RockStation

Nemzetközi kockatalálkozó: Animals As Leaders (USA), TesseracT (UK), The Algorithm (FR), Navene K (USA) @A38 (2014.10.11)

2014. október 12. - sebiszabi

tesseract_daniel.jpg

Ezer dolgot tudnék felsorolni, hogy miért nem szeretnék Budapesten lakni és csak párat, amiért igen. Az egyik ilyen a kevés közül a koncertek. Mennyire tudom irigyelni azokat, akik csak úgy lesétálnak a Hajóra, ha mondjuk épp a világ nagy kedvenceik érkeznek meg kis hazánkba. Szóval ilyenkor marad a százhúsz kilométer utazás, logisztika a bulihelyszín és az átmeneti szállás között. Mindegy, de ne keseregjek, mert a mostani hétvégére olyan sztárgárdát sikerült az A38-nak Magyarországra hozni, hogy a djent szcénát szerető ember esze menten megáll. Az Animals As Leaders és TesseracT önmagában nagy durranás lenne, a kihagyhatatlan kategória, de így egymás után, egy estére összehozni - nincsenek szavak.

Ahogyan a fészbukos esemény jó előre jelezte is, már az ajtóból látszott, hogy teltházas lesz az este. Az amerikai Navene Koperweis egyszemélyes perfonszát le is késtem szépen, nagyjából így utólag belehallgatva, olyasmi zenét nyom, mint a The Algorithm. Az Animals As Leaders beállására értem be és hiába próbáltam feszengeni, hogy előbbre jussak, hogy közelebbről szemléljem a koncertet, főképpen Tosin Abasi miatt, nem sikerült, jó sokan voltunk. Mondjuk a maga mellé igazolt másik két elmebeteg - a Javier Reyes (gitár) és Matt Garstka (dob), akik képesek felnőni Abasi mellé, hogy kövessék virtuóz játékát - ugyanolyan elképesztő zsenialitással kezeli hangszerét, őket is öröm volt nézni. Az AAL műsorának nagy részét persze az idei The Joy Of Motion adta, hat dal érkezett a lemezről, de emellett szépen forgatták a régebbi albumokról is nótákat.

aal_tosin.jpg

Mint ahogyan a srácok is elmondták, hogy most először jártak Magyarországon, és Abasi külön meg is köszönte, hogy első nekifutásra mindjárt egy sold-out koncerttel jutalmaztuk meg ezért. Valóban a hangulatra nem lehetett panasz. Mozdulni is alig lehetett és a közönség nagyon jó együtt élt a zenével. Ugye az AAL egy instrumentális zenekar, mégsem éreztem hiányát, hogy a három szakképzett zenész figura mellé még valaki kellene, hogy énekkel elvonja (=megpróbálja feldobni) a zenéről a figyelmet. Ennek megfelelően Abasi sem tolta túl a bratyizást, holott a neten fellelhető videók alapján nem egy befelé forduló srác ő. Csak nyomták egymás után a király és egyben végtelenül bonyolult témákat. A végére egy kis csattanót is hagytak: az utolsó dal a CAFO volt, amiben plusz egy fővel egészült ki a társaság, Navene Koperweis (aki ugye az bemelegítést tolta) ült le dobolni, így dupla dobos felállással játszották el a záró nótát. Jó volt, ahogy jó volt az egész AAL koncert is. Szórakoztató volt és élmény volt látni, hogy játszanak ők.

aal_reyes.jpg

A TesseracT a beállás és a színpadra érkezés dolgot azért egész jó kimaxolta, jól megváratták a népet (de így volt idő elolvasni, hogy Bukarestben az aranylábú gyerekek hogyan álltak helyt az oroszlán barlangjában). Egészen jól belakta a színpadot az este folyamán az angol brigád és tettek is róla szépen, hogy róluk szóljon a mai este. Az AAL sem volt semmi, de amit a TesseracT ma odatett, arra nehéz jelzőket találni. Elszállós zenéjük egyedül, fülessel hallgatva is magával ragadó, de koncerten, ennyi ember előtt úgy éreztem, hogy az A38-ból űrhajót csináltak. A Daniel Tompkins-Ashe O'Hara csiki-csuki az énekesi poszton sztoriban most Daniel állt a kapitányi hídra, és amikor ez megtörtént a mellettem kettővel álló fiatal csaj vagy a könnyeivel küzdött (örömében), vagy ö, hát izé, nagyon megmozdult benne valami (örömében) - nem tudtam eldönteni. Valószínűleg sok hölgy is küzdhetett ilyen problémákkal az este folyamán. Tény, hogy Daniel megjelenése eléggé szuggesztíven hat, bár nekem a színpadon elkövetett bazi széles mozdulatai kissé modorosnak tűnt, de nem is ez volt a lényeg. Hanem az, hogy nem tudom, hogyan csinálták, vagy kellett-e bármit csinálni Tompkins hangjával, de amit a csávó énekelt, az embertelen.

tesseract_.jpg

Láttam már TesseracT koncertvideókat, ahol Tompkins hangja valahogy a kábelekben maradt, de ma este minden összeállt. Nem vagyok egy ikszfaktor mentor, de hibátlan volt minden hang, pedig eléggé rázós témák is jöttek-mentek. A tavalyi Altered State és a Concealing Fate lemezekre épült a program, méghozzá úgy, hogy nagyjából az Altered State foglalta keretbe a csapat első kislemezét, amit gyakorlatilag teljesen egészében eljátszottak. Tisztán és jól szólt az egész, headliner-hez méltóan hangosan, ám mégis eléggé szeparáltan szóltak a hangszerek ahhoz, hogy minden hangot meg lehessen találni. Csúcspontot nehéz fogni a TesseracT koncertjén, de nagyjából a Nocturne környékére teszem - élőben talán még jobban elkapja az embert, mint a lemezen. Az utolsó dalban (Acceptance) és még egy helyen korábban engedték szabadjára az erőket, itt volt nagyobb, durvább reszelés, de ezeken kívül a fent már említett elszállós témák uralták a programot. Egyáltalán nem baj ez, hiszen elképesztően állati jó volt az egész.
Hogy a címet is megmagyarázzam picit. Régen láttam metal koncerten ennyi jól fésült, reálszakos eminens diáknak/hallgatónak kinéző arcot. Oké, hogy ez egy agyas, matekos zenét játszó bandák estje volt, ám mégis meglepő volt - de ezzel abszolúte semmi baj, jó volt nézni, hogy mennyire széles skálán mozog a koncertet látogatók megoszlása - örvendetes.

A francia laptop DJ (The Algorithm) műsorára sajnos már nem maradt erő és kitartás, amikor eljöttem még 20-30 embert láttam a színpad közelében akik vártak Remi Gallego-ra, remélem, az sem volt csalódás. Szuper kis este volt, most valóban megérte a hosszú utat - egy élménnyel lettem gazdagabb.

Külön köszönet az A38-nak, hogy a sold-out-os bulira tudtak még egy ember bepajszerolni a RockStation-től. Hála érte!

Képek nem a helyszínen készültek, innen származnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr736779229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

theivan 2014.10.13. 01:53:19

szegény algorithm-nek félúton befuccsolt a vinyója vagy mi, szóval kb. fél órát töltött a színpadon. ha szerényen is ugyan, de azért bőven megduzzadt az a néhány fős bagázs akit láttál, és szerencsére ez a rövidke performansz is zseni volt.

egy szám kellett Remi-nek, hogy aztán a nyakába csapjon egy héthúros LTD-t és megőrüljön, amin kb. izomból meglepődtem
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum