RockStation

Amerika karnyújtásnyira: Vicious Rumors, Demonlord @ Budapest, Dürer Kert, 2014.06.26.

2014. június 30. - magnetic star

Vicious live 1.jpg

Na, hát pontosan ez hiányzott az idei koncert-felhozatalból! Egy vérbeli régi sulis power metal est! Mondom, régi sulis, tehát irgalmatlan intenzitást, penge hangszeres megoldásokat és erőteljes énekhangon megszólaltatott dallamokat egyesítő muzsika, vagyis semmi fantasy-ihlette bombasztikus-szimfonikus izé, az más lapra tartozik. Voltaképp a power metal amerikai válfajáról beszélünk, amelynek egyik legmarkánsabb képviselője az immár harmincöt (!) éve töretlenül nyomuló, az utóbbi években különösen aktív Vicious Rumors. Geoff Thorpe gitáros és csapata, ha gyakran változó felállásban is, de állandóan turnézik és mostanában évente jut el hazánkba. Ennek megfelelően sokadszorra láttam őket – ideértve a különböző külföldi fesztiválbulikat is: Wacken, Balingen stb. –, de mind közül alighanem ez az alkalom lesz számomra a csúcs.

A Demonlorddal ezzel szemben jó ideje nem „találkoztam”, így az újdonság erejével hatott, hogy Jurásek Balázs már egyedül az énekre összpontosított és Schnitzer Péter, a Világi Zoli-féle Power zenekar bőgőse vette át tőle a basszusgitárt. Ő maga biztosan úgy élte meg a helyzetet, mintha terhet vettek volna le a válláról, frontemberként mindenesetre hasonlóan laza stílusban, sokat tréfálkozva vezényelte le a műsort, mint a múltkor. Mellette, pontosabban mögötte a dobos Zoli járt még élen a szórakoztatásban. Dobverőjét folyamatosan dobálta fel és kapta el ütemre, néha megkocogtatta a cájghoz felállított, borosüvegben végződő „totemoszlopot” és egy apró közjáték is fűződik hozzá két nóta között. A The Bastard's Song kezdése körül adódott még némi bonyodalom, de többszöri nekifutásra csak összejött... A program egyébiránt a legutóbbi Only The Dead Are Safe albumra épült és ebből kifolyólag az addigi anyagokra jellemző, Kai Hansen ihlette power / speed vonal (Quo Vadis, Solitude) visszaszorult a menetelős vagy felpörgetett, nem egyszer határozottan a Rage-et idéző középtempók javára.

Demonlord live 1.jpg
Mindez elképesztően gyér számú hallgatóság előtt zajlott (de aki a teremben tartózkodott, azt legalább tényleg érdekelte a banda) és a főzenekar színre lépésekor is tragikusan kevesen voltunk. Ennyi embert mozgat ma Magyarországon egy Vicious Rumors és gyanítom, ha azok számára is kedvező időpontban lett volna a koncert, akik – meló, távolság vagy egyéb körülmények miatt – kihagyták, az sem dobott volna sokat a nézettségen. Ez a maroknyi tábor viszont végtelenül lelkes és aktív résztvevője volt a bulinak. Megérdemeltünk volna egy jó kis partit mondjuk valamelyikünk nappalijában, ahol ugyanígy Geoffék nyomják a metalt. Amúgy sem álltunk messze tőle... Szerencsére a csapat is van annyira elkötelezett a zene és a rajongók iránt, hogy nem pusztán nézőszámban, hanem hangulatban méri egy élő előadás sikerét és egy felejthetetlen, egyedülállóan közvetlen légkörű koncerttel örvendeztetett meg.

Jelenlegi tagságát tekintve ma már csak részben számít amerikainak a VR, hiszen Tilen Hudrap basszer szlovén, Nick Holleman énekes pedig holland. Nagy jelentősége persze nincs a dolognak, mert a fő mozgatórugó egyértelműen Geoff, aki a választott zenei stílus mellett is állhatatosan és következetesen kitart. Ezzel nyilván nem azt akarom kifejezni, hogy mindenki más bármikor lecserélhető körülötte, főleg mivel Larry Howe dobos is ősidők óta itt játszik néhány év kihagyástól eltekintve. Tény azonban, hogy mostani összeállításában – a két fent említett fiatal srác, illetve Bob Capka gitáros csatlakozásával – tavaly óta nyomul az ötös. Ugyanakkor abszolút egységes és ütőképes formációról van szó.

Erről már az elsöprő Digital Dictator - Minute To Kill kezdés maradéktalanul meggyőzött. A hangzás is a zenekar segítségére volt. Az elején még helyre kellett billenteni az arányokat, de a Holleman - Thorpe duó által elővezetett The Crest után már tisztán, kifogástalan minőségben és végig brutális hangerővel dübörgött a metal.

Vicious live 2.jpg

Az est felfedezettje számomra a huszonkét éves Nick volt. A gyerek úgy néz ki, mint aki épp most készült betörni hazája zenés tehetségkutatójára, hogy valami klasszikus metal nótával üvöltse le a nézők és a mentorok fejét. Ám még ha korából adódóan nem is nevezhető még rutinos színpadi embernek, egyáltalán nem vész el a deszkákon, adottságaitól pedig máris padlót fogtunk. Magas fekvésű, erős hangja miatt adott az összehasonlítási alap a mindmáig etalonnak tekintett Carl Alberttel (miután a program java része az 1991-ig tartó időszakot ölelte fel, joggal lehettek magas elvárásaink!), bár belőle hiányzik a nagy elődre jellemző, Ronnie James Dio jellegű karcosság. A velőtrázó sikolyokat viszont csont nélkül hozta. Jó iskola lesz neki a VR és tradicionális metal éneklés terén a jövő embere lehet! A hangszeresek közül elsősorban Larry Howe feszes és fineszes játéka kötötte le a figyelmemet.

A frissen megjelent Live You To Death 2 – American Punishment koncertalbum anyagához hasonlóan old school irányultságú, azzal több ponton egyező, ám egyéb meglepetéseket is tartogató és két számmal hosszabb szettbe csupán két jelenkori dal fért bele. Ami engem illet, szívesen fogadtam volna valamit a Word Of Mouthról és az ezredforduló környékén készült lemezekről is, de ezzel együtt álomszerű buli volt. A Vicious Rumors (és általában az általuk művelt irányzat) sosem számított népszerűnek vagy pláne felkapottnak és biztosra vehetjük, hogy ezután sem lesz az. Lehet ezen sajnálkozni, de valójában fölösleges. Legalább az értük rajongó szűkebb réteg annál jobban megbecsüli őket. Így kerekedett a Dürer Kert kistermében az igazi underground metal titkos, mondhatni exkluzív örömünnepe.

FOTÓK: POLGÁR PÉTER. TOVÁBBI KÉPEK ITT.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr106453545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum