RockStation

„Csákót, rózsát, csip-csip csókát – háromszor!” - interjú Egyedi Péterrel és Örményi Ákossal (Óriás)

2010. december 28. - sunthatneversets

„Fontosat vinni ügyesen kell!” – egyre ügyesebben. Például az Ákos retket evett és véletlen ott volt a Szujó Dani is, de közben nem szólt. Közbe se. Például egyedi a sziklaszilárd Péter. Meleg a víz és intuitív az interjú. „Példák hullámokra” – a kidőlt fa fölé. „Ű”! Magyar wanted! Például elsőre megilletődött az értetlen levegő. Sapka, fájó hátból derék, debreceni koncert, pesti. Például karácsony. Objektív példák szubjektív csatornán. Vannak még zseniálisak is! A törpék lesik az Óriást. Ő, bárcsak lenne a van és legyen! Ez mind például egymást kiegészítve. „Gyere, gyere!” Például gyorsabban, halkabban, karc-mentesebben! „Azért jöttem, hogy” a hullámok végre újra egy hullámhosszra táncoljanak. Például itt. Egyedi Péterrel és Örményi Ákossal, az Óriás két tagjával Bajnóczi Piroska beszélgetett.

Például minek vannak hullámai és milyenek a hullámok, például?
Egyedi Péter (ének, gitár – Óriás, basszusgitár – Isten Háta Mögött): A hangnak, a lemeznek, a tengernek, a víznek vannak hullámai. Szujó Dani szerint mostanában hullámzik a hangulatunk.
Örményi Ákos (basszusgitár - Óriás): A hullámok hasznosak, mert mossák a köveket. Ha nem fedezték volna fel a rádióhullámokat, még mindig makognánk. Arra a kérdésre, hogy „Hallottad az új Óriás lemezt?” - az lenne a válasz, hogy „Nem hallottam, mert nincs lemez.” Hehehe…
Péter: A hullámok hol kicsik, hol nagyok. Lehetnek károsak is, mint például a szökőár. Az is egy nagy hullám!

Sziklaszilárdak a „Péterek”?
Péter: Ezt hogy érted?
Én sehogy, Te értheted úgy, ahogy akarod.
Péter: Ez intuitív interjú.
Az milyen?
Péter: Nagy szerepet játszik benne a képzelet, a gondolkodás, az asszociáció. Ilyennek képzelem, bár még sosem volt részem intuitív interjúban. Visszatérve a kérdésre: igen, sziklaszilárdak a „Péterek”.

Mitől egyedi a Péter?
Ákos: Szóljatok és hazamegyek. Komolyan! (Neee! – a szerk.)
Péter: Attól egyedi a Péter, amitől örményi az Ákos.

Mitől egyedi az Ákos?
Ákos: Én nem vagyok egyedi!

Mitől egyedi a Nagy Dávid? (dob – Óriás – a szerk.)
Péter: A haja miatt. Nem mondanám, hogy rossz, de mindenképp különleges ízlése van hajviseletek terén. Attól egyedi még, hogy csupa szív, csupa lélek, egy kis kölyök kutyus.

Mitől egyedi a Hortobágyi Laci? (billentyű – Óriás, dob – Isten Háta Mögött – a szerk.)
Ákos: Ő lesz a legkirályabb nagypapa a világon! Mindig beszól valakinek valamit és poénokkal árasztja el a családot. Egy morcos vénember lesz, akit mindenki imád!
Péter: Imádni fogják az unokái!

Mitől egyedi a Vígh Dávid? (gitár – Turbo – a szerk.)
Péter: Ő egy tanult, képzett zenész, nagyon penge, Slash-sel egy kaliberű gitárhős.  Másrészt spirituális beállítottságú. Általában a spiritualitás nem tud hozzám közel férkőzni, de az ő esetében ez egyáltalán nem zavar, sőt!

Nem áll hozzád közel a spiritualitás?
Péter: A spiritualitás pejoratív értelmében nem áll hozzám közel. Gondolok én most az ilyen és hasonló felszólalásokra: „Hmmm, most olyan rossz energiákat érzek a világban!”
Ákos: Vicces tud lenni, amikor az ember nem anyagi mivoltában gondol a körülötte lecsapódó történésekre.
Péter: Ennek a leghétköznapibb lecsapódása a horoszkóp. Azzal semmi baj nincs, hogy rengeteg ember hisz és foglalkozik a horoszkóppal, de szerintem túl sok hangsúlyt fektetnek rá a saját életükkel kapcsolatban. Én evilágibb vagyok ennél, nem hiszek a nagy összefüggésekben életek és horoszkóp között. Te is az ember horoszkóp jegyét kérdezed meg első találkozáskor és ebből vonsz le következtetéseket?
Ákos: „Óóóó, te tényleg skorpió vagy?! Pfúúúú!”

Milyen íve van a pályafutásotoknak az eddigi zenekari részvételeitekre kiterjedően beleértve az Amber Smith-t, az Annabarbit, az IHM-et, és az Óriást? Felfelé ívelő vagy inkább hullámzó?
Péter: Nekem felfelé ível.
Ákos: Lehet…
Péter: Szerintem egyértelműen. Mindig vannak kis hullámok, ha megvizsgálsz egy grafikont. Ilyen tekintetben én jól érzem magam a bőrömben, fejlődünk, növünk, öregszünk, tapasztalunk, és egyre jobb dolgok érnek minket nagyon jó formákban.
Ákos: Én hullámzónak mondanám. Most van az, hogy olyan zenét művelünk, amilyet igazán akarunk. Végül is az előzőekben is azt játszottuk, amit szerettünk, de az Amber Smith és az Annabarbi vége törés volt.
Péter: Dehogy törés! Nem írt le a szakma, nem vesztetted el a rajongókat. Én pont azt érzem, hogy egyre jobbak lettek azok a formációk, amikben játszottunk.
Ákos: Felfelé ível a zenei karrierünk, de ettől függetlenül hullámzó volt.

Ha a „Jön” és a „Példák hullámokra” albumok ívét nézzük, akkor az a benyomásom, hogy míg a „Jön” lemez hangulatában a külvilágtól elszigeteltebb, a „Példák hullámokra” már sokkal nyitottabb a kapocs felé. Egyet értetek?
Ákos: Zeneileg, érzelmileg?
Inkább dalszövegileg. Bár zeneileg is: a „Példák hullámokra” lemezen már vannak vidámabb dalok is.
Ákos: Tényleg? Ezt se hallottam eddig még! A „Jön” valóban elszigeteltebb volt olyan szempontból, hogy azt a kis bázis közönséget szolgáltuk ki, amit az előző zenekarainkból „hoztunk” magunkkal. Bár a „Példák hullámokra” sem szolgál ki semmiféle igényt…
Péter: Olyan szempontból egyet értek, hogy a „Példák hullámokra” albumon több megszólítás van.

Akár beteljesedettebb hangulatot is festhet majd a harmadik lemez?
Péter: Ezt az élet dönti el. Sose lehet tudni, nem látunk a jövőbe! Ez a harmadik lemezünkkel kapcsolatos első interjú! Valószínűleg beelőzted a többi kollégát legalább öt évvel. Attól függ, hogy személyenként mi hogy alakulunk a beteljesültség mezején. Ez majd egy komplett beteljesülés faktorrá válik, ami a későbbiekben meghatározza, hogy a beteljesülés mutatója hol csap fel.
Ákos: Sosem lesz zenei beteljesülés, mert akkor akár be is fejezhetnénk a pályafutásunkat és elmehetnénk szerzetesnek! Nem is lehet ilyen szintű beteljesülést érezni szerintem. Ha azt gondolnánk a soron következő harmadik lemezünkről, hogy a világ legjobb albumát adtuk ki, akkor a zenekarnak fel kell oszlania. Mindig lesz újabb ötlet, amire mindenki azt mondja, hogy ez még jobb, mint az előző.

„Az egyikben ott” című dal videoklipjét egy kutya szemszögéből forgatták. Erről az jutott eszembe, hogy egy megközelítés szerint a kutya valamiféle fel nem dolgozott trauma, vagy probléma megtestesítője, amit a gazda nem tud magáévá tenni. Ti mit gondoltok erről?
Péter: Ez semmiképp sem általános igazság, bár lehet, hogy ezért nincs kutyám!
Ákos: Láttál már kutyakölyköt? Van olyan ember, aki nem szereti azt a szőrős kis mocskot? Biztos van olyan eset is, hogy valaki valamit pótol a kutyával: gyereket, vagy figyelmet, szeretetet, amivel az eb körbeveszi gazdáját. Baromi jó és felelősségteljes lehet kutyát tartani és biztos rengeteg dologra taníthat meg! Azt nem érzem, hogy bármit is pótolna.

„A feltételes mód még mindig a nagyobb úr.” („Szilvia” című dal – a szerk.) A kijelentő módot kedvelitek jobban? A feltételest törölnétek, ha tehetnétek?
Péter: Semmiképp sem! Így teljes a kép. Muszáj néha feltételezni, nem lehet tudni mindig mindent pontosan. A kérdő, kijelentő, feltételes és óhajtó kiegészítik egymást.

A háromszor már túl sok vagy mindenképp? („Gyere kétszer, inkább, mint egyszer sem!” – „Gyere, gyere” című dal – a szerk.)
Péter: Attól függ miben.
Ákos: Például ha fagyiról beszélünk, akkor a három gombóc már túl sok!
Péter: Háromszor felhozni egy szekrényt a lépcsőn – az már sok!
Ákos: Három autó is sok.

Áttérve az IHM-re: „Ű” vagy „Ő”? Miért?
Péter: „Ű”, mert ezt a betűt nagyon nagy méretben lehet plakátra nyomtatni. Gondolj bele, mennyivel nagyobb méretben fér a plakátra egy „Ű” olyan nevekkel szemben, mint pl. „Óriás”, vagy „Suicidal Tendency”?

De az „Ő” is ugyanakkora méretben férne rá.
Péter: Az „Ű” sokkal szebb hang az „Ő”-nél. Egyébként az „ENTER” billentyű melléütése az „Ű”.

Mit markolnátok ebből a nem létező asztalterítőből?
Ákos: Hmmm?! Nem értem!
„Homokot markolni betonból, katedrálist kartonból” – „Szilvia” című dal.
Péter: Nem szoktam asztalterítő markolászásról álmodozni.
Ákos: Ha koszos lenne a kezem, vagy lenne rajta pénz, akkor mindent!
Péter: Kutyát és háromszor!
Ákos: Én csákót, rózsát, csip-csip csókát!

Most mi jön?
Péter: December, hideg, karácsony, ünnepek, őrület. Holnap játszunk Debrecenben,  30-án Pesten.
Ákos: Nagy dolgokra készülünk decemberben, de lehet, hogy bef..unk és nem lesz belőle semmi.
Péter: Nem olyan nagy dolog azért…
Ákos: Mekkora lenne egy karácsonyi kislemezt kiadni, szívesen felvennék egy karácsonyi vicces számot! Reuben-től a karácsonyi feldolgozás az egyik kedvencem („Christmas is awesome” című szám – a szerk.), Queen-nek legalább három ilyen dala is van. A címeikre nem emlékszem tisztán, talán „It’s Christmas”, „Wonderful Christmas” „White Christmas”. Hehehe… És „Queen sings about Christmas”.

Melyik kérdések karcolták a fejeteket?
Péter: Nekem ez az asztalterítő kiverte a biztosítékot! De aztán rájöttem és utána jó volt.
Ákos: Elsőre egyiket se értettem, azért kérdeztem mindig vissza. De nekem egyik kérdéssel sem volt bajom.

Az interjú eredetileg a zenemajom.hu oldalon jelent meg még az ünnepek előtt.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr882544234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum