A Borsodi Hegyalja Fesztivál idén 14. alkalommal kerül megrendezésre. Az egyik legszerethetőbb hazai fesztivál évről-évre sokak kedvencét hozza el Magyarországra, ráadásul a rockerek szívének is nagyon kedves. A fesztivál főszervezője, Bukovinszky Béla ráadásul maga is hatalmas rockzene kedvelő, így már csak ezért is kerestük meg őt egy interjú erejéig, amiben persze a fesztivál múltjától jelenéig, a környezet védelmétől a megvalósult fejlesztésekig sok mindenről szó esett.  

Nagyon rég óta a „szakmában” vagy, neved szinte egybeforrott a Borsodi Hegyalja Fesztivállal, melyet idén 14-edszer rendeztek meg. Mi a legfőbb különbség mondjuk az első és mostani Fesztivál között?

A fesztivál megszervezésének gondolata ’99-ben fogalmazódott meg. Aztán jött a tiszai ciánszennyezés, ami először elbizonytalanított minket, majd megadta azt a löketet, amire egy ilyen terv megvalósításához talán szükség is van. A fesztivál 2000-ben erős környezetvédelmi és karitatív misszióval indult el, egyrészt tenni akartunk valamit. A zöld és karitatív misszió azóta is a fesztivál szerves része. Másrészt egyfajta kísérlet is volt, tudunk-e, akarunk-e több éven keresztül fesztivált szervezni. Persze a kezdet kezdetén csupán néhány évre terveztünk, nem gondoltunk arra, hogy ez ilyen hosszú ideig működik, és része lesz az életünknek.  

Az első években természetesen jóval kisebb és a mostanihoz képest amatőr volt a buli. A fejlettségi szint különbségét talán a legjobban az érzékelteti, hogy az induláskor a mostani nagyszínpad előtti tér buckás kukoricaföld volt, gyakorlatilag szántás. A Pepsi színpad helyén sűrű bozót burjánzott. Ehhez képest a nemrég átadott fejlesztéseknek köszönhetően a terület az ország legeurópaibb szabadtéri fesztiválhelyszínévé lépett elő. Az épített, légkondicionált beléptetőcsarnok átadása után a Hegyalja az első olyan fesztivál az országban, ahol nincs többé konténerek előtti várakozás a tűző napon. A fesztiválterületet körbeölelő vízi tanösvény pedig, amelyen elektromos meghajtású sétahajókon ismerkedhetnek meg a fesztiválozók a környék növény- és állatvilágával, a legújabb zöld program lesz 2013-ban.

Az említett fejlesztések jól példázzák azt a folyamatot, ahogyan a települések önkormányzatainak a Hegy’hez való viszonya is változott az évek során. A kezdeti megtűrt kategóriához képest ma már mindkét város vezetése több százmillió forintos fejlesztéseket tervez a rendezvényre alapozva. Mindezek a változások persze a mi személyes viszonyulásunkat is alakították: az első években a Hegyalja még nekünk is elsősorban buli volt. Ma egy közepes városnyi fesztiválozóért felelünk a Hegy’ hete alatt, ami nagy felelősség. És persze, 14 évvel idősebbek is vagyunk.

Gondolom minden szervező évről évre színvonalasabb és tartalmasabb Fesztivállal próbálja meglepni a fesztiválozókat. A Hegyalja elmúlt 14 éve alatt úgy érzed mindig sikerült eggyel feljebb lépni? Hogy érzed a Hegyalja Fesztivál mostani mérete a csúcs vagy lehet ezt feljebb tornászni?

A „mindig egyre feljebb, mindig egyre nagyobbat” a fogyasztói társadalom által diktált gondolat. Nem vagyok abban biztos, hogy számunkra is évről-évre ez lenne a cél. A területet méreteiben növelni már nem szeretnénk. A Hegyalja-terület 23 hektár, ami elég nagy ahhoz, hogy 80-90-100 ezer fesztiválozó kényelmesen bulizzon a négy nap alatt itt, a heringeffektus nélkül. A fejlődés a Hegyalja esetében inkább a minőség irányába tart, cizelláltabb, izgalmasabb újítások, szolgáltatások felé törekszünk. Idén is lesznek e téren meglepetéseink.

A Borsodi Hegyalja Fesztivál azon kevés hazai Fesztivál közé tartozik, amit nagyon szeretnek a rockerek. A fellépők jó része idén is a keményzenei előadók közül kerül ki. Ez mennyire köszönhető a Te zenei beállítottságodnak?

Az én zenei ízlésemnek nyilván van némi szerepe a programban, hiszen mindannyian törekszünk arra, hogy olyan dolgot csináljunk, amivel azonosulni tudunk. De egy ember zenei preferenciái természetesen nem lehetnek mindenekfelett valók egy Hegyalja méretű nagyrendezvény programjának meghatározásakor. Az ország egy-egy régiójában vannak uralkodó zenei stílusok, a Hegy’ régió igazi rock ’n’ roll vidék, itt egyszerűen ez jobban megy, mint más. Mivel évről-évre megújul a közönség egy jó része, alakulnak az igények, az ízlés is, nyilván ezt is figyelnünk kell a program összeállításakor. Minden évben végzünk kutatásokat a helyszínen és a fesztivál után is, 14 évre visszamenőleg vannak adataink arról, hogyan változott a zenei ízlés az évek során, melyek az éppen uralkodó irányok. A kutatási eredmények, felmérések jó támpontokat adnak a programszervezéshez is.   

Több koncertszervezővel készítettünk interjút korábban és többük panaszkodott arra, hogy tele a piac, a magas ÁFA, magas jegyárakat szül. Mégis azt veszem észre, hogy mintha a fesztiválokat ez nem érintené, mindenki évről évre magasabb látogatószámokról, de legalábbis nem kisebbekről számol be. Minek köszönhető ez szerinted?

A tavalyi áfacsökkentés után a fesztiváljegyek jelenleg 18% áfát tartalmaznak. Az áfacsökkentés egyrészről sokat segített, hiszen például Hegy’ bérletet is részben ezért tudnak most is tavalyi áron vásárolni a fesztiválozók, sőt egyes akciók, bérletfajták esetében még csökkenteni is lehetett az árakat. Ha a napi megélhetés is nehézséget jelent, a kultúra és az olyan turisztikai termékek, mint amilyen a fesztiválok is, az elsők, amelyekről lemondanak az emberek. Olyan lemondás ez, amellyel együtt ugyan romlik az életminőség, de azért még elviselhető. A kereslet az anyagi lehetőségek szűkülésével érezhetően csökkent, ebben a helyzetben az áfacsökkentés segített, ez vitathatatlan. Ugyanakkor úgy gondolom, itt nem szabadna megállni. Hiszen a keresletcsökkenés a kultúra minden területén érződik. És furcsa helyzet is, hogy amíg egy koncertjegy 27% áfát tartalmaz, addig egy fesztiválbérletben az áfatartalom alacsonyabb, miközben részben hasonló „termékről” van szó.

A fesztivál, mint műfaj ezzel együtt népszerű. A műfajhoz erősen kötődő életérzés, hogy a Hegy’en például nagy dózisban kapsz zenét, élményt, társaságot, nyaralást, strandolást, bulit egy fesztiválbérlet áráért, ez vonzó, és tulajdonképpen költséghatékony is. Egy ilyen piacon egészséges az, hogy évről-évre új ötletek tűnnek fel, amelyek egy-egy vélt vagy valós piaci rést céloznak meg, más-más típusú élményeket kínálva. Azok a rendezvények, amelyekről végül kiderül, hogy nem létező igényekre épültek, vagy kifut alóluk a fizetőképes közönség, eltűnnek. A folyamatos frissülés és pezsgés szerintem jót tesz a fesztiválpiacnak, így én ezt a jelenséget nem túltelítettségnek, sokkal inkább az iparágat pörgető sajátos energiának tartom.

Egy ilyen volumenű Fesztivál lebonyolításánál, minta Hegyalja milyen konkrét feladatokat látsz el?

Elsősorban a programszervezést és a marketingkommunikációs feladatokat koordinálom.

A napokban is jelentettetek be sztár fellépőket és gondolom a névsor még így sem teljes. Az utóbbi éveket nézve, talán az egyik legerősebb fellépő-gárda állhat most össze. Te, hogy látod?

Igen, én is úgy látom, hogy ez most elég jó (nevet). De komolyan, a top 3 Hegy’ben benne lesz az idei szerintem. Remélem, az olvasóitok is így gondolják.

Elkészült az új beléptető-csarnok és a környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektettek. Miért fontosak ezek a beruházások, intézkedések számodra?

Részben kötelez az a karitatív és környezetvédelmi misszió, amivel a beszélgetést indítottuk, azaz ami a Hegy’ első évéhez a lökést adta nekünk. Másrészt felelősséggel tartozunk. Nem csak a Hegy’re érkező fesztiválozókért, de a szűkebb régióban, Tokajban és Rakamazon, illetve a tágabb régióban élőkért is. A Hegyalja az első volt a fesztiválok között, amely a társadalmi felelősségvállalást és a fesztivált összekapcsolta, és igazi tartalommal töltötte meg. Ez a felelősségvállalás abból adódik, hogy a fesztivál ebben a régióban már több, mint egy négynapos nagyrendezvény.

Az elmúlt három évben szembesültünk azzal, hogy a Hegyalja súlyából adódóan nem csak a pozitívumokat élvezzük, de ez a méret már kötelezettségekkel is jár. Tokaj és Rakamaz önkormányzata is több százmillió forintos fejlesztéseket indított el a fesztiválra építve. Az itt élő emberek, családok élete szorosan összefonódott a fesztivállal, terveznek, készülnek, fejlesztenek, turisztikai programokkal építenek rá, alkalmazottakat vesznek fel, munkahelyeket teremtenek. Az ide érkező fesztiválozók a Hegy’nek köszönhetően ismerkednek meg ezzel a vidékkel, és később turistaként, barátokkal, családostul is visszatérnek ide. Utaznak, szállást foglalnak, vásárolnak, esznek, bort kóstolnak. Rajtunk keresztül sok százmillió forint áramlik ide, amiből családok élnek, és ez felelősséggel jár. Emellett a Hegyalja két természetvédelmi terület határán fekszik, így a fenntartható fesztiválozás, a környezet megóvása itt alap, vigyázunk a világörökségre.

Ha jól tudom a Magyar Fesztivál Szövetség elnökségi tagja is vagy. Milyen feladatok hárulnak itt rád és egyáltalán maga a Szövetség milyen feladatokat lát el?
A Magyar Fesztivál Szövetség egy szakmai ernyőszervezet, amely tematikától függetlenül az ország majd minden fesztiválját összefogja. Az érdekvédelmi feladatok ellátása mellett segíti az információáramlást – röviden ez a feladata. A Szövetség munkáját egy elnök, két alelnök és egy hatfős elnökség irányítja. Engem alelnöknek választott a tagság.

Ha valaki szereti a rockzenét és még fesztiválok szervezése is a munkája, az felállít egy kívánság listát magában, hogy ezt vagy azt az előadót szeretném elhozni a Fesztiválomra vagy ez mindig az adott évi felhozataltól függ? Történt már olyan, hogy valakit nagyon el szerettetek volna hozni, de meghiúsult a dolog?

Persze, minden évben van olyan, hogy szeretnénk egy-egy zenekart, a közönség is szeretné, de nincs turnéban, nincs Európában, nem jó az időpont, vagy más akadály adódik, így végül más irányba mozdulunk. A programot a vágyak mellett azért a reális lehetőségek is alakítják, ebből hozzuk ki a legjobbat. A nemzetközi fesztiválszíntéren a Hegyalja a közepes méretű fesztiválok között szerepel, ami azt jeleneti, hogy a turnéidőpontokhoz nyilván igazodnunk kell. Ha a személyes kívánságlistámra vagy kíváncsi, ezen nem gigaprodukciók szerepelnek, sokkal inkább zenei csemegék, amelyek a maguk műfajában kultikusnak számítanak. A legtöbbjük már fel is lépett nálunk. Nagy kedvenc például a Mastodon, amelynek két évvel ezelőtti hegyaljás koncertje több zenei újságíró szerint az év koncertje volt Magyarországon. De a kedvencek között van például a Coheed and Cambria, aki még nem volt nálunk, de én személy szerint is nagyon szeretném, hogy egyszer legyen.

Mit vársz az idei Hegyalja Fesztiváltól és mikor lennél maximálisan elégedett?

Ha idén nincsenek emberi tényezőtől független buktatók, annak már önmagában örülök. Legyen jó időnk. Az egyik idei célunk, hogy a Hegyalja ebben az évben nemzetközileg is megtalálja és elfoglalja a maga helyét. Maximálisan elégedett pedig akkor leszek, ha a beléptetőcsarnok, a vízi tanösvény és a Hegy’ kenukikötő után elkészülnek a fesztiválterületen és a környéken elindított további fejlesztések is, köztük a 150 fős Hegy’ szálloda, a szabadtéri medencék, illetve a fesztiválkatlan Tokajban. Ezekkel együtt a Hegyalja olyan európai szintű fesztiválhelyszín lesz, ahol büszkén fogadhatunk bárkit, azon a területen, ahol 14 évvel ezelőtt még csak egy kukoricaföld volt.

A HEGYALJA FESZTIVÁLLAL KAPCSOLATBAN MINDEN INFORMÁCIÓ MEGTALÁLTOK ITT.