A civil munkahelyen (mert botcsinálta zenekritikusságból nem lehet megélni) két kolléga van, aki hasonló fém-cipőben jár mint én. A magam részéről nagyon élvezem, hogy 30 percen át úgy tudunk egymással beszélgetni, hogy a kívülállók egy rohadt mondatot sem tudnak értelmezni belőle. Külön nyelvünk van, amelyben - nem tudom, már honnan jött - a Sabaton szó a ciki szinonimája. Hogy sablon, mégis futtatják őket mint a lovat, meg hogy évente hatszor (?) jönnek Magyarországra, ahelyett, hogy "normális" bandákat hoznának, ez a heavy metal halála...és ilyenek.
Ha már elvállaltam ezen írást, kénytelen voltam tisztességesen végighallgatni egy Sabaton albumot. Nem tudom, hogy megbántam-e. Mindenesetre a meghatottság könnyei gyorsan leszáradtak arcomról, mert ami szította bennem leginkább a várakozás tüzet, az a svéd nyelvű album-kiadás beharangozása volt. (Na lám, ebben a siker-centrikus világban valakikben ennyire munkálkodnak még nemzeti érzések.) Nos, az én verziómban egyedül az ucsó szám, a Ruina Imperii szólal meg ezen északi nyelven. Sz'al ott északon hamar kihűl a kása, nem eszik forrón. (Készült egy svéd nyelvű változat, ez igaz. Ravasz!)