Rockköltészet Napja, 2014 - a legköltőibb külföldi dalok, 1. rész

2014. április 13. - Nemesúr

writing kázmér és huba.jpg

04.11. A magyar költészet napja. Na jó, nem csak a magyaré. Innen csak egy ugrás a líraiság, és hát, tény és való: a legerősebb rockopuszok nem hódíthatták meg a világot gyomorszájon vágó, vagy éppen könnyfakasztó szövegek nélkül. De TE tisztában vagy-e rockirodalmad legszebb soraival? Hogy szólna magyarul egy klasszikus Rage Against the Machine, Joy Division... vagy éppen Deftones remek?

Nemesúr új cikksorozatában szubjektívan szemezget fordításaiból, s remélhetőleg rátereli figyelmeteket a (hang)sorok közt rejlő erőre... 10+1-es, többé-kevésbé időrend szerinti toplistáján pár lírai kedvenc, amikről talán nem is tudtad, micsoda ütős szövegeik vannak!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Johnny Cash - She Used To Love Me a Lot - Egykor úgy szeretett engem

Az Ember Feketében majd' 10 évvel halála után is tartja magát szavához: "There ain't no grave can hold my body down" - "nincs sír, ami visszatarthat". Idén március 24.-én adták ki Johnny legsötétebb lemezét (a 2002-s, utolsó életében kiadottat : az American Recordings sorozat IV. epizódját kivéve, mely életművére töviskoronáját tette, és amin a legendás Hurt szerepel. Még a címe is síri: The Man Comes Around - Az Ember Erre Jár, ami a küszöbön álló halál előérzetére utal). Az Out Among The Stars albumba pedig átszivárog a jópofát vágó, érezhetően kiégni kezdő, többszörösen visszaeső gyógyszer- és szeszüggő cowboy minden bánata és kiábrándultsága. A Columbia üvöltve hajtotta ki akkor őt a felvételekkel - ma pedig néma csönd kél, ha valaki berakja ezt az elveszett és megtalált lemezt. A She Used to Love me a Lot egy kijózanító szerelemi hidegrázás, amit csak megtámogatnak a jeges éjszaka, a tágas stúdiótér és a(z elektromos!) gitár szellemhangjai.

"Emlékszem én, milyen jó volt régen,
És azt mondtam, kezdjük újra szépen,
Most se késő, töltsük együtt ezt az éjt!
Mint rég, csak szebben... 
...Egykor úgy szeretett engem.

Majd kétségbe estem, ahogy elfordult, s felállt,
S mint kiment az ajtón, még épp elcsíptem szavát:
"Szükség mar, de azt nem veled
Kell betöltenem."
...Egykor úgy szeretett engem.

Azt hittem, az ő szerelme halhatatlan,
El se hittem, hogy így hagyott búcsúzatlan,
És én csupán álltam ott,
Megrázva, értetlen...
...Egykor úgy szeretett engem.
...Egykor úgy szeretett engem."
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

The Rolling Stones - Wild Horses - Vadlovak

A közvélekedés szerint egy megszépíteni kívánt, rocktörténeti szakítás záróakkordja ez a legendás dal: Marianne Faithful veterán folkdalnok és Mick Jagger 4 éves kapcsolata 1970-ben ért véget, és lehetetlen a sorok közül ki nem olvasni a szép emlékek frissességét, és a reményt a folytatásra. Ugyanakkor Keith Richards azt nyilatkozta a számról (amit egyetlen sávra, mindenki-egyszerre játékkal vettek fel második nekifutásra), nem Marianne a fő téma, ő csak az elszenvedője annak, amiről igazán a dal szól: a folyamatos úton levésnek, ami eltávolít, és idővel elszakít attól, akivel és ahol igazán lennünk kéne. Nos, mindenki maga döntse el... Én arra jutottam, hogy a legérettebb, legszebb "viszlát"-dalok egyike (ha nem: királya) a rock teljes történelmében. Csapszög egyszerűségű, mégis haragtól mentes, bús, mégis mosolygós. Bravó.

"Szerettük a gyermeki életet:
ami kellett, azt megvettem neked.
Kegyetlen hölgy, te ismersz, ki vagyok,
kezemből kiutat neked nem hagyhatok.

Vadlovak se vonszolhatnak el...
még a vad, vad lovak se vonszolhatnak el

(...)

Óh a vadlovak, mint mi kétfelé, futnak el
Még ők se tudják... de még találkozunk kell"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Joy Division - Shadowplay - Árnyjáték

Ian Curtis idétlen hangja, idétlen frizurája és idétlen alakja egy igazi rocknagyságot takart, akit - jellemzően - csak öngyilkossága tudott megszabadítani mindattól, ami ezzel járt. A halála előtt szinte kerek másfél évvel íródott Shadowplay az elidegenedett emberek egymással kapcsolatot teremteni akarásának fojtogató, fenyegető hangulatú megéneklése: várakozás valakire, aki megígérte, hogy jönni fog, mégsem ér ide soha. A hideg város és az éj kellős közepén, a pezsgés szívében ilyen egyedül lenni. Mindenképpen ajánlom a Silversun Pickups frontember Brian Aubert akusztikus feldolgozását is, akárcsak a Controlt, minden idők egyik legjobb rock-életrajzi filmjét, ami róluk szól!

"A város közepén, ahol az utak összefutnak, várlak
Az óceán fenekén, hová a remény hull, kutatnálak
Téged, nesztelenül átbújva a csöndön, most is várva
Egy ablaktalan szoba sarkában leltem igazságra"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bryan Adams - Summer of 69 - 69 nyara

Egyértelműen a legegyszerűbb, legkevésbé költői szöveggel, mégis fontos helye van a mára már deres rockernek ezen a listán: a Summer of 69 olyan tökéletesen örökíti meg egy élettel és reményekkel teli tinikor legszebb nyári szünetének minden kis felhangját, hogy nem tudsz nem mosolyogni őt hallgatva. A pofonegyszerű szövegek, gyermeki örömök és a küszöbön álló "nagy dolgok" pedig kikerekítik az élményt... Izgalmas korra utal vissza: a tudatos nosztalgiáztatás azokba a napokba röpít, amikor a világ a szomszéd lány, a Beatles feloszlása, a Holdra szállás és a képregények közé dugdosott Playboyok körül forgott. A dalt továbbá a Summer of 42 c. film is inspirálta, és maga az előadó is jókat röhögött, hogy a megjelenése után 10 évvel lett az év kislemeze és világsláger. "Néha a számok saját életet élnek" - mondta...

Ja, és csak hogy tudjátok: ez a '69 nem az a 69, hanem az a 69.
Bryannek nagyon-nagyon jó nyara lehetett. 

"Az első hathúrosom vettem
Az 5-pennys boltból volt
És nyúztam, míg vérezni kezdtem
69 nyara volt

Pár sráccal az iskolából
Csináltunk egy bandát, és próbáltunk
Jimmy kiszállt, Jodie megházasodott
Tudhattam volna, hová jutunk

(...)

Anyukám teraszán álltam
Örökké visszavársz oda
És ahogyan kézen fogtál,
Tudtam, hogy most vagy soha! --
Életem legszebb napjai."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Alice in Chains - Love, hate, love - Szeret, gyűlöl, szeret

A tragédia mindig is nagy erejű inspiráció volt, és a rock történelme dúskál drogokban, kínban, halálban és szerelemben. Az érzékeny és nagyon hiányolt Layne Staley, az Alice In Chains vörös hajú szószólója, a 90's évek avatárja sikeresen belezsúfolta mindezeket egyetlen fogcsikorgató dalba: a Love Hate Love, az elején lefolytatott, betépett bénázása ellenére, nem csak Crowbari súlyú, hipnotikus riffjeivel, monokróm koncertképeivel, hanem delejes előadásmódjával, és a torkából csöpögő fájdalommal is beégeti az agyadba őt mindörökre. Hálás lenne érte - 2002 óta nincs köztünk egy utolsó speedballnak hála, de egykori zenésztársai méltó emléket állítanak neki az azóta William DuVallal újraindult, máig hiteles új Alice In Chainsben.

"Próbáltalak szeretni, elhittem, hogy mehet
Próbáltalak birtokolni, s hogy így lesz jó veled
Le akarom nyúzni a bőrt az arcodról
Mielőtt az igazi éned lemállik magunkról

Azt mondtad, én vagyok az egyetlen
Édes kis angyal, futhattál volna előlem
És sírsz, hazudsz, majd' meghalsz, hogy elhagyjál
A poklot megszülte bennem az ártatlanság"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

...HOLNAP FOLYTATJUK A 2., KORTÁRSABB RÉSSZEL, és jön a magyar toplista is!

~


by Nemesúr (/Nemes Márk)

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr16015876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum