RockStation

Egy órás utazás: Turbo – Lost Measure

2011. május 25. - sunthatneversets

A Turbo az elmúlt egy-két évben szép lassan módszeresen a hazai rock underground (talán már több is) egyik élversenyzőjének küzdötte fel magát. Megmondom őszintén, amikor 2010 februárjában Fonogram-díjat kaptak, azt gondoltam, hogy ez nem lesz jótékony hatással rájuk. Szerencsére tévedtem.

A Turbo az az együttes, amelyik folyamatosan fejlődik, de alapvető stílus jegyeik azért megmaradnak. A Lost Measure-ön továbbra is sok stílusból merítenek a crossoveren, a progresszív rockon át, a 70-es évek hippikorszakának pszichedelikus, néhol ősrockba hajló zenéjéig mindent megtalálhatunk itt, valami hihetetlenül egységes hangzásképben és nagyon magas zenei színvonalon kivitelezve. 

A Turbo 2009-es bemutatkozó korongjának is kellett egy kis idő, hogy működjön, a Lost Measure-nek egy picivel annál is több kell, de ha elkezd működni, akkor igen telibe talál. Szinte mindegyik dalban van valamilyen jam szerű elborulás ugyanakkor mindegyik dalban van valami igen fogós zenei momentum is. Ennek eredménye egy majd egy órás utazás.

A felvételeket most is Hidasi Barnabás irányította és újból egy igazán lélegző produkció született, amelyhez nagyon sokat tesz hozzá Vígh Dávid gitáros, Jávor Delov dobos, Jero basszusgitáros és Dure a billentyűs. Tanka Balázs pedig eddig is nagyon jó énekes volt, talán most még jobb is, noha pár helyen kicsit túleffektezték a hangját.

A nyitó Neon Spines, Crystal Valley, Liquid Silver hármasa igazi telitalálat, majd egy borultabb tétel jön Seven Skulls címmel. A lemez leghosszabb dala a több, mint 8 perces Liberator éles hangulatváltásokon esik át, a szinte föld felett lebegő középrészt én egy kicsit soknak érzem, de utána kapunk egy olyan hangszeresen megtámogatott basszusfutamot, hogy az áll leesik. Az Ultraviolet hangulati átkötője után a Controller is merengősebbre veszi a figurát, de baromi jó dal ez is, melyet a direktebbre és jóval rövidebbre is vett City Of Satellites követ. A Magnet egy nagyon sokszínű tétel, nagyszerű hangszeres teljesítményekkel, de ugyanez elmondható a szinte virtuóz Gate Of Saturn-ról is, az pedig albumot a merengős The Tide zárja.

Nagyon erős és egységes produkció a Lost Measure, melynek hallgatása kifejezetten nagyszerű zenei élmény. Talán – az előző lemezhez hasonlóan – kicsit bő lére van engedve a Turbo második lemeze, de ez legyen a legnagyobb baja. A lemez ITT meghallgatható teljes egészében.   

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr932930557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum