Utolsó napjait rugdossa a Hatebreed és a Napalm Death közös turnéja (pár állomáson a The Exploited is részt vett), szerencsére a vége felé elért Budapestre is az utazó „tombolda”. Egyértelmű volt, hogy részt veszek az eseményen, hiszen a kedvenc zenekarom újabb hazai koncertjét csak nem hagyom ki...
Sajnos az Exploited csak a turné első felén vett részt, de ott se teljesen, hiszen időközben Wattie szívinfarktussal kórházba került. Azért belegondolni se egyszerű, hogy ha a punk legenda is csatlakozott volna a budapesti állomáshoz. Persze eleve nem jöttek volna, de álmodozni azért lehet.
Az előzenekar szerepe a Don Gattot illette meg, akiket még soha nem láttam ekkora színpadon játszani (talán a szabadszállási Borostyán Sörözős koncertjüket leszámítva… ja, ott színpad se volt…), de talán ez volt a legkevésbé zavaróbb dolog az este folyamán. Az egész zenekar a színpad elején játszott, hiszen mögöttük már állt a Napalm Death, amögött pedig a Hatebreed felszerelése. Szokás szerint jó hangulatban telt az a 20-25 perc. Mind a két lemez terítékre véve, sőt még a svájci No Mute feldolgozás is belefért. Elég erős hangzása volt ennek a koncertnek, ezt fontos megjegyezni, mert ami ezután következett az egyenlő a katasztrófával…
A Kozmix is megénekelte: „Hangerőt? Még! Még!”
Mintha színházban lennénk, függöny le, semmit nem látsz a színpadból. Gyors egészségügyi séta, utolsó kortyok a sörbe és irány az első sor. Ezért vettem észre, hogy már játszik a Napalm Death. Ha hátrébb álltam volna, talán pár perc késés mellett figyelhettük volna a világlegjobbzenekaraanapalmdeath koncertjét. Ocsmány módon halk volt az egész koncert. De tényleg. A Don Gatto százszor jobban szólt, lehetett hallani mindent. Itt is. Csak halkan. Mondanám, hogy élvezhetetlen volt a koncert a hangzás miatt, de ezt mégse mondom, hiszen a Napalm az Napalm. Ismét elég vegyes dalokat válogattak össze a grinderek, volt itt dal a Harmony Corruptionról, a Scumról (ezek mekkorák voltak!!), valamint a legutóbbi lemezről az Utilitarianról.
Mitch Harris elég jól hozza a vokál témákat, Barney az éneklős részeknél még mindig kurva hamis, de a ritmusszekció totál rendben volt. A közönség részéről elég nagy mozgás volt, főleg a régebbi daloknál. Az, ami ezen az estén nem maradhatott ki, az előzetes figyelmeztetések miatt, az a Dead Kennedys klasszikus Napalm módra, a Nazi Punks Fuck Off!. „Természetesen” az érintett emberek jelen voltak, mint a tavalyi Budapest Parkos Hatebreed koncerten. Akárcsak a többin….
Koncert után volt szerencsém találkozni a zenekar tagjaival, így készültek remek közös fotók is, ami miatt a Hatebreed első felét totál kihagytam. Jó pár ismerős és ismeretlen arc is hazament a Napalm Death után, de azért így is jócskán tele volt a Barba Negra a Hatebreed alatt. Azért ez sokkal erősebben szólt, mint a grindcore keresztapák, nem is értem, hogy ez most direkt, vagy csupán a véletlen műve volt… Mindenesetre elég elszomorító.
Ez is kisujjból kirázott előadás volt, nagyon érezni lehet, hogy nem most jöttek le a falvédőről. Mondjuk a Slayer Ghosts of war feldolgozásáért most is jár a plusz pont. Elég kedvetlenül néztem az utolsó dalokat, a többiekkel az előző koncert elemzését vitattuk.
Összegezve a Don Gatto nagyon jó volt, beleillett a buliba. A Napalm Death sajnos nagyon halk volt, ami egy tüskét hagyott bennem (is). A Hatebreed pedig semmi extrát nem nyújtott. Vedd ki a füldugót, ha koncert DVD-t nézel!
Köszönet a segítségért az A38 csapatának, és a Gyémánt „el vagyunk jegyezve” párnak!
Videót a Don Gattoról és a Napalm Death-ről itt találsz.
FOTÓK: RÉTI ZSOLT. MÉG TÖBB ITT.
