RockStation

A Slayer, a Megadeth, a Rammstein vagy Roger Waters koncertje volt a legjobb tavaly? - Interjú Márkus Évával a LiveNation marketingigazgatójával

2012. január 11. - sunthatneversets

Még 2010 novemberében beszélgettünk a LiveNation marketingigazgatójával Márkus Évával a koncertszervezés kulisszatitkairól. Akkor úgy fogalmazott, hogy lehet, hogy a 2011-es év kicsit lukas lesz, mert a nagyobb turnék elkerülik Európát. Szerencsére nem így lett, de mint elmondta 2012 sajnos ilyen lehet.

Ha a 2010-es évet az egyik legsikeresebbnek értékelte, milyen jelzőt kapna a 2011-es, hiszen teltházas koncertek egész sorát rendezte a LiveNation? 
Nos, az év valóban sokkal jobban zárult, mint ahogy az előzetes kilátások alapján gondoltuk. Sikeres év volt, bár a 2010-es évet nem tudta felülmúlni látogatószámban, de ez stadionkoncert hiányának is betudható.

Sok esetben magam is tapasztalom a koncerteken, hogy a közönség egy része nem magyarul beszél. Vannak arra vonatkozó adataik, hogy egy-egy koncertre mennyien látogatnak hozzánk külföldről?
Konkrét adatok nincsenek erről, hiszen az internetes jegyvásárlással valóban a világ bármely pontjáról lehet a budapesti bulikra is belépőt szerezni. Nem mellesleg az itt élő külföldiek is nagy számban látogatják a rendezvényeket, hiszen nekik egyrészt természetes, hogy rendszeresen járjanak koncertekre és nem csupán a szívüknek legkedvesebb előadók esetében, másrészt nekik általában nem jelent különösebb gondot még a legdrágább belépőjegyek megvásárlása sem.

 

Többen azon a véleményen vannak, hogy az Európát sújtó egyre nehezebb gazdasági helyzet előbb-utóbb meglátszik majd a koncertlátogatók pénztárcáján is. Mennyire igaz ez a vélekedés?
Természetesen igaz. Azt szoktuk mondani, hogy a rajongók képesek inkább nem enni, de mindenképpen ott akarnak lenni kedvencük koncertjén – de ez azért túlzás. Amikor az a választási lehetőség, hogy kikapcsolják az áramot a lakásban, ha nem fizeti be a számlát vagy eljön egy koncertre, akkor százból kilencvenkilenc esetben racionális döntés születik. A középréteg pedig egyre kevésbé teheti meg, hogy olyan koncertekre is vásároljon belépőt, amire csupán kíváncsi, de nem igazán rajongó. Ugyanakkor az emberek, pontosan a jelenlegi világvége hangulatban szeretnének szórakozni, egy-egy estére kikapcsolni, és miután egy koncertjegy megvásárlása jelenleg elérhetőbb, mint mondjuk egy külföldi nyaralásra összespórolni a pénzt, így 2011-ben még nem volt annyira vészes a helyzet, mint azt a körülmények alapján gondolhatnánk.

Mennyire határolja be a LiveNation lehetőségeit, hogy a Budapest Sportarénán kívül elég nehézkes nagy koncertet bonyolítani Magyarországon?
Meglehetősen. Ráadásul a Puskás Ferenc Stadion felújítási tervei alapján nem tudunk már oda sem koncertet lekötni 2012-2015 között. Ezért idénre is kiestünk két lehetséges stadionturné állomásai közül, hiszen egy mezőn megszervezni ugyanazt a bulit többszörös produkciós költséget jelent, amit a jelenlegi helyzetben nem vállaltak be a produkciók, bárennyire is szeretett volna az adott banda Budapesten is játszani.

A LiveNation facebook oldalán visszanéztem az elmúlt év koncertjeit. Mi jut eszébe, ha azt mondom: április 8.: Slayer/Megadeth? 
Nagyon hangos koncert, fanatikus rajongókkal. És két kedves, közvetlen bandával, akik már egyáltalán nem olyan „rosszfiúk”, mint amilyenek valaha voltak.

Május 5.: Shakira?
Összesen 2 hónapunk volt a bejelentéstől a koncertig ami ebben a régióban nagyon kevésnek számít, mégis sikerült közel teltházas koncertet csinálni. Óriási hajtás volt, de a végén még a produkció is elismerően beszélt rólunk – ami persze visszajutott hozzánk. Shakira pedig igazi déli temperamentum, barátságos, bulizós, mindenkivel kedves és közvetlen volt.

Május 28.: Az elmaradt Queens Of The Stone Age koncert?
Nagy szomorúság, főként, hogy kevesebb mint 100 jegy hiányzott a totális teltházhoz. Ráadásul még soha nem voltak nálunk. De legalább van egy ígéretünk, hogy a következő turnén bepótolják. Reméljük, valóban így lesz.

Június 1.: Roxette?
Nagyon megható volt látni mind a bandát, mind a rajongókat. Egy ember nem csupán felállt a padlóról, de tényleg utat mutatott mindenkinek, hogy nincs lehetetlen. Talán egy másodperc pontosan kiszámított szuperprodukciókhoz képest itt volt egy-két apróbb döccenő, de ettől is volt annyira emberi. Minden tiszteletem Marie-é és Peré, valamint a körülöttük dolgozó stábé.

Június 22.: Roger Waters – The Wall?
Húúúú, profizmus a köbön. Minden pontosan, centire és másodpercre megtervezve, és vakon bízva abban, hogy mindenki tökéletesen végzi a dolgát.  Soha nem felejtem el azt a képet, amikor az Aréna küzdőterére beállt hajnalban egyszerre 10 kamion és párhuzamosan pakolták ki őket és építették azt az egészen elképesztő díszletet. Egy olyan produkció, amit még „bennfentesként” is tátott szájjal néztünk. Nem véletlenül nyerte el az év előadása díjat is, olyan előadókat megelőzve mint például Lady Gaga.  Aki ott volt az előadáson, az pedig bizonyára egész életében emlékezni fog arra a pillanatra, amikor leomlott a fal. Hihetetlen élmény volt.

Június 30.: Sting – Symponicity?
Nem titkoltan az egyik legkedvesebb és legbarátságosabb művész a világon. A 2010 novemberi koncert ráadása volt ez a buli, de most magyar zenekari kísérettel, ami plusz töltetet adott az egésznek.

Július 5.: Carlos Santana?
Santana 10-15 évvel ezelőtt barátságosabb volt, most már inkább tartózkodó. De kiváló zenész és a 3 órás koncert egy igazi zenei csemege volt mindenki számára.

Szeptember 19.: George Michael – Symphonica?
Nagyon kellemes csalódás volt. Amikor 2007-ben először járt nálunk, akkor kizárólag a színpadra érkezett és még játszották az utolsó számot, amikor már elindult vissza a reptérre. Most 3 napot itt töltött, nem volt semmilyen extra kérése, beszélgetett mindenkivel, fotózkodott a rajongókkal és egy zseniális koncertet adott.

Szeptember 30.: Britney Spears?
Minden tiszteletem Britney-é. Ahonnan ő elindult újra, onnan nagyon kevés ember tud ismét reflektorfénybe kerülni, legalább is pozitív értelemben. Mintha kicserélték volna.  Kedves momentum volt látni, ahogy koncert közben is többször kinézett, kikacsintott a gyerekeire, akik oldalról nézték anyjukat a színpadon. A hihetetlenül lelkes és fanatikus rajongók pedig már hetekkel korábban számolták vissza a napokat a koncertig.

November 10.: Rammstein?
Kedvenc német bandánk :-) Nagyon profik, és meglepően kedvesek. Minden turnéra kitalálnak valami újat, amit még soha senki nem csinált, ez most a bevonulásuk volt a leereszkedő hídon a közönség felett. Az egyik tag Budapesten 39 fokos lázzal csinálta végig a koncertet, ez talán néhol egy picit érződött a másfél évvel korábbi bulihoz képest, de így is óriási élmény volt a rajongóknak.

November 22.: Tom Jones?
A szórakoztatóipar egyik nagy öregje és legprofibb énekese. Hihetetlen amit a mai napig csinál a színpadon, és minden megmozdulásából érződik, hogy még mindig imádja. Emellett elképesztően kedves és közvetlen mindenkivel, ráadásul gyakorlatilag bármikor és bárhol képes spontán dalra fakadni, ha megkérik rá.

November 23.: Sade?
Hosszú és nagy harc árán sikerült végre megszerezni Budapestre. Varázslatos koncert, varázslatos énekesnő, sok ember számára itthon az év bulija volt.

December 8.: Rihanna?
Folyamatosan jöttek az aggasztó hírek novemberben, hogy már nagyon fáradt a művésznő és egyre nehezebben viseli a turnét. Ráadásul nem mindig lehetett elválasztani a valós híreket a felfújt dolgoktól, így egy picit izgultunk, hogy minden rendben legyen. Ehhez képest Rihanna már délelőtt megérkezett az Arénába és a koncertig ott is maradt. Nagyon kedves lány, aki például addig vigasztalta a rajongói találkozón elpityeredő szerencsést, amíg a közös fotón már mosolyogni tudott. Nagyon kellemes meglepetés volt, minden szempontból.

2010-ben alig látszott az azt követő év, talán a Roxette és Roger Waters koncertje volt bejelentve. Jelenleg 2012-re még egy koncert sem került bejelentésre. Aggasztó a helyzet?
Aggasztó, de nem azért mert jelenleg csupán a Cirque du Soleil Alegría előadása van májusra bejelentve.  Hagyományosan január – februárban elég sok turnét szoktak bejelenteni és indítani, azonban félő, hogy most a legtöbb magyar helyszín nélkül fog zajlani. A forintárfolyam mélyrepülése, a 27%-os ÁFA és mindezek következményei miatt jelenleg kb. fele annyit tudunk ajánlani budapesti koncertre, mint bármelyik másik városra a kelet-európai térségben. Ez pedig óriási különbség, amit már a produkciók nem tudnak és érthetően nem is akarnak „lenyelni”, még akkor sem ha logisztikai szempontból akár jó is lenne, ha Budapest is bekerülne a turnéba.  A jegyárakat nem lehet tovább emelni, hiszen az embereknél valószínűleg már most is kevesebb pénz van, mint egy évvel korábban.

A 2012-es év egyik nagy győztese Prága lehet, akik még az euro árfolyamától függetlenül is stabilan tudják tartani a koronát és – bár most emelték fel, de – összesen 13%-os a kulturális ÁFA. Úgy tűnik, hogy ha csak nem változnak meg a jelenlegi körülmények, akkor a magyar koncertpiac idén minimum a felére fog visszaesni, ami bizonyára nem egy szervező esetében a megszűnést fogja jelenteni.

Fotók: Réti Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr243524697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum