Néhány héttel a PeCsás Parkway Drive koncert után bejelentették a szervezők, hogy Frankie Palmeri és zenekara ismét tiszteletét teszi hazánkban ezúttal, mint főzenekar. Jöttek a találgatások afelől mégis kik lesznek a kísérők voltak fanyalgók voltak viszont olyanok is, akik összetették a két kezüket, hogy a Dürer Kert nagytermében köszönthetjük a Buried In Verona-t, Attila-t az Obey The Brave-et és a Chelsea Grin-t az Emmure mellett.
Negyed nyolc után a színpadon termett a Buried In Verona azzal a hálátlan feladattal, hogy bemelegítse a közönséget az est többi zenekarának. Mint köztudott az első csapatnál általában csak lézengés van a teremben az emberek inkább a merch vagy épp az italos pultnál tengődnek várva a kedvencükre. Itt azonban jó páran kivették a részüket a mozgásból. Szövegek terén sem teljesítettünk rosszul. Mivel a tavaly megjelent Notorious című albumukat promotálták így az általam kedvelt 2010-es lemezről sajnos egy dal sem csendült fel.
Egy kisebb átszerelést követően a deszkákon termett az est meglepetése (számomra) a Chris MTV Made Fronziak vezette Attila. Fronzi már a műsorban sem volt egy egyszerű fazon ezt azonban még tetőzte a bőrdzseki, festett haj, napszemüveg, kombó a színpadon. Komolyan már csak egy pitbull hiányzott volna mellőle és tökéletes lett volna az összkép. Jöttek a slágerek szép sorjában (Rage, Outlawed, Temper, Sex Drugs & Violence, Party With the Devil) majd egy szál ráadással a Rage-el zártak. A csordák is egész jól mentek a nagyérdeműnek, mintha „megtanultunk” volna mulatni. Ezt azonban kénytelen vagyok, megcáfolni ugyanis hiába indult be a közönség még mindig nem tudunk kulturáltan őrjöngeni. Egy kisebb incidenst is sikerült összehozni, mégpedig az Obey The Brave alatt.
A hangzás sajnos visszaesett és kicsit kásás volt ez azonban nem tántorította el a jelenlévőket attól, hogy a legnagyobb beindulást kövessék el a táncparketten. A Lifestyle + It Starts Today kettősével robbantak a színpadra a stage divingok száma pedig egyre nőtt nem kímélve az első sorban lévőket. Arra már nem emlékszem melyik zenekarnál, de sikerült egy hátra szaltót is összehoznia valakinek innen is gratulálok az illetőnek… A morcos képű fiatalok mintha egy szeletelőben lettek volna úgy aprítottak egymást nem kímélve. A bulit egy kisebb incidens zavarta, meg amit én konkrétan észre sem vettem, miszerint Alex-et valaki sikeresen fejbe dobta egy vizes palackkal...A mai napig nem tudok napirendre térni e felett, hogy ezt mégis miért kell? Ugyanígy vagyok a sördobálással is amit sikerült megint prezentálni az este folyamán egy sunyi hölgynek. Get Real, Time for a Change, Live and Learn trióval zárult a program, reméljük a NeverSayDie keretein belül viszont láthatjuk őket még az évbe.
A koncert előtt a kinti részen foglaltunk helyet ahol is egy nagyon fültágítós nagyon tetovált fiatalember ült a mellettünk lévő asztalnál, akihez néhány fiatal oda is lépett, hogy Hi photo? Mi azonban az istenért sem tudtuk kitalálni, hogy ki lehet az, mint később kiderült a Chelsea Grin frontembere, aki szintén Alex. A The Foolish One kezdű ütemeire valahogy nem reagáltak az emberek. Vagy elfáradtak az OTB alatt vagy egyszerűen nem érdekelte őket, de legalább 2 dal kellett ahhoz, hogy ismét mozgásba lendüljenek. A dobosnak jár a pacsi a kötelező tisztákat nagyon szépen hozta nem volt elsumákolva, mint ahogy azt általában szokás élőben.
Franki-ék eddig kétszer jártak nálunk, de most először, mint főzenekar. Headliner-hez méltóan ők szólaltak meg a legjobban az egész este alatt. A gitárok húsig hatoltak és a dobot is sikerült elég komolyan belőni. Ennek tudatában nem is csoda, hogy egy napig nem hallottam rendesen. A 4 Poisons 3 Words indítása után jött a "szokásos" sláger parádé Solar Flare Homicide, Protoman, Sound Wave Superior, Sunday Bacon, I Thought You Met Telly and Turned Me Into Casper, Demons With Ryu, Cross Over Attack, Drug Dealer Friend, Dogs Get Put Down, R2 Deepthroat, Children of Cybertron. A szövegek terén újra csak jelesre vizsgázott a teremben mindenki habár oldalról néha kicsit összemosódott az ének.
Jó koncertlátogatóhoz híven már a turné első állomását lecsekkoltuk a program végett így tudtuk, hogy itt még közel sem ért véget a mulatság. A 10 Signs You Should Leave, MDMA, páros után egy kisebb levonulás következett majd az első album egyik legerősebb dala a When Keeping it Real Goes Wrong került terítékre. A „Won't you be my bride?” részt pedig egy emberként üvöltötte mindenki majd jött a levezetés a Chicago’s Finest képében, ami méltó lezárása volt ennek a kiváló estének. A lehetőségért köszönet a Phoenix Music Hungarynek!
