Semmi új: Iwrestledabearonce - Late for Nothing (2013)

2013. augusztus 29. - ZándokiA

letöltés.jpgKissé ellenségesen kezdtem hozzá az iwrestledabearonce új lemezének hallgatásához, ugyanis egy deathcore zenekar női frontemberrel nem igazán hiteles, még akkor sem, ha a zenekart a legkevésbé sem szabad komolyan venni. Ahogy az előző lemezeken kiderült, az IWABO a legmeglepőbb részletekkel szakítja meg a deathcore alapokat, amik sokszor inkább viccesek, mint érdekesek (Tastes like kevin bacon, You Ain’t No Family, stb.). Ezért számomra eddig nem volt hallgatásra alkalmas. A csapat most esett át egy énekes cserén, így ez a lemez a csapat rajongótáborának (ami elég népes) fontos lehet Courtney LaPlante bemutatkozója szempontjából.  2 album, egy EP és 2 remix kiadvány után megérkezett a 3. nagylemez is Late for Nothing címen.

Az első észrevételem az volt, hogy ezúttal  komolyabban  vette magát a zenekar, ám ez az érzésem a lemezhez megjelenő első klip után el is múlt, ami a Boat Paddle-höz készült. Viszont ez kissé ötlettelenséget is eredményezett, mert ha nincsenek kiállások, marad a tisztán énekelt refrén és breakdown,breakdown hátán.  A helyzet szerencsére nem ilyen „komoly”, ugyanis a gitárriffek szempontjából például igényesebbek lettek, az elektronikát is ügyesebben használták, valamint előkerültek itt-ott a matekosabb megoldások, aminek én kifejezetten örültem. Ilyen például a Firebees, ahol egy nyugis részt egy The Dillinger Escape Plan szintű elborulás követ (szerintem messze a legjobb a Late for Nothingról). A tiszta refrének jót tesznek a zenének (eddig is jót tettek) csak nagyon egyforma az összes dalban. Már első hallgatás után lehet őket énekelni, de meg nem mondanám melyik-melyik számhoz tartozik. A másik kiemelkedő szám a Steve Vai közreműködésével készült Carnage Asada, és nagyjából ennyi. A „kötelező” hallgatáson kívül nem hinném, hogy valaha is elő veszem ezt a lemezt hallgatás céljából.

Iwrestledabearonce-Copy.jpg

Amit az IWABO-ból ki lehetett hozni, azt az első EP és az első nagy lemezen már kihozta a csapat, Super Mario és egyéb hangeffektekkel színesítve. Viszont az egyszerű dalszerkezetek, és a túlzott ének központúság sablonossá tette zenéjüket, női ének ide-vagy oda. Visszatérve az új dalnok stúdió bemutatkozására, úgy gondolom a vokál nem vesztett minőségéből, így hát megfelelt. Nos, ahogy már említettem, nem jött meg a kedvem a Late for Nothing-tól az iwrestledabearonce-hoz, de talán a zenekar eddigi követői is csalódhattak.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr935482704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum