RockStation

„…A Tritpykon már legalább olyan státuszt ért el, amilyenben a Celtic Frost volt a feloszlása előtt” – Triptykon-interjú

2015. január 26. - magnetic star

triptykon.jpg

Tom G. Warrior – becsületes polgári nevén Thomas Gabriel Fischer – az élő példája annak a ma is aktív művésznek, aki dicső múltját és bőséges életművét helyén kezelve nem abból kíván megélni, hanem arra alapozva képes volt olyan új értékeket teremteni, amelyeket az etalonnak számító régi dolgokkal fenntartások nélkül lehet egy lapon említeni. Az alábbiakban a Triptykonban hozzá csatlakozott, a fiatalabb korosztályt képviselő társak közül szólaltatjuk meg az apai ágon vajdasági származású (magyarul viszont alig beszélő) Vanja Šlajh bőgőst és a Celtic Frost utolsó koncertfelállásából is ismert V. Santura gitárost. A beszélgetésre a tavaly decemberi bécsi koncert előtt került sor. (Interjúfotók: Dr. Narcisse)

Az underground és extrém metal mozgalom egyik élő legendájával játszotok egy zenekarban. Feltételezem, mindig is hatalmas Celtic Frost rajongók voltatok.
Vanja: Igen, hogyne. Majdnem minden este játsszuk a Celtic Frost és Hellhammer dalokat és végtelenül élvezzük.
V. Santura: Persze, így van, viszont a Triptykon bizonyos értelemben a Cetlic Frost utódja is. Mondhatni, természetes, hogy játsszuk a Celtic Frost számokat.

És emberi oldalról nézve milyen Tom G. Warriorral egy bandában játszani? Könnyű áthidalni a köztetek lévő korosztálybeli szakadékot azáltal, hogy együtt zenéltek?
V. Santura: Egy bizonyos életkorban ez a generációs szakadék már mit sem számít. Mindannyian felnőtt emberek vagyunk, túl a harmincon, és nem arról van szó, hogy ő az apukánk, mi meg a gyerkőcök vagyunk. Ugyanazt a zenét akarjuk játszani és van egy adott közös elképzelésünk. Ez itt a lényeg.

Egyébként használja még Tom a régi „Tom G. Warrior” művésznevét?
V. Santura: Igen. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a múltban használta, de ez nem igaz. Szerintem mindegy is, hogy Tom Gabriel Fischer vagy Tom Gabriel Warrior. Mindkettő érvényes. Amikor pedig dedikálunk, ő „Tom Warrior”-ként ír alá és ma is azonosul ezzel a névvel.

Nem is éreztek olyasmit néha, hogy rátok kevesebb figyelem jut Tomhoz képest?
V. Santura: Attól nem tartunk, hogy az emberek utódzenekarnak tartanak bennünket, hiszen, mint már mondtam, valahol ez is a szándékunk. Ezzel együtt persze úgy gondolom, a Triptykonnak is kialakult már a saját egyénisége és ezt érzékeljük is minden este, amikor a színpadon állunk. Kialakítottuk a saját rajongói bázisunkat, a követőink táborát. Az emberek pedig időnként az eszüket is elvesztik, amikor a Triptykon számait játsszuk. Mindig, amikor belecsapunk mondjuk a The Prolongingba, már az intro alatt tapsolnak és beleélik magukat. Ahogy ezen a turnén minden este, tegnap is a Goetia dallal kezdtük a műsort és a közönség rendesen bemozdult rá. Nyilván hálás az olyan Celtic Frost klasszikusokért is, mint a Circle Of The Tyrants, de ma már tényleg úgy érzem, hogy a Triptykon is ugyanolyan megbecsült.

Többről van tehát szó, mint egy mai hangzású Celtic Frostról.
V. Santura: Szerintem igen. A Triptykonban van néhány olyan elem, amelyek a Celtic Frostban talán nem voltak meg. Ha meghallgatod az Eparistera Daimones albumot és az utolsó Celtic Frost lemezt, a Monotheistet, napnál is világosabb, hogy a stílust tekintve a kettő elég közel áll egymáshoz, de szerintem mindegyikünk beleadja a játékba a saját egyéniségét. Norman (Lonhard) merőben más felfogásban dobol, Vanjának is megvan a saját basszushangzása és stílusa. Emellett a Triptykonban sokkal több az atmoszférikus gitárszóló és harmónia, mint a Celtic Frostban volt. Mondjuk, hogy én ezt hozom a csapatba.

sam_5020.JPGMindannyian részt vesztek a dalszerzésben?
V. Santura: Igen. Minden dalt négyesben dolgozunk ki a próbateremben. Az alapötletek javát Tom írja, de én is írtam két-két dalt a lemezekre, szóval én is kiveszem a részemet kreatív zenekari munkából.

Úgy gondolom, a Melana Chasmata sötétebb, ugyanakkor súlyosabb lett az Eparistera Daimoneshez képest. Egyetértesz ezzel?
V. Santura: Nem is tudom. Szerintem az Eparistera Daimones nagyon gonosz és nagyon agresszív volt. A Melana Chasmata ezzel szemben inkább befelé forduló. Lehangolóbb, én legalábbis így érzem. Nincs annyi düh a zenében, több viszont a melankólia. Vannak persze olyan igazán agresszív dalok is, mint a Tree Of Suffocating Souls vagy a Breathing, de a zene alaphangulata valahogy atmoszférikusabb és nyomasztóbb.

A producerek ti voltatok Tommal, te pedig a maszterizálást is végezted.
V. Santura: Igen, a teljes lemezt a stúdiómban produceltük. Az Eparistera Daimonest is én kevertem, de a végső maszter egy külsős stúdióban készült. Most viszont mindent az én stúdiómban végeztünk.

Szóval nincs szükségetek külső producer segítségére.
V. Santura: Mi így éreztük. Én mondjuk mindig nyitott vagyok új dolgokra és el is tudnám képzelni, hogy valaki mással dolgozzak egyszer, mert idestova tíz éve az megy, hogy amikor valamilyen zenén dolgozom, akkor állandóan én vagyok a hangmérnök, én irányítom a felvételt és én vagyok a producer is. Hogy őszinte legyek, izgalmasnak is tartanám, hogy valamikor egy külső hangmérnökkel dolgozzak, hogy átlássam az ő felfogását és a dolgok alakulását nála. Elég nagy súly van a vállamon azáltal, hogy egyszerre vagyok zenész és hangmérnök. Tényleg iszonyatos terhet cipelek, különösen ezzel az albummal volt így, szóval el tudom képzelni, hogy jobban élvezném, ha legközelebb csak a zenével foglalkozhatnék. Meglátjuk.

Mely bandákkal dolgoztál a stúdiódban?
V. Santura: Jó néhánnyal. A legtöbb közülük persze underground vagy helyi banda, de például a másik zenekarom, a Dark Fortress is megfordult a stúdiómban és dolgoztam az Obscurával vagy a Pestilence-szel is. Januárban az új Secrets Of The Moon keverése van soron, jelenleg pedig az Alkaloid nevű csapat anyagát keverem. Itt mostani és volt Obscura tagok játszanak, és benne van Danny Tunker is az Abortedből, meg Morean a Dark Fortressből. Nagyon extrém prog metal lesz, erős death metal behatással. Most ez a banda lelkesít különösen, mert rengeteg kemény meló van vele, de szerintem velem egészen különleges album lesz. Az extrém prog metal rajongóinak rendkívül izgalmas lesz.

A lemezcímnek választott „melana chasmata” egy görög nyelvű kifejezés, „sötét völgyeket” jelent. Mi a mögöttes tartalma? Tom ötlete volt?
V. Santura: Igen, Tom ötlete volt. Ami azt illeti, mindig rosszul ejtjük. Van egy görög barátom, aki elmondta, hogyan kell helyesen kiejteni. Persze több jelentése is van, sokféleképpen értelmezhető. Ha szó szerint fordítod, valóban olyasmit jelent, hogy „sötét völgyek” – vagy azt, hogy „sötét depresszió”. Tessék, máris itt a kettős jelentés!.. Ha pusztán geológiai szempontból nézed, akkor „sötét völgyeket” jelent, de metaforikus oldalról „sötét depressziót” mint lelkiállapotot. Persze rajtad áll, hogyan értelmezed. Én csak azt a két aspektusát mondtam el, amelyekből én látom. Viszont mi nem olyan zenekar vagyunk, amelyik földrajzi jelenségekről énekel… Inkább az érzelmi oldalról van szó.

Hogyhogy az Into Despair dal csak a lemez japán verziójának bónusznótája lett?
V. Santura: Nos, remélem, EP-n is ki fogjuk adni és nem csupán japán bónuszdal marad, mert én írtam. Szerintem erős nóta és Tom is ugyanezt mondja. Zenei döntés volt, hogy nem raktuk fel a lemezre, de nem minőségi kérdésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a Melana Chasmata eleve igen hosszú anyag. Úgy éreztük, ezzel a dallal már tényleg túl hosszú volna. A lényeg, hogy a japán kiadáshoz mindig kell bónusznóta és két további dalt is megírtunk, sőt teljes egészében rögzítettünk is a lemezfelvételek idején, meg amúgy is ki akartunk hozni egy EP-t. Szóval kiválasztottunk egyet az EP-re szánt három szám közül és abból lett a japán bónusz, mert azt tartottuk a legerősebbnek a három közül. Továbbra is van olyan tervünk, hogy mindhárom nótát kiadjuk egy EP-n és felvesszük rá az In The Sleep Of Deathnek egy gyökeresen eltérő változatát is, bár erről még nincs végleges, 100%-osan biztos döntés. Még alakul a dolog, úgyhogy majd kiderül. Amikor pedig eljön az ideje, hogy kiadjuk, tudatni fogjuk a világgal, de addig inkább nem ígérek semmit.

sam_5031.JPGSimone Vollenweider énekesnő már a Celtic Frost-féle Monotheist albumon is vendégszerepelt és a Melana Chasmata albumon is felbukkant. Hogyan fedezte fel őt Tom annak idején?
Vanja: Igen pontosan, a Celtic Frostnak is énekelt már és Tom régről ismeri.
V. Santura: Nem tudom, honnan ismeri Tom, de valószínűleg régóta ismeri. Az Eparistera Daimonesen is volt néhány vokáltémája és kivételesen briliánsnak találtam, amit azon az albumon produkált. Így egyértelmű volt, hogy ismét meghívjuk. Ezúttal viszont az egyik dalban Vanja is énekelt, mégpedig a Waitingben, a záró számban.
Vanja: Igen, ez volt a legelső alkalom.
V. Santura: Nagyon klassz, hogy elvállalta. Vannak persze programozott énekrészek is, de Vanja is énekel.

Hogyan adjátok vissza Simone és Vanja témáit élőben? Vanja nyomja mindet vagy samplereket használtok?
Vanja: Azokat a dalokat nemigen játsszuk élőben. Valamikor talán lesz olyan koncertünk, amikor énekesnővel állunk színpadra, de az én hangom nem elég képzett, úgyhogy nem is fogok élőben énekelni.

Mit fűznétek ahhoz, hogy Tom nemrég visszautasította a Wacken Open Air fesztiválnak egy Celtic Frost koncertre vonatkozó felkérését?
V. Santura: Nem ismerem pontosan a történetet, csak annyit hallottam, hogy felmerült egy ilyen ötlet vagy talán konkrét ajánlat is. A Wackenes arcok lényegében egy egyszeri Celtic Frost újjáalakuló bulit akartak Tommal és Martinnal (hogy kik a többiek, az nekik mindegy volt), és rengeteg pénzt ajánlottak ezért, de Tomot nem érdekelte a dolog. Ők voltak a főemberek, a dobos mindig cserélődött. Ott volt Reed St. Mark, majd jött Stephen Priestly, aztán visszatért Reed St. Mark… Amikor pedig megtörtént az újjáalakulás, Franco Sesa játszott, úgyhogy három dobos váltogatta egymást. Mindenesetre akkor is hiteles maradt volna a történet, ha Norman dobol egy ilyen koncerten, de szerintem akkor is fura érzéseket kelt. A Triptykonnal 2011-ben léptünk fel Wackenben. Játszottuk a Synagoga Satanae-t, a Procreation Of The Wickedet, a Babylon Fellt és a Circle Of The Tyrantst – vagyis négy jelentős Celtic Frost album dalait, na meg két-három Triptykon számot. A program egészen hasonló volna, csak Vanja helyén Martin állna a színpadon. Az utolsó Celtic Frost felállásban ugyanis magam is benne voltam koncertgitárosként. Akkor miért akarnánk ezért annyi pénzt fizetni? Nevetséges. Egyfelől nagy elismerés Tomnak a Celtic Frost munkásságáért, másfelől viszont inzultus a Triptykonnal szemben, mert nem ismerik el, amit alkotunk. Ráadásul az a véleményem, hogy nem tükrözi a valóságot, hiszen a Monotheistet nagyon sikeres visszatérő lemezként könyvelték el az emberek és az is volt, ha viszont a listás helyezéseinket veszem alapul, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában a Melana Chasmata magasabbra jutott, mint a Monotheist. Ezért úgy gondolom, a Tritpykon – legalábbis azok számára, akik aktívan vannak jelen a színtéren, aktívan járnak koncertekre és vesznek lemezeket – már legalább olyan státuszt ért el, amilyenben a Celtic Frost volt a feloszlása előtt. Nem is értem, miért fizetne a Wacken tízszer akkora gázsit egy Celtic Frost buliért. Számomra ez értelmetlen.

Így aztán egy Hellhammer újjáalakulásra még kevesebb az esély, holott a promoterek biztosan rámozdulnának...
Vanja: Az eredeti felállásban nem megvalósítható, azt el lehet felejteni. De azt hiszem, Tom még nyitott arra, hogy csináljon valami olyasmit a Triptykon mellett.
V. Santura: Szerintem élvezi a Hellhammer dalokat játszani, csak a Triptykonnal nem akarja túlzásba vinni, mert a Triptykonnak megvan a saját egyénisége. Egyszer azért talán össze fogja még hozni élőben.

A Melana Chasmata borítója a néhai H. R. Giger egyik utolsó munkája? A zenekarnak készítette?
V. Santura: Ez egy régi alkotása. Nem a lemezhez készítette, viszont felajánlotta nekünk, hogy lényegében bármely képét felhasználhatjuk az albumhoz a munkásságából, ami még mindig hihetetlen.
Vanja: Az első album után úgy állt hozzá, hogy ez egy nagyszerű dolog volt. Igazán jó érzés volt számára és a második lemeznél is meg akarta ismételni. A végeredmény pedig boldogsággal töltötte el.

http://triptykon.net/
https://www.facebook.com/triptykonofficial

 

ENGLISH

triptykon.jpg
„…At least for the people that are active in the music scene, are going to concerts and buying albums actively, Triptykon is already almost in the same status as Celtic Frost was before they disbanded” – interview with Vanja Šlajh (bass) and V. Santura (guitars) of Triptykon

You are in a band with one of the living legends of the underground and extreme metal. I imagine you’ve always been huge Celtic Frost fans.
Vanja: Yes, sure. I mean we play Celtic Frost and Hellhammer songs almost every night and we deeply enjoy it.
V. Santura: Yeah, of course, but Triptykon is the successor of Cetlic Frost in a way. It feels kind of natural to us to play the Celtic Frost songs.

And how does it feel on the personal level to be in a band with Tom G. Warrior? Is it easy to overcome the generational gap between you guys and him by playing together?
V. Santura: At a certain age, this generational gap doesn’t matter that much. We are all adult people, we are all above thirty in the band and it’s not like he’s our daddy and we are kids. We just want to play the same music and have a certain common vision. That’s what it’s about.

By the way, does Tom still use his old stage name Tom G. Warrior?
V. Santura: Yeah, he does. Some people think it’s something he only used in the past but it’s not true. I think it doesn’t matter that much if it’s Tom Gabriel Fischer or Tom Gabriel Warrior. Both count. And when we do signing sessions, I think he signs as Tom Warrior and he definitely identifies himself with this name still.

Don’t you sometimes feel that you don’t get enough attention from the people compared to Tom?
V. Santura: We don’t fear that people might consider it as a continuation because, like I said before, it’s even an intention in a way. But of course I think Triptykon has really got its own identity now and that’s what we see every day when we are on stage. We have developed our own fan base, our own following. And sometimes people are freaking out when we play Triptykon material. Every time we start to play The Prolonging for example they are applauding and into it, during the intro already. Yesterday we started the set with Goetia like every day on this tour and the people were really into it. Of course they appreciate it when we play some Celtic Frost classics like Circle Of The Tyrants but I now really have the feeling that people appreciate Triptykon equally.

So it’s more than just Celtic Frost the way it’s supposed to sound in these modern days.
V. Santura: I think so. Triptykon has some other elements that Celtic Frost maybe didn’t have. I mean, if you listen to Eparistera Daimones and Monotheist, the last album of Celtic Frost, it’s very clear that they’re quite close stylistically but I think each of us brings his / her own personality in the playing. Norman (Lonhard) has a completely different approach of drumming, Vanja has her very own bass sound and style. And Triptykon uses way more spherical lead guitars and harmony guitars than Celtic Frost did. That’s my input, I would say.

Are you all involved in songwriting?
V. Santura: Yes we are. We arrange all songs together in the rehearsing room as a four-piece. Most of the basic ideas for the songs are written by Tom but I also wrote two songs for each of our albums so I can also contribute to the creative part of the band.

I think Melana Chasmata came out darker and heavier than Eparistera Daimones. Do you agree?
V. Santura: I don’t know. I think Eparistera Daimones was very evil and very aggressive. Melana Chasmata, however, is a little more introspective. It’s more melancholic, that’s how I feel about it. There’s not so much anger in the music, there’s more melancholy in it. But there are songs like Tree Of Suffocating Souls or Breathing, of course, which are really aggressive but the basic tone of the music is more atmospheric and more depressive in a way.

sam_5024.JPGYou were the co-producer of the album along with Tom and you’ve made the mastering, too.
V. Santura: Yeah, we produced the entire album in my studio. That was also the case with Eparistera Daimones, I did the mix but not the final mastering, we did that in an external mastering studio. This time, however, we did everything in my studio.

So you definitely don’t need the help of any external producer.
V. Santura: That’s how we felt. I mean I’m always open for new things and I could also imagine finally working with somebody else because I’ve always been engineering, recording and producing the music I’m involved with for ten years. And honestly, I would find it really interesting to finally work with an external engineer someday to see his approach and where things are going. There’s a lot of weight on my shoulders being a musician and the engineer at the same time. There’s really a lot of weight to carry, especially with this album, so I could imagine that maybe I would enjoy it more just being able to focus on the music next time. We’ll see.

With which bands did you work in your studio?
V. Santura: With a lot of bands. Most of them are rather underground or local bands, of course, but for example my other band Dark Fortress has been to my studio. And I worked for Obscura or Pestilence. I’m going to mix the new Secrets Of The Moon in January and I’m currently mixing a band called Alkaloid which is a new band of some current and past members of Obscura, Danny Tunker from Aborted and Morean of Dark Fortress. It’s going to be really extreme prog metal with a lot of death metal in it. I’m quite excited about that band at the moment because it’s a lot of hard work but I think it’s going to be a very special album. It will be very interesting for fans of extreme prog music.

“Melana Chasmata” is an expression in Greek which means “black chasms”. What’s the idea behind the album title? Was it Tom who came up with it?
V. Santura: Yes it was Tom’s idea. Actually, we always pronounce it wrong. I have a Greek friend who told me how to pronounce it correctly. It has more than one meaning, of course, so you can interpret it in various ways. If you translate it directly it, in fact, means something like “dark valleys” – or “dark depressions”. So there is already a double meaning, you know. If you only look at it from the geological aspect, it means “dark valleys” but from the metaphorical side, it’s “dark depressions” as a state of mind. It’s up to you how you interpret it, of course, it’s just that I see those two aspects. But we’re not a band that sings about geographical phenomena, it’s more about emotions.

How is it that the song called Into Despair only made it to the Japanese version of the album as a bonus track?
V. Santura: Well, I hope we are going to release it on an EP as well and not just as a Japanese bonus track because I wrote that song. I think it’s a strong song and Tom says so, too. It was a musical decision not to have it on the album but not because of the quality, it’s just that Melana Chasmata is a very long album as it is. We just felt that having this song as well would make it too long. The thing is that we always need a Japanese bonus track and there are two more songs written and completely recorded during the sessions for the new album, and we wanted to make an EP anyways. So basically we chose one of those three EP songs as Japanese bonus track because we thought this was the strongest one of the three. We still have in mind to release all three songs later on an EP and also to do a radically different version to In The Sleep Of Death, although it’s not 100% decided yet. It’s still in the making so we’ll see and when it’s about time to release it we’ll let the world know but before that I’d rather don’t make any promises.

sam_5022.JPGVocalist Simone Vollenweider made a guest appearance on Celtic Frost’s Monotheist album and now she sang on Melana Chasmata as well. How did Tom discover her back then?
Vanja: Yeah exactly, she already sang for Celtic Frost and Tom knows her for a long time.
V. Santura: I don’t know where Tom knows her from but he probably does for a long time. She also did some vocals on Eparistera Daimones and I found it extremely brilliant what she did on that album. So it was a pretty clear choice to have her again. But this time Vanja did some vocals on one song, too. It’s Waiting, the closing track.
Vanja: Yeah, for the very first time.
V. Santura: It’s very cool that she did it. There are some program voices, of course, but Vanja sings also.

How do you perform the songs with Simone’s and Vanja’s vocals live? Does Vanja do all the vocal parts or do you use samplers?
Vanja: We don’t really play those songs live. Maybe at some point we will do some concerts with a female singer but I’m not trained well enough for singing so I won’t really sing on stage.

How would you comment the fact the Tom recently refused an offer from the Wacken Open Air fest to perform under the name Celtic Frost?
V. Santura: I don’t know the exact story behind it, I just heard that there was an idea or maybe a concrete offer. Basically, Wacken wanted a one-off Celtic Frost reunion show with Tom and Martin on stage (they didn’t really care who else) and they offered a lot of money but he wasn’t interested. They were the main guys, the drummer always changed. They’ve had Reed St. Mark, then Stephen Priestly and then Reed St. Mark again… And when the reunion was done, they did it with Franco Sesa, so there were three different drummers. Anyways, it would be legitimate to use Norman as the drummer for such a show but still I think it feels really weird. We did Wacken with Triptykon in 2011. We played Synagoga Satanae, Procreation Of The Wicked, Babylon Fell and Circle Of The Tyrants – Celtic Frost songs from four relevant albums, plus two or three Triptykon songs. It would be a very similar set with a very similar line-up, except Martin would be on stage instead of Vanja. I mean, I was a member of the last Celtic Frost line-up as live guitarist. So, why would they want to pay so much money for that? That’s ridiculous. One the one hand, it’s a big compliment for Tom’s work with Celtic Frost but on the other hand, it’s an insult to Triptykon in a way, not appreciating what we are creating. And, in my opinion, it does not even display reality because Monotheist was considered a very successful comeback album, which it was, but now that I look at our chart positions, Melana Chasmata was charted higher in Germany, Switzerland or Austria than Monotheist. So, I think at least for the people that are active in the music scene, are going to concerts and buying albums actively, Triptykon is already almost in the same status as Celtic Frost was before they disbanded. And I don’t understand why Wacken would pay ten times more fee for a Celtic Frost gig. It doesn’t make sense to me.

So, a Hellhammer reunion show would be even less likely, although promoters would surely be interested...
Vanja: Not in the original line-up, you can forget about that. But I think Tom is still interested in doing something like that besides Triptykon.
V. Santura: I think he likes to play the Hellhammer songs but doesn’t want to overdo it with Triptykon because Triptykon has its own identity. Maybe he will do that one day on stage.

Is the cover of Melana Chasmata one of the late H. R. Giger’s last works? Did he make it for the band?
V. Santura: It’s an old work. He did not create it for the album but he offered us that we could basically choose from any art of his back catalogue for the album which is still amazing.
Vanja: After the first album, he was like “Wow, that was nice.” He really enjoyed it and wanted to do the second one, too. And in the end, he was happy to see the result.

http://triptykon.net/
https://www.facebook.com/triptykonofficial

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr117103643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum