is meglepő módon nagy visszhangja lett akkor, ami iszonyatosan jól esett nekünk.

RS: Lemezről-lemezre fejlődtetek, hogy érzed?

TB: Persze. Dalszerkezetekben, precizitásban mindenképp. De azon sosem gondolkodtam, hogy első lemezről a Song Of Tears jobb vagy a másodikról valamelyik nóta. Mindegyik lemeznek vannak kiemelkedő nótái az újon kívül, mert ezen elég egységes a színvonal és nem is annyira koncentráltunk most az egyes nótákra, inkább a lemez ívére. De az jó, hogy kritikákban  mindenki mást emelt ki. 

RS: A lemezt Svédországban Pelle Saether keverte. Úgy olvastam telefonos és internetes kapcsolaton keresztül folyt a munka.

TB: Az volt a terv, hogy kimegyek Svédországba, de a kiadós költségvetés megcsappant, így aztán az utazás elmaradt. Kár, mert gyorsabban és precízebben zajlottak volna a dolgok, mert így mindent ezerszer meg kellett hallgatnom, össze kellett írogatnom a változtatásokat, hogy mi volna jó. Ott meg ez sokkal dinamikusabban ment volna.

RS: Jó volna egyszer egy igazi producerrel dolgozni, aki a stúdiózás alatt végig irányítja a felvételt?

TB: Ja. Egyébként az a tapasztalat az egészből, hogy a felvételt sem itthon kell csinálni, mert minden stúdiónak van egy saját hangzása, ami nem a keverésen múlik, hanem a felvételen, a felvett hangon. Ha a felvett hang már közel jó és nem igen kell hozzányúlni az lesz a jó felvétel. Itthon én még ilyen stúdióval nem találkoztam. Egyébként, ahol keverték, a Studio Undergroundban, egy három hetes felvétel, keverés, mastering annyiba kerül, mint itthon egy lemez elkészítése. Az viszont, hogy addig ott kell élni, növeli a költségeket.

RS: A szövegekért is Te felelsz, pár szóban mutasd be az albumot?

TB: Ezt a kérdést nem szeretem. A cím valami olyasmit jelent, hogy valaminek a távollétében nem teljes. Az egész onnan indult, hogy két évig a párommal messze éltünk egy mástól. Ebbe egy csomó mindent bele tudtam aztán kapcsolni. 2007 februárjában még egyetlen dalunk nem volt az új albumra és onnantól számított nyolc hónap alatt lett meg minden dal, de olyan sokat játszottunk 2006-ban, hogy amellett nem lehetett lemezt írni. Kurva szarul éreztem magam, hogy nem jönnek az ötletek. Aztán közben megtaláltam a páromat, de a környezetem nem úgy reagált rá, ahogy én azt elképzeltem. Jöttek a „már egy sörre se jössz el velünk” dumák, amik azért is érdekesek voltak, mert akkoriban már amúgy sem mentem. Igazából nagyrészben negatív impulzusok adták az alapötleteket.
 

RS: Az előző lemez 2006-ban jelent meg. Mostantól beáll ez a kétévente történő lemezkészítés?

TB: Szerintem ez a normális. Egy év alatt nem lehet lemezt készíteni. Két év alatt azért olyan dolgok történnek veled, amik befolyásolnak, hogy egy picit mást tudj adni Ha megvan a tíz szám körüli nóta akkor lehet menni a stúdióba. Nálunk nincsenek lemaradt nóták, még olyan ötletek is ritkán, amiket megőrzök. Érzem ha valami jó, mert az megmarad a fejben. De ha valami „elfelejtődik” az megy a kukába. Ami nem marad meg az emberben az nem elég erős. A következő lemezre megvan már öt szám váza. Jobban jönnek, most az ötletek, többet gitározom. Most jobban látom a jövő évet, mint eddigi életem során bármikor. Remélem 2010 elején fel tudjuk majd venni a lemezt.

RS: Külföld felé nyitni bármilyen esély mutatkozik?

TB: Igazából a Casketgarden itthon elérte, amit lehetett. Ennyi. Lehetne többet is elérni, de ahhoz már olyat kellene adni, ami nem mi vagyunk. Külföldön sok olyan lehetőségünk lenne, amit jelenleg nem tudunk kihasználni, mivel van családom és nem a zenélésből élünk. De a lehetőségeket próbálom ébren tartani…  

RS: Ha választhatnál, hogy ki előtt szeretnél itthon játszani kire esne a választás?

TB: Talán a The Haunted. Találkoztam velük, nagyon jó arcok, de a turnékat nem Ők szervezik. Játszottunk ismertebb csapatok előtt, mint a Darkest Hour, a Vader, vagy a Children Of Bodom. Ez azonban csak a bio-ban mutat jól. Aki játszott már ilyen csapatok előtt az tudja, hogy a főbanda cuccainak árnyékában, zsebkendőnyi területen kell játszani, ami meghatározza azért a buli minőségét 

RS: Koncertek a közeli jövőben, netán országos turné? 

TB: Koncertek lesznek, de országos turné biztosan nem. A legutóbbi turnénk a Remorse-Vale Of Tears-Megazetor társaságában nem a legjobban sült el. Csúszott a lemez, de annak a turnéját tartottuk. Életem egyik legrosszabb élménye volt. Jövőre Stagediving Fest a Dürer Kertben, lesz egy győri bulink márciusban, egy cseh és egy osztrák bulink is. Májusban van egy szegedi dátum ill. szeretnénk valamikor egy hatalmas 10 éves Kék-Yuk-as jubileumi koncertet a Tesstimony társaságában. Szóval minden hónapban lesz két-három bulink jobb helyeken. A www.casketgarden.hu honlapon mindig frissülnek a dátumok. A Szigetre viszont idén jó volna bekerülni. Bízom benne, hogy mivel a Hammer terjeszti itthon a lemezt nagyobb esélyünk lesz most.

 


 

Kapcsolódó linkek:

 

 


 

Vince Neil (Mötley Crüe) Budapesten

A legendás Mötley Crüe legendás énekese 2008. december 11.-én a Petőfi Csarnokban ad szólókoncertet.

Húsz év és egy tucat album után nincs olyan a rock, de még a poprajongók között sem, akik nem ismerik a Mötley Crüe-t és a bandához hasonlóan mindent elsöprő energiával rendelkező énekesüket, Vince Neilt.

A csapat tagjai – főleg Tommy Lee és Vince Neil tetteikkel folyamatosan gondoskodnak arról, hogy a médiának főleg a bulvár lapoknak legyen munkájuk.  Ők a sikeres, fiúk által elismert, és a lányok által imádott „ügyeletes rosszfiúk”.

Vince Neil jelenleg a Slaughter két tagjával, Jeff Blano-val és Dana Strummal, valamint Zoltan Chaney-vel járja a világot, de szigorúan figyelembe veszi és előnyben részesíti a Mötley Crüe koncertjeit, akikkel szintén turnézik.

A Mötley Crüe rajongóknak Vince szólókoncertjein sem kell nélkülözniük kedvenc zenekarukat, hiszen a buli programjában rengeteg Mötley nóta hangzik el!

Vince Neil szólóturnéjával oda is elviszi a Mötley Crüe zenéjét, ahová a csapat nem tud eljutni.

Óriási dallamokkal és igazi mocskos rock n’ roll bulival készül Budapestre is!

 Kickstart My Heart,  live

 
Kapcsolódó linkek:

 

Metrosection Mikulás buli

Kellemes programot hoz december 6.-án a Gödör klub szinpadára a Mikulás;  aznap este a Metrosection és a nem mindennapi néven futtatott, német My Baby Wants To Eat Your Pussy /MBWTEYP/ lép fel a Jazzékiel társaságában.

Egy újabb Metrosection témázgatásnak nem csak ez az esemény ad aktualitást, hanem az is, hogy a csapat nemrég megjelentetett egy új EP-t, továbbá elkészült a márciusban megjelent, Hiányzik a városnak a csend című album Soha Ne című dalához készült videoklip is.


Az új Metrosection anyag alapján a csapat az eddig már kitaposott ösvényen halad tovább; még mindig mesterien művelik ezt az általuk "power pop"-nak titulált stílust, aminek receptje élvezetes, groovos basszusfutamokból, jazz-es kiállásokból, populáris, lágy szalongitározás és dinamikus vaskos riffek mesteri váltogatásából áll változatos dobfutamokkal és kifejező, egyre profibb énekkel/előadásmóddal megtámogatva. Azért néhány dolgot ezúttal is elkövettek annak érdekében, hogy ne legyen túlzottan kiszámítható a produkció. Az EP-n szerepet vállalt Hegyi Áron (Jazzékiel) rhodes orgonán - ezáltal erősítve kicsit a dzsesszes vonalat. A másik újdonság az, hogy a "metrós" srácok ezúttal egy koncept EP-t készítettek egy komplett történet vonalán haladva, így az EP tulajdonképpen egyetlen, de három részre tagolt számból áll és kb. 11 perces játékidővel bír. A Madness, a Butcher's Son és a Ring The Bells című dalokban megtalálható az összes fentebb sorolt Metrosection védjegy, ennél fogva zenei téren sok meglepetést az eddigi anyagaikhoz képest nem hoznak, de még mindig kellemes hallgatnivaló ennek a négy srácnak a játéka. A magyar nyelvű debüt nagylemez után itt ismét angolra váltottak, ami szerintem jobban fekszik ehhez a zenéhez, de ez az én ízlésem, lehet, hogy másnak meg a magyar szöveg jön be jobban. Azt sajnálom csak, hogy a studióanyagokon nem tud átjönni 100%-osan az a "power", ami az élő fellépéseiket jellemzi. Úgyhogy mindenképp érdemes ellátogatni pénteken a Gödör klubba : nagyon jó buli tud lenni egy Metrosection koncert.

Ja, az új EP szabadon letölthető egyébként és a Metrosection MySpace oldalán is meghallgatható a három (egy) új felvétel.
Alább pedig a már említett vadiúj videoklip a Soha Ne! című felvétellel.

 

 


Az est másik fénypontja lehet ez a német őrület, "ami" a My Baby Wants To Eat Your Pussy (lányok, vigyázat!) névre hallgat. Garantáltan észre fogják vétetni magukat, hiszen egy meglehetősen extravagáns megjelenésű társaság - elsősorban az imázsukat tekintve. A rockzenei elemeken messze túllépő és a bevallott hatásoktól (Faith No More, Primus, Queen , Muse, stb...) esetenként öléggé messze pottyanó, de mindenképpen rockos alapokra építkező zenéjük egy kicsit szélesebb befogadókészséget igényel; nemigen lehet őket stíluskategóriákba sorolni. Én körülbelül egy éve ismerem és követem a munkásságukat, van egy különösen jól sikerült, vérpezsdítő videoklipjük, rockerfülnek való riffekkel, ez a So Deep - ezáltal figyeltem fel rájuk. Azután vártam a beígért nagylemezt, amely végül május környékén jelent meg Ignorance & Vision címmel, de az én ízlésemnek sajna nagyon kevés rock viszont annál több művészkedés szorult bele, így gyakorlatilag ezidáig ignoráltam, de az esemény kapcsán kapva kaptam az alkalmon, hogy szóljunk róluk itt néhány szót, hiszen  minimum ennyi figyelem azért kijár nekik.


A Metrosection és a MBWTEYP egyébként már régóta jó barátok, több közös fellépést is lezavartak már itthon és germánhonban egyaránt oda-vissza. Az MBWTEYP zeneileg amúgy sokban nem hasonlít a Metrosectionhöz; a német csapat abszolúte külön utakon jár, de bennük van ugyanaz a fifikásság, ötletesség és dinamika, ami a Metrosectionben is megvan. Dalaikat szerencsére nem német nyelven, hanem angol szövegekkel adják elő és a modern dzsessz, balkáni dub, rhythm'n'blues valamint a rock stílusjegyeinek keverékéből összehozott hangkavalkád befogadásához bizony nem árt a nyitott szív és agy (természetesen képletesen értve...). Ezen kívül kiválóan megcsinálták az imázsukat és profi a médiamegjelenésük is elég csak egy pillantást vetni a honlapjukra.
Na meg rájuk. A csapat motorja és frontembere Ziggy Has Ardeur énekes, dalszerző, dalszövegíró, mellette hangsúlyos szerepet kap Debússy D'eeper énekesnő (a kisasszony vokálozása igazából vajmi keveset emel a dalokon, de legalább dekoratívnak mondható - gondolom főleg emiatt is tették oda). Van egy nagyon jó basszerük, aki a Doni Bella Luna művésznévre hallgat és egy transzvesztitának öltözött gitárosuk: Diva Eva D. A hatosfogatból talán Ray Gattner dobosnak van a legemberibb formája, az i-re a pontot pedig kétségkívül a koncerteken skizofrén idegbetegként vonagló Mr. tightENG billentyűs teszi fel.

Ha szeretitek a kortárs művészetet, adjatok nekikk egy esélyt és nézzétek meg őket, nagyon jó koncertbanda hírében állnak; élőben valahogy sokkal közelebbinek is tűnnek azok a bizonyos hatások, keményebben szólnak a dalok.
Alább bemutatjuk a fentebb már említett So Deep című videót, plusz kedvcsinálónak kerestem egy koncertfelvételt is (Wonderland).

 

 


Szórakoztatóak nem? Hát menjetek és szórakozzatok!

GÖDÖR Klub, Erzsébet tér
2008. december 6. 21:00
beugró: 1500 HUF

 

 

Kapcsolódó linkek :

Lehet, hogy a városnak a csend hiányzik, nekem speciel a régi egységes hangzás : Metrosection - Hiányzik a városnak a csend

Metrosection - EP 2008 (Madness, Butcher's Son, Ring The Bells) letöltés

Metrosection MySpace oldal, EP 2008 (Madness, Butcher's Son, Ring The Bells) online hallgatás

My Baby Wants To Eat your Pussy hivatalos website

My Baby Wants To Eat Your Pussy MySpace oldal
 

 

ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum