RockStation

A megbízható meglepetés: Skindred - Kill The Power (2014)

2014. január 31. - RaczUr

maxresdefault.jpgA Skindred kb. hét éve úgy vett le a lábamról a Roots Rock Riot-tal és a Babylon-nal, hogy akkor azt hittem, hogy majd ha a drum and bass, dub vonal teljesen lecseng, akkor nekik se lesz már túl sok keresni valójuk a zenei életben. Aztán két-három évente mindig kijöttek egy olyan albummal, amiben elkezdtek igazán dalokat írni, és elejétől-végéig gondosan megírt, könnyen befogadható számokkal nyomták tele a lemezeiket (Shark Bites And Dog Fights, Union Black).

Ennek az egyik oka, hogy a Skindred esetében amellett, hogy előszeretettel használja a samplert, és be-bekever az éppen aktuális trendnek megfelelő ritmusokból egy keveset, vagy lebegősebbé teszi az elszállós részeket, azért alapvetően rock/metál zenével van dolgunk. A riffek rendesen megdörrennek, és eléggé változatosak ahhoz, hogy könnyen rá ne unjunk, de ahhoz is, hogy megnehezítse maga a Skindred stílusának besorolását. Nincs ez másképp a Kill The Power esetében sem, ami azért kicsit elmaradt a várakozásaimtól.

A show nagy részét – akárcsak élőben - Benji Webbe énekes/raggás viszi, de ehhez kellenek az alárakott vaskos, és emlékezetes riffek is, hogy igazán üssenek. A Kill The Power az utóbbi időket követi is az olyan eltalált dalokkal, mint a címadó tétel, a Rulling Force,a Worlds On Fire, a Ninja, a Proceed With Caution. Ezek hozzák leginkább a megszokott színvonalat.

Skindred band.jpg

De az utóbbi két lemezhez képest bátrabbak voltak a dalépítésben, amik azért jól ülnek bele a Kill The Power hangulatába. Még úgy is, hogy a Playing With The Devil dubból vált dubstepbe, a We Live picit a giccsbe hajlik a vége főcím fílinggel, a Jenna G.-vel előadott Opened Eye már-már rádióba kívánkozik. A Dollars And Dimes a maga pimpelős, dubos, Santana-s hangulatával,a Saturday kalipunk, dárenbé hibridjével, a záró More Fire pedig a maga negédes Hawaii akusztikus gitáros utánérzésével próbál elrettenteni. De összességében jól sülnek el a dalok, szinte mindegyikben van szerethető pillanat, legalábbis torzított gitár mindenképp, az meg kifejezetten jól áll a Skindred-nek.

Összességében a Kill The Power egy kellemesen eltalált lemez lett, de néha fel-felüti a fejét rajta a tanácstalanság. Habár ezt biztosan nem rónám fel nekik, ha nem hallottam volna az eddigi dolgaikat. Mert a Skindred azért profin, és hozzáértéssel csinál zenét. Most is azt csinálta, jól is csinálta, de ha valaki most ismerkedne a walesi bandával, azért megpróbálhatja az előző albumaikat is.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr545789905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KoaX 2014.01.31. 23:43:25

Eleje marhára bejött. Azok a dalok, amik az előző album vonalát követik kegyetlen jók. A Ninja tipikusan az, amit ordítani kell koncerten, de a könnyedebbekkel valamennyire bajban vagyok. Olyan jó is, de nem is.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum