Ha nagy leszek Danko Jones leszek! Danko Jones- Below The Belt

2010. június 11. - RaczUr

Danko Jones - Below The Belt album coverDanko Jones-nak lenni a világ legjobb dolga lehet. Eddigi életműve alapján, a Below The Belt tekintetében pedig hatványozottan, csakis arra tudok gondolni, hogy ez az arc egy cadillac cabrióval rója a 66-os utat a hátsó ülésén egy gitárral, és betér minden útszéli lebujba bedobni pár pohár whiskey-t, lecsap pár kemény fiút, és a pultosnővel lelép, hogy egy közeli motelban gerincre vágja. Ha valaki ennyire rock n’ roll imázst vesz magára, nagyon keskeny a vonal, hogy elismerésreméltó party huligán legyen vagy nevetségessé váljon . 

A Danko Jones egyensúlyérzéke tökéletes, egy pillanatig sem fog el minket az a kellemetlen érzés, hogy felmerüljön a gyanú, hogy meg játsszák magukat (lásd). Pedig azzal, hogy a kanadai trió az AC/DC féle rock n’ roll-t, és a 70es éveket idéző hard rock, glam vonalát vegyíti, elég komoly rizikót vállalnak. De, ha kicsi a tét, a kedv sötét, márpedig itt verőfényes a kedv.

Maga a zenei behatárolás az egyszerűség kedvéért legyen rock n’ roll, annak is az intenzív, fogós dallamokkal, és ízes riffekkel megáldott fajtájából. A Below The Belt végig apelláta nélküli rock, nagyon kiegyensúlyozottan, számomra leginkább a Backyard Babies Stockholm Syndrome-ja ugrik be, ha azt vesszük figyelembe, hogy üresjáratnak nyoma sincs benne. 
 

Danko Jones

Rendesen bekezdenek a srácok az I Think Bad Thoughts-szal, a dallam könnyen beleragad az ember fejébe, a szöveg pedig tényleg lebilincselő, vérbeli rock n’ roll nóta. Ez a lazaság jelenik meg a Below The Belt hallgatása közben többször is az olyan számoknál, mint az AC/DC aromával megspékelt The Sore Loser-nál, a már-már punkba hajló (I Can’t Handle) Moderation-nél, és Apology Accepted-nél, vagy az album két, talán legelkapottabb dalánál a Had Enough-nál, és a záró tétel Full Of Regret-nél. Az albumon (amely már a kilencedik Danko Jones hanganyag) ezeken a számokon kívül időutazás van, hol a 70es évekbe (Tonight Is Fine, Active Volcanoes, Magic Snake), vagy a 80as évekbe, amolyan GTA Vice Citybe illő, Mötley Crüe, Kiss ihletésű darabokkal (I Wanna Break Up With You, Like Dynamite).

 


Danko Jones : Full Of Regret


 

Danko Jones tehát szép lassan, de kellő magabiztossággal levetkőzte magáról a kezdeti stoner rock-os rock n’ roll vonalat, és megcélozta a stadionokat. Ennek talán még mi magyarok is okozói vagyunk, sorrendben harmadjára teszik tiszteletüket a Szigeten a juharfalevelesek rock ikonjai (másodjára nagyszínpadon). De talán így is van ez jól. Danko Jones-nak nagyon jól áll ez az igazi anyaszomorító, sörrel, és cigivel érlelt hangú, fenegyerek szerep, és nem is lóg ki alóla a lóláb. Kevesen élik már a rock n’ roll-t úgy ahogy Dankó Jancsi teszi ezt manapság. A Below The Belt hallgatásához pedig behűtött sör, és napsütés erősen ajánlott!  Élőben meg a Sziget fesztiválon lehet elcsípni őket.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr852073274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum