Transzcendentális meditáció a javából: OM - Advaitic Songs (2012)

2012. szeptember 10. - Ernő Hellacopter

omartwork.jpg

Al Cisneros fél évente jelentkezik az éppen aktuális bandájának soron következő lemezével vagy turnéjával. Elég nyughatatlan és termékeny fickó lehet, mert a babérjain szerintem egy percet sem ül. Ha éppen nem Scott Kellyvel vagy Winoval vagy Matt Pike-kal hányja halomra a besztondult riffeket, akkor másik játszótársával, a 2009-es lemezen (God is Good) debütáló, de amúgy 2008 óta együtt lélegző Emil Amos-szal tesz egy időtlen utazást a világ különböző vallásai által megihletett zenéjével. Az OM Al Cisneros egyik mellékhajtása, amiben kifejezésre juttatja, milyen szorosan kapcsolódik életünkhöz, létünkhöz a vallás és a zenében ennek energiája milyen mélységekben és  magasságokban képes megmutatni magát.

OM01.jpgA meditatív hangulatú dalokat hallgatva az ember csak lehunyja szemét és időtlen utazásokat tehet az univerzum végtelenségében, rezdüléseit pedig  finoman és kellően lüktetően interpretálják a különböző hangszerek, aminek skálája igen széles. Eredetileg csak a dob és a basszusgitár vitte a prímet, de lemezről lemezre emeltek be újabb és újabb, a transzcendentális hangulat megteremtéséhez nélkülözhetetlen keleti hangokat, mint pl. a szitár vagy a tambura. De van itt cselló és fúvósok is, amik igen nagyban járulnak hozzá a lemez könnyed befogadásához.

Om Band.jpgMár a kezdő Addis-ban is elmélyült mantrázást hallhatunk, ami igen komoly hangulatot kölcsönöz a nótának. Az egész lemezről elmondható, hogy úgy eszi be magát az ember bőre alá, hogy semmit sem tehet ellene. Remek hangulatú, kiválóan meghangszerelt dalok sorakoznak a közel háromnegyed órás Advaitic Songs-on. Mivel Al nagy barátja a különböző tudatmódosító szereknek és emellett sakkoktató, így teljesen nyilvánvaló a számomra, hogy egy zsenivel állunk szemben, aki a tömérdek felhalmozódott tudását, tapasztalatát éli ki a különböző zenekaraiban. Nyilván a lemeznek nincs olyan súlyos pontja, mint egy átlag Sleep lemeznek, de így is csodaszépen tölti ki a maga idejét. Aki szereti az OM-ot, nem fog csalódni, hiszen lemezről lemezre lesz egyre színesebb, érettebb a produkció, aki pedig az egyéb munkássága kapcsán ismeri Al-t, ők is bátran tegyenek egy próbát, jó eséllyel bírni fogják a hallottakat.

Akik pedig mindezt a hátborsóztató hangulatot élőben szeretnék magukévá tenni, azok ne habozzanak, hiszen szeptember 18-án a Dürer Kertben lép fel az OM. Biztosak lehetünk benne, hogy a nagy mantrázás közepette tükör simára gyalulják majd az agyunkat mindazzal a súllyal, amit zenéjük magában hordoz. Ámen.

OM: A hindu és a buddhista vallásban elterjedt meditációk egyik eszköze a különböző mágikus formulák, hangok, szavak és rövid mondatok ismételgetése – ezeket a vallásos szövegeket hívják mantrának. A mantrák egyik leggyakoribb eleme, s egyben a hindu vallás szimbóluma, s így számos mantra alapja az Om (vagy Aum) szótag, mely a hinduk szerint az univerzum teremtésekor elhangzott szent teremtő mag-szó, egy ősrezgés, mely eredetét tekintve öröktől való, és az Abszolút Igazságot és a Legfelső Isteni Teremtőerőt képviseli.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr464763633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum