A tökéletes zenei utazás: Rush – Clockwork Angels (2012)

2012. július 23. - sunthatneversets

rush_clockworkangels.jpgA Rush mindig a csendesen megbúvó zsenik zenekara volt. Úgy lettek világsztárok, hogy legtöbbször csak egy-egy album kiadásakor hallunk róluk. Mégis albumaik közel 40 milliós példányszámban keltek el a mai napig. A Clockwork Angels-t megelőzően öt éve adtak ki utoljára nagylemezt Snakes & Arrows címmel.

Ennyi idő elteltével pedig igazán nagyot kellett dobnia a kanadai triónak, nem mintha ez nekik nagyon nehezükre esne. A dalok egyrésze már egy éve ismert volt, így a nyitó Caravan és a BU2B is felkerült már a legnagyobb videó-megosztóra, csakúgy, mint az album kiadása előtt a Headlong Flight.

Az albumot először meghallgatva is egyből érezni lehet azt a könnyedséget, amely a néha metálos (!) külső alól előbukkan. Letisztultan organikusan szól az anyag, de ezt csak tudjuk be a Nick Raskulinecz producer zseninek, aki amúgy is mestere az effajta soundoknak. Ezáltal a több, mint 60 perces anyag abszolút hallgattatja magát és a progresszív zenei megoldások (vonósok, billyentyű) ellenére abszolút a rockosabb hangzás marad meg az emberben, hiszen jobbnál jobb dolgok sorakoznak itt, melyhez Geddy Lee elképesztő énekdallamokat varázsol magas hangján.

Rush-Band.gif

Ha meg tudsz barátkozni az öt perc feletti dalhosszúságokkal, akkor indulhat a történet, mert most koncept albumot írt Neil Part dobos, amely egy fiatal srácról szól, aki álmait követve a csodák között jár. Magának a történetnek tökéletes zenei kivetülése a Clockwork Angels (a dal is meg a lemez is), amely tényleg egy utazásra hasonlít leginkább.

Erről az albumról dalokat kiemelni talán nem is lehet, mert mindegyik emlékezetes valamiért. Ha mégis ki kellene valamelyiket, akkor talán a pulzáló, kiváló énektémákra épített The Anarchist-ot mondanám, amely személyes kedvencem, de a blues-os témákat  előtérbe állító Seven Cities Of Gold sem marad el tőle, de az epikus The Wreckers és a Headlong Flight (húúú micsoda riff), vagy szinte akármelyik nóta külön szintet képvisel.

A Rush közel negyven éve van a rockzene palettáján és hirtelen nem is tudnék még egy zenekart említeni, ami ennyi éven át ilyen magas szinten teljesítene lemezről lemezre. Nem biztos, hogy a Clockwork Angels a legnagyobb Rush lemezekhez felér, de hogy minőségében, hitelességében megkérdőjelezhetetlen az teljességgel egyértelmű. 

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr114668192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wovbagger 2012.09.17. 17:57:52

nekem már az első hallgatásra biztos volt, hogy az egyik legjobb lemezük lett - de azt hiszem, hogy a legutóbbi snakesnél jobban fogom szeretni a clockwork angelst (valójában egyetlen rossz lemezük sincsen, csak nem akartam halmozni a jelzőket). bár az is igaz, hogy több, mint két évtizednyi rajongás után elfogult vagyok a rushszal szemben :O)
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum